Születési név | Imrou'l Qays Ibn Hujr Ibn al-Hârith al-Kindî |
---|---|
Más néven | A vándor király; A fekélyes férfi |
Születés |
A VI . Század eleje a Nejd |
Halál |
A VI . Század közepe Ancyra |
Elsődleges tevékenység | Iszlám előtti arab költő |
Írási nyelv | Iszlám előtti arab |
---|
Elsődleges művek
Imrou'l Qays , az ő teljes nevét Imrou'l Qays Ibn Hujr Ibn al-al-Harith Kindi ( arab : امرؤ القيس بن حجر بن الحارث الكندي ) egy iszlám előtti arab költő a Kinda törzs , becenevén „a Vándor király "(arabul: الملك الضلّيل ) vagy Dhû l-Qurûh ," a fekélyes ember "(arabul: ذو القروح ). Valószínűleg a Nejd- ben született a VI . Század elején, és 550 körül halt meg Ancyra közelében .
Tekinthető a legnagyobb iszlám előtti költő , első helyen az osztályok a Jumahî és a megjelenő első helyen a antológiája Ibn Qutayba , Imrou'l Qays maradt híres mind a kiemelkedő epizód az életében, erősen színezetű legenda, hogy a Mu'allaqa számára , amelyet szisztematikusan a "Hét" első sorába helyezett annak ellenére, hogy szerkezete erősen eltávolodott a qasida klasszikus felfogásától . A kritika és különleges helyet szentel az arab költészetnek, beleértve számos költői téma szerzőségének kiosztását. Nyelvét példaértékűnek tartják, költészetét a klasszikus korszak minden kritikai és retorikai műve idézi .
Az Imru 'al-Qais-ról a VIII . Századtól a kufai adók által gyűjtött információk ellentmondanak egymásnak, megbízhatóságukat azóta megkérdőjelezték. Életrajzának részletei tehát bizonytalanok, és az iszlám előtti költők többségéhez hasonlóan élettörténete is elválaszthatatlanul kapcsolódik a legendához.
Születésének helye bizonytalan, de a kritikusok többsége a Najd felé hajlik , amelyet költészetében széles körben leír. Születési dátumát a becslések szerint 500 év körüli időre tehetjük .
Imrou'l Qays Hujr, a Kinda királyság utolsó királyának, a Himyar királyság vazallusának egyik fia . A VI . Század elején Kinda a Maad törzsek szövetségének élén áll, és a Himyar Királyság megbízásából ellenőrzi az Arab-félsziget központját és északi részét. A VI . Század első negyedét a Kinda és az al-Hira királyság közötti háború jellemezte . A 520S , Al-Harith Ibn Amr , a nagyapja Imrou'l Qays foglalta al-Hira. A várost 528 -ban III . Lakmid király, al-Mundhir vette át . Ugyanebben az évben meggyilkolták al-Hârithot; Kinda feletti hatalmat ezután megosztották három fia, köztük Hujr, Imrou'l Qays apja. Az 530-as évek elejétől ezért a Kinda hatalma megsemmisült, és a törzs szétesett és szétszóródott a félszigeten.
Imrou'l Qays ezért Hujr apjával nőtt volna fel. Nagybátyja, a legendás költő Taghlib , Muhalhil Ibn Rabî'a , miután látott neki a jelei a nagy költő, hogy jöjjön volna beavatta őt a költészet. Imrou'l Qays fiatal korától kezdve verseket alkot, tizenéves idilljeiről, vándorlásairól és borszeretetéről énekelve. A szerelmes nők között gyakran utal Fatima Bint ʿUbaïdra, akinek mu'allakája nagyrészt elkötelezett. A legenda szerint a költő elmenekülése és a költészet iránti szenvedélye, különösképpen az erotikus költészet, felkavarta apja haragját, és elvezette apja otthonából.
Imrou'l Qays ezért a törzsek között bolyongott, miközben továbbra is hódolt a nőknek és az italoknak, Bakr, Kalb és Tayyi kívülállókból álló klikk kíséretében. Megtudta volna apja, Hujr meggyilkolását Asad törzse által, egy emlékezetes ivás után. Ezután bosszút esküdött. Bakr és Taghlib törzsek segítségével sikerült legyőzni a Banu Asadot. De amikor szövetségesei elég bosszúnak tartották, elhagyták.
Ekkor kezdődött a vándorlás időszaka, amely megszerezte Imrou'l Qays "Vándorkirály" becenevét. Törzsről törzsre utazott először szövetségeseket keresve, majd oltalmat keresve al-Hira királya ellen, aki csapatokat küldött utána. Így került Samaw'alhoz , Tayma hercegéhez , aki al-Ablaq kastélyában adott menedéket. A legenda szerint ezután Konstantinápolyba ment , ahol bemutatták Justinianust . A császár örömmel fogadta, és hadsereget ajánlott fel neki, hogy segítsen neki visszaszerezni trónját és megbosszulni apja halálát. Hazafelé tartott, amikor Justinianus megtudta, hogy elcsábította a lányát. Imrou'l Qays már Ancyra közelében volt , amikor a bizánci császár követe utolérte, hogy ajándékot adjon neki: egy tunikát, amelyet valójában megmérgeztek. Amint felöltöztette, testét fekély borította, és halálát okozta. Ebből a legendából származik Dhu l-Qurûh beceneve , "Emberi fekélyek" beceneve, amellyel a VI . Század végére ismerték .
Számos, többé-kevésbé kitalált változat létezik Imrou'l Qays életéről. A négy visszatérő epizód: a kiutasítás az apai otthonból, bosszú a Banu Asadok ellen, a találkozás Samaw'al-lal és a konstantinápolyi kirándulás . Justinianus császárnak nem volt lánya, ami súlyos csapást jelent Imrou'l Qays legújabb kalandjának hitelességére, mégis a kritikusok és a történészek között még mindig vitatkoznak konstantinápolyi útjának valóságáról.
Mint sok beduin költők dzsáhilijja , Imrou'l Qays lett volna inspiráló szellemet , az úgynevezett Lâfiz Ibn Lâhiz „Articulating fia figyelmes” (arabul: لافظ بن لاحظ ), akivel egy távoli völgyben a sivatagban Najd Wâdî ʿAbqart hívta.
Két hagyományt idéznek gyakran, hogy megmagyarázzák Imrou'l Qays kiemelkedő helyét az arab költészetben . Az első, amelyet a prófétának tulajdonítottak, a szerzőktől függően eltérő értelemben, értékítéletet mond Imrou'l Qays-ről, és "a költők vezetőjévé és zászlótartójává" teszi; a másik, amelyet ʿAlînak tulajdonítanak , dicséri művészi készségét, és megerősíti, hogy fölénye éppen költői produkciójának érdektelenségének köszönhető.
A Diwan összegyűjtjük és továbbítani a VIII edik században a távadók az Baszra és Kufa : al-Asma'î (28 db), al-Sukkari (68 db), al-Mufaddal al-Dabbi , beleértve a felülvizsgálat által jóváhagyott annak tanítvány Ibn al-A'râbî, vagy akár Abu'Amr al-Shaybânî, egy másik tanítványa Mufaddal .
Az Imrou'l Qays-nek tulajdonított versek közül a mu'allaqa keltette fel a legnagyobb érdeklődést a klasszikus korszak literátusai között.
A Sa qasida az első a Mu'allaqât közül. Itt vannak az első sorok Heidi Toelle fordításában :
قفا نبك من ذكرى حبيب ومنزل *** بسقط اللوى بين الدخول فحومل
qifâ nabki perc dhikrâ ḥabîbin wa manzili *** بسقط اللوى بين الدخول فحومل qifâ nabki perc dhikrâ ḥabîbin wa manzili *** bisaqṭi al-liwâlimalyna, sírás akhûte al-liwâlimuresna
, ti ketten -dahûte al-liwâlimembers és abba, hogy emlékezzen a két -dakhûte al-liwâliuresna a kanyargós szélén a homok között Dakhûl és Hawmal,
فتوضح فالمقراة لم يعف رسمها *** لما نسجتها من جنوب وشمال
fa-tuwdiḥa fa-al -miqrât limâ hâaf-nas -'a-shau-nas-wa -'a-shau-nas -'a- ها من نسجتْها -ali
Tûdih és l-Miqrât. A nyomok még nem törölték köszönhetően a szövés a déli szél, és az északi szél
ترى بعر الأرآم في عرصاتها *** وقيعانها كأنه حب فلفل
Tara ba'arai-hââtî-hâṣâtî „Arai” Anuha ka-annahu ḥabbu fulfuli
A maga mint a fekete bors, a fehér gazellák ürüléke.
كأني غذاة البين يوم تحملوا *** لدى سمرات الحي ناقف حنظل
Ka-Anni ghadhâta al-bayni yawma taḥammalû *** a nap a samurayi ND-al-haquayi
a reggel, mintha a nap a samurayi N-al am , mintha a nap reggelén az elkülönülés tábor közelében akác klán ahol Colocynth pipálva,
وقوفا بها صحبي علي مطيهم *** يقولون لا تهلك أسى وتجمل
wuqûfan Biha Sahbi „aliyya maṭiyyahum *** yaqûlûn La tahlik Asan wa tajammali
Társaim megállítottak a lovaikon "Ne hagyd magad meghalni! Tegyen jó arcot!"
وإن شفائي عبرة مهراقة *** فهل عند رسم دارس من معول
wa inna CHIFA-i 'abratun muhrâqatun *** fa-hal' inda rasmin dârisin min mu'awwali,
míg csak egy vigasz nekem! - De a letörölt nyomokkal szembesülhet egy könny?