Hercynite IV. Kategória : oxidok és hidroxidok | |
Tábornok | |
---|---|
Strunz osztály |
4.BB.05
4 OXIDOK (hidroxidok, V [5,6] vanadátok, arzenitek, antimonitok, bizmutok, szulfitok, szelenitek, telluritok, jodátok) |
Dana osztálya |
07.02.01.03
Oxidok |
Kémiai formula | Fe 2+ Al 2 O 4 |
Azonosítás | |
Forma tömeg | 173,806 ± 0,003 amu Al 31,05%, Fe 32,13%, O 36,82%, |
Szín | Fekete |
Kristályosztály és űrcsoport | Hexakiszoktaéderes (m 3 m) HM : (4 / m 3 2 / m) F d 3 m |
Kristály rendszer | Köbös (izometrikus) |
Hasítás | [111] homályos |
Szünet | Egyenetlen - lapos (hasítatlan) felületek szabálytalanul törtek. |
Habitus | Euhedrális kristályok. Szintén tömeges és szemcsés |
Mohs-skála | 7.5 |
Vonal | sötétzöld |
Szikra | üveges |
Optikai tulajdonságok | |
Törésmutató | 1.8 |
Kémiai tulajdonságok | |
Sűrűség | 3.95 |
SI és STP mértékegységei, hacsak másképp nem szerepel. | |
A Hercynite egy ásványi a spinellcsoport a kémiai képlet Feal 2 O 4 .
Megtalálható erősen metamorfált vasban gazdag agyag üledékekben , valamint maffikus és ultragyűrű magmás kőzetekben . Keménysége miatt a placerekben is megtalálható .
Először 1847-ben írták le, és neve a Harz latin nevéből származik, a Silva Hercynia, ahol a fajt először találták meg.
A hercynit egy szabályosan szimmetrikus spinell, normál kationeloszlással, de szerkezetében van némi rendellenesség. Vas-ionokból (Fe 2+ ) és alumínium-ionokból (Al 3+ ) áll, azonban a hercinit szerkezetében a vas-ionok (Fe 3+ ) megtalálhatók.