10 th kerületben Kőbánya | ||||||
|
||||||
Adminisztráció | ||||||
---|---|---|---|---|---|---|
Ország | Magyarország | |||||
Megye ( megye ) |
Budapest ( Észak-Magyarország ) |
|||||
Rang | Kerület | |||||
Környékek | Felsőrákos · Gyárdűlő · Keresztúridűlő · Kőbánya-Kertváros · Kúttó · Laposdűlő · Ligettelek · Népliget · Óhegy · Téglagyárdűlő · Újhegy | |||||
Polgármester ( polgármester ) |
Kovács Róbert ( Fidesz ) | |||||
irányítószám | 1101-1108 | |||||
Telefonszám | (+36) 1 | |||||
Demográfia | ||||||
Népesség | 78 030 lakos. (1 st január 2019-re) | |||||
Sűrűség | 2 402 lakos / km 2 | |||||
Földrajz | ||||||
Elérhetőség | 47 ° 28 ′ 49 ″ észak, 19 ° 11 ′ 46 ″ kelet | |||||
Terület | 3249 ha = 32,49 km 2 | |||||
Különféle | ||||||
Kisebbségi közösségek | Bolgárok , cigányok , görögök , horvátok , lengyelek , németek , örmények , románok , ruszinok ( 1 st Jan. 2011) | |||||
Etnikai identitások ( nemzetiségi kötődés ) |
Magyarok 90,3%, cigányok 1,0%, görögök 0,2%, lengyelek 0,1%, németek 0,6%, románok 0,2%, szlovákok 0,2%, ukránok 0,1%, mások 0, 8% (2001) | |||||
Vallások | Katolikusok 42,2%, görög-katolikusok 1,8%, reformátusok 11,9%, evangélikusok 2,0%, zsidók 0,2%, más vallások 1,5%, vallás nélkül 22,7% (2001) | |||||
Kapcsolatok | ||||||
Weboldal | www.kobanya.hu | |||||
Források | ||||||
Központi Statisztikai Hivatal (KSH) | ||||||
2014. évi önkormányzati választások | ||||||
A 10 th kerületben (in Hungary : Budapest X. kerülete ), vagy Kőbánya (a német : Steinbruch ) egy kerületben , a keleti parton a Duna . Korábban perifériás része a város, a 10 th kerületben, mivel a reform 1950-ben a peri-központi ágazatban. Tény, hogy továbbra is a budapesti vasúti és gyártási öv választja el a központtól, amelyet a sűrű tömegközlekedési hálózat kompenzál. Kőbánya egy olyan terület, ahol nagy komplexumok, lakótelepek, valamint számos ipari létesítmény szomszédsága keveredik. A körzet ismert bányászati múltjáról és sörfőző tevékenységeiről.
E terület helyneve már a középkori időkre utal kőbányákkal. Kőbányát Kőér néven említik először abban az 1244. évi adományozási okiratban, amellyel IV. Béla magyar király felajánlja Pest városának . Ezután a számos geológiai lelőhelyet kiaknázzák, hogy a város számára építési anyagokat biztosítsanak. A bányaiparnak számos formája alakult ki, például a kőzet kitermelése vagy a kerámia és tégla gyártása. Megkönnyebbülése a szőlőtermesztés fejlődését is elősegíti.
A XVII . Század elejétől a bányászati tevékenység intenzív. 1661- től a földet a felsővatta Wattay család birtokolta . A kitermelés mértéke ekkor növekszik Pest urbanizációjával. Az olyan épületek, mint a Magyar Tudományos Akadémia , az Egyetemi Könyvtár vagy akár a Széchenyi lánchíd cölöpök egy része a kőbányai bányák anyagaiból épülnek fel. A bányászati tevékenység 1890-ben leállt a bányamunka veszélyes jellege miatt.
A XIX . Században a téglagyár és a bortermelés virágzik. Abban az időben a kőbányai szőlők különösen arról a tájról voltak híresek, amelyet a sétálóknak kínáltak. A kerület jelenlegi kerületének 80% -át aztán szőlővel telepítették, vagyis az Ó-hegy és az Új-hegy összes oldalát . Ebben az időszakban épült a Vidéki Őrtorony ( Csősztorony ) az Ó-hegy tetején, 180 méterre. Az óhegyi szőlőtulajdonos, Havas József tulajdonát 1859-ben adta el Perlmutter Jakabnak, aki 1862-ben eladta Dréher Antalnak. A földalatti kőbányák hatalmas hálózata elősegíti a sörgyártás fejlődését. Ezután a Dreher sörfőzde versenyez az 1850-es években megnyílt termelőegységekkel, például a Kőbányai Serház, a Perlmutter, a Barber és a Klusemann sörfőzdékkel.
A 10 th kerületben négyzetre több vasútvonalak nagy jelentőségű, ami megnehezíti a szervezet a városi közlekedés. A tömegközlekedés fő módja továbbra is a villamos , vonalakkal 3 28. 37 62, amelyek a Liget tér szintjén keresztezik egymást . A Kőbánya alsó és a Kőbánya felső állomásokkal ez a tér tökéletlen multimodális csomópontot jelent, amennyiben a szállítóeszközök változása nem történik peronról platformra. Több strukturálása szállítási módok szolgálnak Kőbánya környékén, mint a vonal között Keleti pályaudvar és az Örs vezér tere , vagy közötti Népliget és Kőbánya-Kispest .
Környékek | Teremtés | Népesség 2001-ben (lak.) |
Terület (ha) |
Lakossűrűség / km 2 |
Elhelyezkedés | ||
---|---|---|---|---|---|---|---|
1 | Felsőrákos | 9 283 |
|
||||
2 | Gyárdűlő | 6 968 | |||||
3 | Keresztúridűlő | 2 255 | |||||
4 | Kőbánya-Kertváros | 1,888 | |||||
5. | Kúttó | 92 | |||||
6. | Laposdűlő | 7 824 | |||||
7 | Ligettelek | 6,134 | |||||
8. | Nepliget | 37 | |||||
9. | Óhegy | 28 876 | |||||
10. | Téglagyárdűlő | 1,031 | |||||
11. | Újhegy | 16,464 |
A városrész a következő városokkal testvértársul áll: