A Calila e Dimna egy keleti irodalom művének (arabula Kalila wa-Dimna ) fordítása kasztíliai nyelvre, valószínűleg X bölcs Alfonszó kéréséremég gyermekként. Ez a fordítás, amely mesegyűjtemény formájában jelenik meg, 1251- ből származik.
X Alfonszóval kapcsolatos számos mű közül a Calila e Dimna a legirodalmibb . Elbeszélő anyaga a keleti irodalomból származik. Van egy hű fordítása arab szöveg a Kalila wa Dimna (كليلة ودمنة), amely azután eloszlik Európában . Ez a szöveg maga is fordítás, hogy az iráni Ibn al-Muqaffa készült arab a VIII th században a Panchatantra India (munka kelt egész évben -300 ). A 570 -ben fordították Közel perzsa (vagy irodalmi perzsa), és néhány évvel később a szír .
A könyv a fejedelmek nevelésére szolgáló tartalmas tankönyvekhez kapcsolódik, a diagram és a király és egy filozófus közötti kérdések és válaszok miatt, amelyek példás vagy exempla mesékhez vezetnek, amelyeket állatok mondanak és játszanak: ökör, oroszlán és két sakál úgynevezett „Calila” és „Dimna”, amelyek a mesék nagy részét viszonozzák, nagyon gyakran egymásba fészkelődnek, mint „ orosz babák ”. Az önvizsgálati monológok bővelkednek, és a párbeszédet drámai célokra használják. A helyszín nagyon egyszerű, és az akció meglehetősen ritka. Nagyon hasonló szerkezetet használnak Don Juan Manuel , El gróf Lucanor ( XIV . Század ) könyve .
A Calila e Dimna két A és B néven ismert kéziratban maradt fenn . Szerint a kolofón a kézirat Egy , az első harmadában a XV edik században (ms. H-III-9 a Library of El Escorial), a könyv „készült arab latinra, majd annak érdekében, új a csecsemő Don Alfonso [...] ezer dozientos e noventa y nueve años volt ”(= 1299). Mivel azonban a kasztíliai változat nagyon hű az arab változathoz, kizárhatjuk a köztes latin fordítás létezését. Az úgynevezett "csecsemő" ajándéknak "Alfonso" (1252-ben királlyá koronázták) a kompozíció dátuma 1251-ig nyúlik vissza, ami a félsziget prózai irodalmának első teljes szépirodalmi művét jelentené.
A mű fő felépítése Dicelem király és alguazil-filozófusával, Burdubennel folytatott beszélgetés, bár vannak más struktúrák (egymásba fészkelt mesék). A mű három világosan megkülönböztetett részből áll: