A Cathay vagy Catai ( egyszerűsített kínai :契丹 qidan ) a régi név, Közép-Ázsiában és Európában, Kínától északra . Ez volt népszerűsítette a Nyugat által Marco Polo , aki által kijelölt ezt a kifejezést a királyság Kubilai Khan az ő könyve Wonders . Ez egy transzkripciós vagy Kitai Khitan , a nevét egy ember, aki alapított egy erős állam Észak-Kínában, X e a XII th században. A Cathay sokáig Kínától eltérőnek tekinthető, mivel az 1276-os újraegyesítés előtt Cathay Észak-Kínára hivatkozott, szemben Dél-Kínával ( Polo úr Manzi - jával ), amely elsősorban a dal császárinak volt .
A Sárga folyó környékén található „középső síkság” országainak általános elnevezésének problémája nagyon régi. Ugyanis az erőteljes császári dinasztia vezetése alatt az egység időszakait megszakíthatják a hosszú, több versengő királyságra való felosztások, anélkül, hogy valaki az egész legitim képviselője lenne.
A kínai jelenleg megnevezni ország zhongguo中国„a középső ország” (vagy a Középbirodalom ), és ezt a kifejezést is használják utal visszatekintve a politikai, földrajzi és kulturális egységet, amely kiállta az 3000 évvel a kínai. Sárga Folyóvidék. Ennek a kifejezésnek a értéke a Zhongguo lishi中国 历史, Kína történetében, amelyet a modern történészek használnak, csak a közelmúltban használatos, mivel az évszázadok során a történetírók megelégedtek azzal, hogy a dinasztiákat hivatalos nevükön nevezték el, anélkül, hogy valaha is kovácsolták volna őket. egyetemes kifejezés, mindenkire mindenkor érvényes. A Zhongguo kifejezést bizonyos időkben egy olyan királyság jelölésére használták, amely "központibb" akart lenni, mint a többi, de csak a modern időkben vetette fel magát általános kifejezésként. A Zhongguo „Közép-ország” kifejezés első előfordulása az ópiumháborúkat követő brit és Xianfeng császár (1850–1861 között császár) közötti szerződések során jelenik meg .
Amikor a megosztottság időszaka után a császárnak sikerült egyesítenie a régiót, kapott egy megbízást a Mennyországtól, amely lehetővé tette számára, hogy gyakorolja hatalmát az egész civilizált világ felett a „Mennyország alatt” tianxia 天下, így „civilizált szigetet képezve a közepén. a barbárok ” , Henri Maspéro (1965) képletét követve . Számos különböző nevet használtak erre a civilizált központra anélkül, hogy egyetemesen előírnák.
Ha az európaiak még soha nem kölcsönözték a "Zhongguo" kifejezést a kínaiaktól, akkor a kínaiak ezzel ellentétben csak nemrégiben használtak "Kínához" kapcsolódó nevet országuk megjelölésére.
Történelmük során az a kevés információ, amelyet az európaiak a távol-keleti országoktól kaptak, áthaladt a nagy kereskedelmi útvonalakon, amelyek elősegítették e távoli országok imázsának és nevének kialakítását. Három nevet használtak:
A khitánok nomád terelő népek voltak a Siramuren-medencében, Mandzsúria déli részén (a mai Liaoningban ). Ez az emberek közé tartozott a proto-mongolok megalapította a X edik században egy erős állam nevű Liao (907-1125遼朝), amely a Mandzsúria és Korea a Tianshan nyugatra. A Liao óriási politikai hatalommal rendelkezett: vazallusaik a déli Song voltak , és kapcsolatot létesítettek a hatalmas Abbasid birodalommal .
"Az így kialakult kapcsolatok, még a mongol terjeszkedés előtt, a sztyeppei övezetben megmagyarázhatják, miért vált Kitan (egyes szám; többes szám: Kitat) neve, amelyet a XIII . És XIV . Században népszerűsítettek a mongolok, Kitai vagy Khitai kínai perzsa, nyugati török és keleti szláv nyelveken. Tudjuk, hogy ezt a kifejezést azokra az európaiakra vetették ki, akik ellátogattak a kelet-ázsiai mongol birodalomba. A Marco Polo számára Észak-Kína a Cathay ” (J. Gernet 311. o. ).
Khitan hatalma végül a XII . Században összeomlott . Kína északi részéből kiutasítva Közép-Ázsiában kezdtek el bolyongani Jelü Dashi herceggel az élükön . Néhányan eljutnak a gazdag Ferghana- völgyig, ahol szembeszállnak és legyőzik a kor első muszlim hatalmát, a szeldzsukokat . Ennek a muszlim vereségnek óriási következményei vannak. Yelü Dashi herceg megalapította a Nyugat-Liao dinasztiát, más néven Fekete Khitánok Kara- Khitánokat (Qara Khitai), amelyek a mongolok 1218-as megérkezéséig tartanak.
A muszlim szerzők ezentúl Észak-Kínát Khitā (vagy Khatā) néven jelölik meg, és ezt a nevet „Cathay” formában adják át az európaiaknak, anélkül, hogy összekevernék azt a „Kína” nevével. Így Nizam al-Mulk (1018-1092) nagyvezír Siyāset-Nāmē (perzsaul سياس) kormányszerződésében egyértelműen megkülönbözteti a Cathay-t Kínától.
A következő században, a „Cathay” fogják használni Marco Polo (1254-1324) a számla is szállít útja az ország Kubilai Khan , a mongol császár a Yuan-dinasztia . A Mongol Birodalom, amely csúcspontjában a Csendes-óceántól a Földközi-tengerig húzódott, Marco Polo idejére négy részre oszlott. Apjával és nagybátyjával 1271-ben elhagyva Velencét, Marco Polo átkelt a Délnyugat (Perzsia) khanátusai és a Mongol Birodalom Központja által uralt országokon . A Bukhara , találkoznak követek a Nagy Kán Koubilai aki vezeti őket a Cambaluc (Peking), a keleti része a Mongol Birodalom, amely általa „Cathay”. A mongol uralkodók az előző dinasztia khitánjait legitim kínai dinasztiának ( hanren汉人) tekintették, míg a déli lakosságot, miután a Dal alatt éltek, manzi 蛮子-ként, "déli barbárokként" kezelték , ezt a kifejezést a Polo átírta. Mangi.
Ez a megkülönböztetés a jezsuiták térségbe érkezéséig tart.
A XVI . Században az európai világtérképek azt az új ábrázolást tükrözik , amely lehetővé tette a hosszú utak közötti böngészők, például Christopher Columbus és Ferdinand Magellan számára. De a belső tér ábrázolásához a térképészeknek mindig a szárazföldi utazók ősi beszámolóira kellett hagyatkozniuk.
Abraham Ortelius világtérképei , amelyek a Mercator vetítési elvein alapulnak , és amelyeknek az az előnyük, hogy nem torzítják a szögeket, először mutatják be a világ különböző részeit valódi formájukban és méreteikben. Másrészt még mindig nagyon régi információkat tartalmaznak a Marco Polótól. Kelet-Ázsiában délen "KÍNA" -t (a kantoni tengerparton) északnyugatra a "CATAIO" (Cambalu, Cataie metropolissal), északabbra pedig TARTARIA és MANGI (Xanton (Shandong) belsejében) határolja, 2. ábra ). Az olasz Verrazzano 1529-es planiszférájában Cathay-t és Kínát is két különálló országnak tekinti. Jean Guérard "univerzális vízrajzi térkép" (BNF, SH Archives n o 15) Kiállítások Kína elválasztani "Cathaya" a Nagy Fal.
A jezsuita misszionáriusok Kínába érkezése végül lehetővé teszi a régi felekezetek felülvizsgálatát, amelyek három évszázad óta nem voltak érvényben a területi megosztottságot. A Ming-dinasztia ismét egyesítette a birodalmat.
Az egyik első jezsuita misszionárius, aki Kínába lépett és megtanulta a nyelvet, Matteo Ricci . Megérkezett Makaó 1582-ben, sikerül elfogadható a mandarin és a felkérést kapjon a császári udvar a pekingi 1601. Ott, rájön, hogy Peking a Qanbaliq ( Cambaluc ) által leírt Marco Polo. Ha Cathay valóban nagy és hatalmas ország volt, Perzsiától keletre, amint azt Európában hitték, akkor vajon miként lehetséges - csodálkozott Ricci -, hogy ennyi év alatt, amit Kínában töltöttek, soha nem hallottad még arról, hogy egy kínai említse? .. Az a zavartság a mongol, kínai, majd portugál nevek között, amelyekkel Kínát és Pekinget jelölték ki, arra késztette "kozmográfusainkat, hogy két országot egy ... hatalom nélkül a mai napig megismerjék az igazság" " (Michela Fontana, 2010, 224. o. ). Ricci levelezését, amelyben ezt a hipotézist felidézték, 1605-ben teszik közzé Európában. De az ötlet nehezen teret nyer, és az biztos, hogy az indiai jezsuiták Bento de Gois testvért küldik "Cathay" keresésére a Selyemúton keresztül . Három éves út után, Kabulon és Tourfanon keresztül , végül megérkezik Suzhouba , "Kínába", ahol kapcsolatot létesít Matteo Riccivel.
A két felekezetnek már nincs létjogosultsága. Ott, ahol Marco Polo idejében a mongolok a Yuan-dinasztia északi arra szemben a Han a Song-dinasztia a déli , a Matteo Ricci alkalommal volt csak egy birodalom által vezetett, a Ming-dinasztia . Paradox módon a mongol betolakodók lesznek az egyetemes Kína törvényes képviselői.
A déli tengeri út felfedezőinek, nevezetesen Kínának az elnevezése európai nyelveken kerül elfogadásra, az északi szárazföldi útvonal, a Cathay , a kelet-szláv nyelvekben megmarad, mint a hosszú történelmet átfogó általános kifejezés. ennek a régiónak.
A Ming és Qing dinasztiákkal a Középbirodalom megosztása véget ért. De a XVII . Század közepe az, hogy a nyugati térképek egységes reprezentációt adtak. Martino Martini (1614-1661) olasz jezsuita, aki 1661-ben hunyt el Hangcsouban , figyelemre méltóan pontos térképeket készített Kínáról annak idején, kínai és nyugati forrásokból, Matteo Ricci által egyszer kidolgozott módszer szerint. Az 1655-ben megjelent Novus Atlas Sinensis volt az első kínai nyugati atlasz, amely világosan megjelölte (egyesített) Kína különféle tartományait, anélkül, hogy észrevenné az észak-déli megosztottságot, amelyet Cathay rögzített.
A Qin (秦) dinasztia megalapításától, Kr. E. 221-től napjainkig ez a kelet-ázsiai hán települési régió egyesülési periódusokat tapasztalt, amelyeket rivális királyságokra osztódás követett, ami nagyon viharos történelem volt, amelyet a észak és nyugat, majd asszimiláció következik, és az emberi, kereskedelmi és kulturális cserék ebből a hatalmas forgatagából a világ egyik nagy civilizációja jelent meg, amely utólag azt mondja, hogy Kína az európai, a Cathay a keletszláv nyelveken És amelyről az őslakosok azt állítják, hogy Zhōngguó中国.
A dolgok nevét, miután rögzítették, nehéz megváltoztatni. A referensek gyorsan változhatnak, anélkül, hogy a felekezetek következnének. A Középbirodalom nevének lexikális változtatásait Európában vagy Oroszországban csak jóval a politikai változások után, kommunikációs nehézségek miatt lehetett végrehajtani. De hogyan nevezhetnék meg az európaiak egy entitást, amikor maguk a kínaiak olyan sokáig tartottak, amíg általános nevet adtak neki, mivel csak 1912-ben lett Zhongguo az ország hivatalos neve?