A Arthashastra ( szanszkrit IAST : Arthasastra ) egykori politikai szerződés, gazdasági és katonai stratégia írt szanszkrit , valószínűleg IV e század előtti keresztény korban , és amelynek címe lefordítva „tudománypolitikai” . A művet "az ősi politikai gondolkodás kivételes műemlékének" tekintik
A könyvet csak 1905-ben fedezték fel egy dél-indiai faluban, rosszul megcsonkított és viharvert állapotban. A mű egy része ennek ellenére igényelheti a hitelességet.
A szerzők azonosították Kautilya és Viṣṇugupta (Vishnugupta), két elnevezés hagyományosan társított Chanakya , miniszterelnöke Chandragupta Maurja , indiai király uralkodott közötti -313 és -289 BC. J.-C.
A szokásos azonosító Kautilya vagy Chanakya Vishnugupta a miniszter Chandragupta Maurja időben a munka a IV th században. De rokonságban áll Smriti és utalások, anakronisztikusnak a IV th század ie. AD azt sugallja, hogy ez is nyúlik helyett az időszak II E , hogy a IV -én században.
Az enciklopédista B. Walker szerint a Kautilya hírhedt neve, amely szanszkritul "tisztességtelenséget", "hamisságot" jelent, inkább elrejti azon politikai filozófusok azonosságát, akik ezt a hírhedt különbséget elnyerték az általuk tanított doktrínák lefedésére. Olyan nézőpont, amelyet a szanszkristás Louis Renou osztott meg , aki szerint Kautilya neve soha nem tartozhatott egy adott egyénhez. A kutató, Jean Langlois Arthashastrában a hatalom művészetéről szóló értekezést lát a hercegek tükreinek hagyományában, ahol a politika is csábítás .
Ez lényegében pragmatikus írás, amely figyelmen kívül hagy minden olyan erkölcsi megfontolást , mint Nicolas Machiavelli , és leírja a királyság kezelésének módját , valamint a belügyekben, valamint a szomszédokkal, szövetségesekkel vagy ellenségekkel szembeni diplomáciában .
Nagyon aktív és gyakran harcias hozzáállást szorgalmaz: a növekedés a hódítások szinonimája. Ha ez utóbbiak veszélyesek, akkor a szerző a kettősséget használja céljainak eléréséhez. A stabilitás tehát lényegében csak ideiglenesnek tűnik.
A mű tizenöt könyvet tartalmaz: