Krónikák (Froissart)

A Chronicles Jean Froissart az írandó középkori krónikák a XIV th  századi közép francia által Jean Froissart  ; a százéves háború prózai beszámolóját alkotják . A Krónikák az Edward II . 1326-ban történt leválasztásához vezető eseményekkel kezdődnek, és az 1400-ig terjedő időszakra terjednek ki, és Nyugat-Európában, elsősorban Angliában, Franciaországban, Skóciában, Hollandiában és az Ibériai-félszigeten zajló eseményekről számolnak be , bár másokat ritkán említenek országok és régiók, például Olaszország, Németország, Írország,Balkán , Ciprus , Törökország és Észak-Afrika.

Bemutatás

A Froissart krónikái az 1322–1400 évekre terjednek ki, és a százéves háború első felének eseményeit írják le . A francia, angliai és skóciai hercegek és királyok udvarában kapott szerző számos tanúvallomást gyűjthetett és összekapcsolhatott velük, ami munkájának ilyen pontosságot ad. Jean Lebel krónikás történeteire alapozta magát, és általában követte a tervet, amint azt prológjában elismeri:

"Szeretnék azokra az igazi krónikákra alapozni és rendezni, amelyeket korábban tiszteletreméltó ember és diszkrét lord, Monsignor Jean le Bel, a Saint-Lambert de Liége kanonok készített és gyűjtött, akik nagy gondossággal és minden jó gondossággal foglalkoztak ezzel a kérdéssel, és mindezt folytatták. életét, amilyen gyorsan csak tudott, és sokba került neki, hogy megszerezze és megszerezze. "

A Chronicles of Jean Froissart, nélkülözhetetlen forrás ismeri a XIV th  században, és a történelem, a százéves háború. Ők jelentik Anglia és Franciaország lovagi kultúrájának legfőbb kifejezését a XIV .  Században. Froissart munkáját létfontosságúnak tekintik a XIV .  Századi Európa, különösen a százéves háború megértéséhez . De a modern történészek a Krónikáknak mint történelmi forrásnak számos korlátozását is elismerik : helytelen dátumokat, helytelen földrajzi jelzéseket tartalmaznak, pontatlan becsléseket adnak a hadseregek és a háborús áldozatok nagyságáról, és elfogultak lehetnek a szerző ügyfeleinek kedvére. Froissart időnként ismétlődik, vagy jelentéktelennek tűnő témákat fed le, de a csaták leírása élénk és fülbemászó. Korábbi időszakokról Froissart más létező krónikákra alapozta munkáját, de saját tapasztalatai és a megkérdezett tanúk tapasztalatai együttesen adják a későbbi könyvek lényegét. Froissart soha nem volt jelen csatában, de 1386- ban felkereste L'Écluse-t , és előkészületeket látott az angliai invázióra. Jelen volt más fontos eseményeken, például II . Richárd 1367 -es bordeaux-i megkeresztelésén, V. Károly bölcs király koronázásán Reimsben 1380-ban, Jean de Berry herceg és Jeanne II d'Auvergne esküvőjén Riomban és a „ Izabeau bajor királynő örömteli belépése Párizsba, mindketten 1389-ben.

Froissart ritkán beszél az emberekről, de ez nagyrészt annak a kijelentett célnak a következménye, hogy megírja a lovagi kizsákmányolások történetét a Franciaország és Anglia közötti háborúk során. Froissart nem volt közömbös a háborúk társadalom többi részére gyakorolt ​​hatásaival szemben. II. Könyve széles körben leírja Nyugat-Európa különböző részein (Franciaország, Anglia és Flandria) a népi lázadásokat, és a Krónikák ezen részében a szerző gyakran jól szemlélteti a helyi gazdaságokat befolyásoló tényezőket és azok társadalmi hatásait. úgy tűnik, hogy sok rokonszenvet is érez, különösen Flandria városainak legszegényebb rétegeinek sorsa miatt. A négy könyv közül az utolsó kettő lenyűgözőbb, mert forró szöveggel írják: "a krónika utolérte a valóságot"; így alakítja krónikáit emlékekké.

A Krónikák nagyon impozáns mű: közel 1,5 millió szóval a középkor végén a leghosszabb francia prózában írt művek közé tartozik. Enguerrand de Monstrelet 1440-ig folytatta a krónikákat , és Jean de Wavrin ennek nagy részét beépítette saját munkájába. A XV . És XVI .  Századi krónikákat hollandra, angolra, latinra, spanyolra, olaszra és dánra fordították. A Chroniques de Froissart szövegét több mint 150 kézirat őrzi, amelyek közül sokat illusztrálnak, néhányat bőségesen.

Szinopszis

Siméon Luce kiadása a Krónikák szakaszainak számozását tartalmazza bekezdésekben, a későbbi kiadásokban vett számozással. Az első könyv nem kevesebb, mint 800 bekezdés.

Néhány fontos esemény a Krónikákban  :

I. könyv 1322–1377

II. Könyv 1376–1385

Book III 1386-1388: A út Béarn udvarába Gaston Fébus vidéken Gascogne

IV. Könyv 1389–1400

Összetétel és források

A Krónikák megírása előtt Froissart verses krónikát írt Philippa de Hainaut angol királynő számára , amelyet 1361-ben vagy 1362-ben mutatott be neki. Ennek az első történelmi műnek a szövegét, amelyet Froissart maga is említ a krónikáiban , általában tekintik. elveszett, de egyes kutatók azzal érveltek, hogy a XIV .  századi kézirat verses krónikát tartalmaz, amelynek töredékeit ma már párizsi és berlini könyvtárban őrzik, az úgynevezett „elveszett krónikának” nevezhetők.

I. könyv st

Froissart 1370 után kezdi írni a Krónikák I. könyvét, talán 1379-1381 körül, és talán Robert de Namur kérésére , akinek ezt az első verziót szentelték. A szöveg e változatának prológájában, prózában Froissart új vállalkozását azzal indokolja, hogy javítani kíván azon korai kísérletein, hogy történelmi beszámolót írjon a százéves háború korai éveiről. Különösen tagadja korábbi verses krónikáját, és elismeri, hogy pontossága nem mindig volt olyan jó, mint olyan fontos ügyek, mint a háború és a lovagi képességek megkövetelik. Ez a szöveg az „első helyes szerkesztés” vagy „A” szerkesztés. Számos kézirat őrzi, köztük Besançon Városi Könyvtárának 864-es kézirata. Annak érdekében, hogy a minőség és a történelmi hűség munkája, Froissart kinyilvánítja azon szándékát, hogy kövesse ezentúl, mint a fő forrása a Vrayes Chroniques a Jean le Bel , akik jelezték, hogy a heves kritika rímek, mint megfelelő közeget a történetírást. Komoly. Froissart is használt egyéb szövegek, mint például az élet a Black Prince által Chandos a Herald, különösen a Fekete Herceg kampány Spanyolországban 1366-1367. Szövegébe hivatalos dokumentumokat is beillesztett, köztük III . Eduárd feudális tisztelgését VI. Fülöp valois király (1331) és a Brétignyi Szerződés (1360) angol nyelvű változata között .

Le Bel írta krónikáját Jean de Beaumontnak (1288-1356) , Philippa de Hainaut nagybátyjának , aki támogatta Izabella francia királynét és az angol inváziót (1326), amely II. Edward 1326-os letelepedéséhez vezetett. Jean de Hainault szintén részt vett a százéves háború első csatáiban , először az angol, majd a francia oldalon. Unokája, Guy II de Blois-Châtillon később a Chroniques de Froissart fővédője lett. Maga Jean Le Bel munkája során nagy csodálatát fejezte ki III. Edward iránt az 1327-es hadjáratban és a skótok elleni Stanhope Park-i csatában . Mindezen okokból Froissart biztosan nagyra értékelte Le Bel krónikáját, mint megbízható információforrást a Franciaország és Anglia közötti háború kitöréséhez vezető eseményekről és a százéves háború első szakaszairól. A Froissart I. könyvének és Le Bel munkájának összehasonlítása azt mutatja, hogy a Krónikák első részein (1360-ig) Froissart gyakran közvetlenül lemásolta és kifejlesztette Le Bel szövegének nagyon nagy részét.

Froissart az I. könyvnek több változatát írta, az 1378/1379-ig terjedő időszakot, és különböző időpontokban. Az I. könyv második változatát, amely részben az "A" változat megírásával párhuzamosan áll, kevesebb kéziratban őrzik, mint az "A" verziót. Ez a "B" változat főként új fejezeteket hoz. Siméon Luce középkori történész 1869 és 1888 között fogadta el nagy kiadásához a „B” szöveget ; a BnF fr változat szövegét követi. 6477-79. Az I. könyv novellája, amelyet új beszélgetőtársaktól gyűjtött tanúvallomások gazdagítanak, az „Amiens” változatban (Amiens, Városi Könyvtár, M 486), részben pedig a „Valenciennes” változatban (Valenciennes, Városi Könyvtár, M 638) és az I. könyv „római” változata. Az utolsó a Vatikáni Könyvtárban van (Vatikán, Biblioteca Apostolica Vaticana , Reg. Lat 869); hiányos, és csak az 1350-ig terjedő időszakra terjed ki. Kétségtelenül ez a legfrissebb változat, mivel Froissart élete vége felé, legkorábban 1404 végén írták. Ezt a verziót a „C” változat előzte meg az 1395 és 1399 között írt I. könyv régóta tévesen elveszettnek tekinthető; egyetlen kéziratban marad fenn most a chicagói Newberry könyvtárban .

A többi változat időrendjét különféle kutatók széles körben megvitatták. Még nincs konszenzus, amely minden verziót és azok kapcsolatait lefedi, bár a legtöbb tudós úgy gondolja, hogy az "Amiens" és a "Valenciennes" verzió az úgynevezett "B" verziót megelőzte. Az "Amiens" és az I. könyv rövidített változata (Párizs, BnF, fr 10144) valószínűleg mind az 1384-1391 közötti időszakban íródott, de úgy tűnik, hogy az "Amiens" változat a kettő közül a régebbi. Az I. könyv "B" változata, amelyet Siméon Luce szerkesztett a Société de l ' Histoire de France-nak , az I. könyv "szokásos" változatának tekinthető képet képviseli. Luce maga volt meggyőződve arról, hogy a "B" változat képviseli az első teljes államot könyvének első részét, ezért az "Amiens" szöveg előtt volt. A szöveg vizsgálata azonban az összeállítás dátumát követeli 1391-ben vagy nem sokkal később, tehát minden bizonnyal később, mint az "Amiens" szövegé.

II. Könyv

A II. Könyv a jegyző-író számára ismertebb eseményekkel foglalkozik. E második könyv témájában a népi lázadások és felkelések fontos helyet foglalnak el. A Krónikák második könyvének egy korai változata , amely a szerző gondolata szerint soha nem volt külön könyv, hanem inkább az 1378-1385 közötti időszak folytatása volt, valószínűleg az 1380-as évek végén készült el. már létező krónikák, és ezért teljes egészében Froissart személyes munkája. A II. Könyv azonban részletesen beszámol az 1379-1385 közötti flamand lázadásról a gróf ellen. Ezt a szöveget Froissart korábban külön szövegként állította össze, és Chronique de Flandre néven ismert . Ezt a Chronique de Flandre- t Godfried Croenen szerkesztette a BnF 5004. kéziratból. Froissart több hivatalos dokumentumot illeszt be Chronique de Flandres-be , amelyek a Krónikák II. Könyvében is szerepeltek, beleértve a Tournai Szerződés szövegét (1385). amely visszaállította a békét a flamand városok és azok számlája között. Froissart megtalálja az eszközöket számos utazáshoz; Skóciáig ment. Meginterjúvolja az angol és a skót arisztokrácia számos tagját, mivel megkérdezhette a váltságdíja fizetésére váró francia foglyokat. 1366-ban Froissart Brüsszelben, 1368-ban Olaszországban, Milánóban volt Lionel de Clarence és Violanta Visconti esküvőjén .

Akárcsak az I. könyvnél, úgy tűnik, Froissart is átírta Krónikái többi könyvét . A Chronique de Flandre mellett a II. Könyvnek legalább három változata létezik. A legtöbb II. Könyv kézirat két korábbi változat egyikét tartalmazza, amelyek szinte megegyeznek, kivéve néhány olyan fejezetet, amelyben lényeges különbségek vannak. E két korábbi változat kéziratai szolgáltak minden modern kiadás alapjául.

A II. Könyvnek van egy későbbi változata is, amely 1395-ből származik, és csak a Newberry-kéziratban maradt fenn, amely tartalmazza az I. könyv "C" változatát is. A II. Könyv Newberry-változata jelentősen eltér a többi ismert verziótól. Kétségtelen, hogy a szerző a szöveg alapos átdolgozásának eredménye, amely olyan fontos anyag hozzáadását tartalmazta, amely a többi változatban nem jelenik meg. Newberry szövegét részben átírták az Online Froissart számára .

III. Könyv

Froissart 1388-ban hosszú utat vállal Dél-Franciaországban. Erődített városokon és falvakon halad át, amíg el nem éri Orthezt , Béarn, Gaston Fébus gróf udvaránál . A krónikáknak ez a része, Voyage en Béarn néven ismert, sokkal bensőségesebb. A kéziratban a krónikás beszélget az út során Espan de Lyonnal, Gaston Fébus barátjával. A szöveg leírja a Portugália és Kasztília, valamint szövetségeseik közötti háborúkat is, de teret enged különféle anekdotáknak: házasságtörési történeteknek, szellemeknek, rejtett földalatti átjáróknak, tragikus gyilkosságoknak és ördögi birtoklás eseteinek.

A III. Könyv egy korai változata, amely az 1385–1390 évekre terjed ki, de a korábbi időszakokra vonatkozó fontos visszaemlékezéseket is magában foglalja, valószínűleg 1390-ben vagy 1391-ben készült el, és szinte az összes megőrzött kéziratban megtalálható. 25 kézirat van; a besançoni kézirat 865 a modern kiadások alapja. A második változat csak egy kéziratban létezik ( Párizs, Bibliothèque nationale de France, MS fr. 2650 ). Ez a második változat valószínűleg maga Froissart későbbi átdolgozása: a II. Könyv különféle szerzői változataiban látható mintát követi, sok fejezet ugyanaz marad, más fejezeteket pedig jórészt átírtak.

Könyv IV

A IV. Könyv, amelynek szövege 1400-ig terjed, hiányos marad, és valószínűleg az I. könyv "római" változatához hasonlóan, 1404 után íródott. Lehetséges, hogy a IV. Könyv hirtelen vége Froissart halálával magyarázható, amire akkor kerülhetett sor, amikor a Krónikák ezt a részét írta. Froissart 1391 körüli visszatérése után Hainaut-ban telepedett le Chimay-ben, ahol néhány évvel korábban kanonoki státuszt kapott . Egy új és egy utolsó utat követ Angliába, ahol a krónikás szinte vadonatúj udvaroncokkal találkozik. Tanúi vagyunk II . Richárd uralkodásának végének és utódjának, Henri Brolingbroke , a leendő IV. Henri megjelenésének.

A IV. Könyvet 21 kéziratban adták át, amelyek mind ugyanazon szerző változatát jelentik. Néhány nyom arra utal, hogy a szöveget egy "  másolatszerkesztő  " módosította , aki nem a szerző volt, de úgy tűnik, hogy előkészítette a szöveget, esetleg autogramot reprodukcióra. A Krónikák másik három könyvével ellentétben a IV. Könyv sokáig ismeretlen maradt, amíg a XV .  Század második felében felfedezték , amikor a burgundiai hercegek bírósági köreiben a kézírásos szöveg első példányai kezdtek körözni .

Kéziratok

A Krónikák gyorsan népszerűvé váltak a nemesség körében, és sok kéziratot fényűzően megvilágítottak. A XV .  Század első negyedében sok példány világította meg az I. könyvet, valamint a párizsi könyvkereskedők a II. És a III. Ezeknek a megőrzött példányoknak csaknem a fele összekapcsolható egy bizonyos "könyvkereskedővel", Pierre de Liffol néven. Több "kéz" is megtalálható ezekben a példányokban, de két névtelen megvilágító rendszeres munkatársnak tűnik a produkcióban. De Liffol: Boethius és Giac mestere .

Az érdeklődés megújulása 1470-től kezdve a burgundiai Hollandiában a krónikák flamand megvilágításainak elkészítéséhez vezetett . A négy könyv több teljes példánya, valamint a IV. Könyv összes megvilágított kézirata ebből az időszakból származik. Míg a régebbi megvilágítások többnyire meglehetősen egyszerűek és sztereotipikusak, díszes háttérrel rendelkeznek, az ebből az időszakból származó képek nagyobbak, gyakran tele vannak részletekkel, és kiterjedt képet nyújtanak a tájakról, belső terekről vagy városokról. Az egyik leggazdagabban megvilágított példányt az 1470-es években Louis de Gruuthuse flamand nemes, bibliofil készítette. A példány négy kötete (BnF, Fr 2643, 2644, 2645, 2646) 110 miniatúrát tartalmaz, amelyeket a kor legjobb bruges-i művészei festettek. Közülük Loyset Liédetet azonosították az első két kötet miniatúráinak festőjeként. Azok a harmadik és a negyedik kötetet tulajdonítható közötti együttműködés a Master of Antoine burgundi , a mester az imakönyv Drezda és a Master of Margit York .

A Chroniques de Froissart mintegy száz megvilágított kéziratát őrizték meg. A legfontosabbak a következők:

A Gruuthuse kéziratok , amelyeket különösen Loyset Liédet világít meg, a BnF Français 2643-2646 számozott kéziratok. Ezek elérhetők a francia nemzeti könyvtár Gallica oldalán  :

A megvilágított kéziratok másik csoportját Párizsban készítik a XV .  Század első negyedében a francia bírósághoz. Azonos formátumban ugyanazok a másolók másolják őket, és szinte kizárólag két névtelen művész illusztrálja őket, akik Maître de Giac és Maître de Boèce néven ismertek.

A Besançon példány elérhető a Besançoni Városi Könyvtár weboldalán  :

Ez egyértelműen Antoine Perrenot de Granvelle majd unokaöccsének François de Granvelle, Gróf Cantecroy, végül Abbé Boisot , alapítója a Besançon könyvtárban.

Megjegyzések és hivatkozások

  1. Moeglin .
  2. Prológus a Krónikákhoz
  3. Peter Ainsworth, „Froissardian perspectives on the four-century-century society” , Jeffrey Denton és Brian Pullan (szerk.), Orders and Hierarchies in Late Medieval and Renaissance Europe , Basingstoke / London, Macmillan Press, 1999, P.  56-73.
  4. Jean Froissart (szerző), Peter F. Ainsworth (rendező) és Alberto Varvavo (bemutatott, kidolgozott és kommentált szöveg), Krónikák, III. És IV. Könyv , Le Livre de Poche, gyűjt.  "Gótikus  betűk " ( n o 4563),2004, 1022  p. ( ISBN  978-2-253-06676-7 ) , 4 e lefedettség.
  5. Godfried Croenen , "  Online Froissart  " , HRIOnline
  6. Godfried Croenen, "Froissart illustration cycles" , Graeme Dunphy (szerkesztő), A középkori krónika enciklopédiája , Leyden, Brill, 2010, P.  645-650.
  7. Normand R. Cartier, "  Az elveszett krónika  ", Speculum , vol.  36,1961, P.  424-434.
  8. Peter F. Ainsworth, Jean Froissart és a történelem szövete: igazság, mítosz és fikció a krónikákban , Oxford, Clarendon Press,1990, P.  32-50.
  9. Jean Devaux, „A bíróság a Hainaut a bíróság Anglia: a példája Jean Froissart” , Christopher Allmand (szerkesztő), War, kormányának és teljesítmény a késő középkori Franciaországban , Liverpool, Liverpool University Press, 2000, P.  1-20.
  10. Dominique Stutzmann, „  Froissart történelmi költeményének második töredéke  ”, Bibliothèque de l'École des Chartes , vol.  164, n o  22006, P.  573-580 ( online olvasás , konzultáció 2018. február 28-án ).
  11. Jean-Marie Moeglin, „  Froissart, a történész hivatása és a százéves háború találmánya  ”, Románia , vol.  124,2006, P.  429-470.
  12. John Joseph Norman Palmer, „I. könyv (1325–78) és forrásai” , JJN Palmer (szerkesztő), Froissart: történész , Woodbridge, Boydell Press, tizenkilenc nyolcvan egy, P.  7–24.
  13. Peter Ainsworth, "  Összeállítás, szerkesztés és társasjáték : a fekete herceg (1366-67) spanyol hadjáratának kezdete Jean Froissart krónikáiban  ", A középkor , t .  100, 1994, P.  369-411.
  14. Jean Froissart (szerző), Peter F. Ainsworth és Georg T. Diller (rendezők), Krónika, I. és II. Könyv , Le Livre de Poche, ösz.  "Gótikus betűk", 2001. szeptember, 1241  p. ( ISBN  978-2-253-06669-9 ).
  15. George T. Diller: „  A Chroniques de Froissart első könyvének utolsó szerkesztése . A Reg. Tanulmánya lat. 869  ”, A középkor , köt.  76,1970, P.  91-125.
  16. Godfried Croenen, „  Froissart„ refound ”kézirata áttekintve: Newberry MS f.37  ”, French Studies Bulletin , vol.  31, 2010, P.  56-60.
  17. Godfried Croenen, „Jean Froissart, Krónikák [B / C verzió]” , M. Livingston és K. DeVries (szerk.), The Crécy csata: A Casebook , Liverpool, Liverpool University Press, 2015, P.  407–410.
  18. Pierre Courroux, A történelem írása francia krónikákban (12. – 15. Század) , Párizs, Garnier, koll.  „Garnier Classics”, 2016, 1024  p. ( ISBN  978-2-8124-3659-8 ).
  19. George T. Diller (szerkesztő), Froissart. Krónika. I. könyv. Az amienesi kézirat. 486. számú városi könyvtár , Genf, Droz, 1991-1998 (5 kötet).
  20. Michael Schwarze, Generische Wahrheit: Höfischers Polylog im Werk Jean Froissarts , Wiesbaden, Franz Steiner,2003, P.  209.
  21. Siméon Luce (szerkesztő), J. Froissart krónikái: Megjelent a Történelem Társasága számára , Párizs, a Történelem Társasága, 1869-1888, (8 kötet).
  22. Peter Ainsworth, „Froissart és második könyve” , Christopher Allmand (szerkesztő), Háború, kormány és hatalom késő középkori Franciaországban , Liverpool, Liverpool University Press, 2000, P.  21-36.
  23. Peter Ainsworth, "  Jean Froissart és a százéves háború  ", megvilágítás művészete , t .  31, 2009, P.  2-17.
  24. Godfried Croenen, "A Froissart krónikáinak harmadik könyvének kézírásos hagyománya " , Valérie Fasseur (szerkesztő), Froissart a béarni udvarban: az író, a művészet és a hatalom , Turnhout, Brepols, 2009, P.  15–59.
  25. Godfried Croenen "  stemmata, filológia és szövegtörténet: válasz Alberto Varvaro  " Medioevo Novel , Vol.  34, 2010, P.  398-402.
  26. Alberto Varvaro, „Problèmes philologiques du Livre IV des Chronique de Jean Froissart” , Godfried Croenen és Peter Ainsworth (szerkesztők), mecénások , szerzők és műhelyek: Könyvek és könyvgyártás Párizsban 1400 körül , Louvain, Peeters, 2006, P.  255-277.
  27. Alberto Varvaro (  olasz fordításból Amélie Hanus), A történelem tragédiája. Jean Froissart , Párizs utolsó műve , Garnier, coll.  „Garnier Classics”,2011, 202  p. ( ISBN  978-2-8124-0326-2 ).
  28. Godfried Croenen, "  Pierre de Liffol könyvkereskedő és a XV .  Század elején Párizsban Jean Froissart krónikáinak illusztrált kéziratai  " A megvilágítás művészete , repülés.  31, 2009, P.  14–23.
  29. Godfried Croenen, Mary Rouse és Richard Rouse, „  Pierre de Liffol és Froissart krónikáinak kéziratai  ”, Viator , vol.  33, 2002, P.  261-293.
  30. Laetitia Le Guay, fejedelmei burgundi olvasók Froissart. A szöveg és a kép kapcsolata a Krónika IV. Könyvének , Turnhoutnak, Brepols-nak,1998.
  31. Hans-Collas Ilona, ​​Pascal Schandel, Hanno Wijsman (munkatárs) és François Avril (tudományos tanácsadó), az ókori Dél-Hollandia megvilágított kéziratai , vol.  I. Louis de Bruges kéziratai, Párizs, a Francia Nemzeti Könyvtár,2010, 616 oldal, fekete és színes illusztrációk, 30 x 21 cm  p. ( ISBN  978-2-7177-2396-0 , online előadás ) , p.  272-283: 71. szakasz. Francia 2643-2646: Jean Froissart, Krónika.

Források

Külső linkek

I. könyv . T. 1. I-II. Rész. Bevezetés. 1307-1340 (II. Edward csatlakozásától Tournay ostromáig) - t. 2. 1340-1342 (Tournay ostromának előkészületeitől a Montfort grófnő angliai útjáig) - t. 3. 1342-1346 (A Jeanne de Montfort és Charles de Blois közötti fegyverszünettől Calais ostromáig) - t. 4. 1346-1356 (Calais ostromától Breteuil elfoglalásáig és a puatiers-i csata előkészületeiig) - t. 5. 1356-1360 (A poitiers-i csata előkészületeitől a III. Edward pezsgő és thele de France expedíciójáig) - t. 6. 1360-1366 (A Brétignyi Szerződés előkészületeitől a walesi herceg spanyolországi expedíciójának előkészületeiig) - t. 7. 1367-1370 (A walesi herceg spanyolországi expedíciójától kezdve B. Du Guesclin kinevezéséig a francia konstelláns vádjához) - t. 8. I-II. Rész. 1370-1377 (A pontvallaini csatától az Ardres és Audruicq elfoglalásáig)

II . Könyv . t. 9. Bevezetés 1377-1380 (Bergerac elfogásától V. Károly haláláig) - t. 10. 1380-1382 (VI. Károly csatlakozásától a Flandria-hadjárat kezdetéig) - t. 1382-1385. (A roosebekei csatától a turnai békéig)

III. Könyv t. 12. 1356-1388 (Froissart utazása Béarnban. Espan du Lion és Bascot de Mauléon meséi. Spanyolország eseményei) - t. 1386-1387 - t. 14. 1386 (1325) -1388 - t. 15. 1387-1389.

Hatósági nyilvántartások  :