A nemzeti kisebbség ( nemzeti kisebbség ) egy magyar jogi kifejezés, amely etnikai-kulturális csoportokat jelöl meg, amelyeknek Magyarországon történelmi jelenlétük van, és nyelvük és eredetük a magyar nemzeten kívüli nemzetekhez kötődik. Magyarországon 12 nemzeti kisebbség van, amelyet törvényileg hivatalosan elismernek: bolgárok , görögök , horvátok , lengyelek , németek , örmények , románok , rutének , szerbek , szlovákok , szlovének és ukránok . A magyarországi romák etnikai kisebbség státusszal rendelkeznek .
Az 1993. évi törvény feljogosítja őket arra, hogy országos szinten, valamint az egyes helyi önkormányzatok ( megyék és helységek ) szintjén szavazzanak saját képviselőikre. Ezek a kisebbségi közösségek ( kisebbségi önkormányzat ) tehát különleges hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy meghatározzák fesztiváljaik és ünnepeik naptárát, hozzájáruljanak hagyományaik megőrzéséhez és részt vegyenek a közoktatásban. Ezek a bizonyos közösségek így irányíthatják az állami színházakat, könyvtárakat, tudományos és művészeti intézményeket, odaítélhetnek tanulmányi támogatásokat és szolgáltatásokat nyújthatnak közösségüknek (különösen jogi segítségnyújtás).
A német kisebbség ( német kisebbség ) a magyar lakosság mintegy 2,3% -át, vagyis 230 000 egyedet képvisel (ebből 131 951 vallotta magát ilyennek a 2011-es népszámlálás során). Túlnyomó többségük a dunai svábok ( magyarul dunai svábok , németül Donauschwaben ) bevándorlásából származott a Kárpát-síkságon. 1918 előtt még 1 500 000 volt a Magyar Királyság teljes területén ( Magyarország , Szlovákia , Erdély és Vajdaság ). Sok közülük hajtott végre kommunista kormányok vereség után a náci Németország a 1945 .
Az ott maradt néhány közösséget akkor "államellenségnek" tekintették, és a közigazgatás erőteljes megkülönböztetésnek vetette alá (például az egyetemre való belépés tilalma). A 1956 , sokan kihasználták a rövid a határok megnyitásával elérni Ausztriában . Első hivatalos elismerésük az 1980-as években a német mint kisebbségi nyelv hivatalossá tétele volt .
Körülbelül 15 000 örmény van Magyarországon , vagyis a teljes népesség 0,17% -a (ebből 3293 vallotta magát ilyennek a 2011-es népszámlálás során). Leginkább Budapesten , a fővárosban és Pest megyében élnek . Legtöbbjük olyan csoportokból származik, amelyek a középkorban a Magyar Királyságba vándoroltak ki . Gherla városát nevezetesen ők alapították.
A magyarországi bolgár közösségben 3556 ember él (a lakosság 0,02% -a) a 2011- es hivatalos népszámlálás szerint , de ez a szám csaknem 7000 egyént érhet el.
Körülbelül 25 000 horvát él Magyarországon, vagyis a lakosság 0,27% -a (a 2011-es népszámlálás szerint 23 561). Vallás katolikus , főként Magyarország és Horvátország határán , vagyis Somogy és Zala Baranya megyéiben (7200 fő, vagyis 1,79%) találhatók .
A horvát kisebbséget két etno-nyelvi alcsoport alkotja: a Šokci ( magyarul Sokác ) és a Bunjevcis ( Bunyevác ). Utóbbiak még a teljes nemzeti kisebbség státusát is igénylik.
3916 ember vallotta magát görögnek a 2011-es népszámláláson.
5730 ember vallotta magát lengyelnek a 2011-es népszámláláson.
A 2011-es népszámláláson 26 345 ember vallotta magát románnak.
3323 ember vallotta magát ruszinnak a 2011-es népszámláláson.
A szerb közösség túlnyomórészt Budapesten található . 7000 és 10 000 tagja van (a lakosság körülbelül 0,1% -a), de csak 3500 beszélő (a 2011-es népszámlálás szerint 7210 szerb és 3 708 beszélő). A szerbek többséggel rendelkeznek a Csepel-szigeten fekvő Lórév községben ( 2001-ben : 180 fő 307-ből; 58%) .
A mohácsi csatát ( 1526 ) követően az oszmán megszállás alatt telepedtek le Magyarországon . Megjegyezhetõ, hogy az oszmán erõk az országban elsõsorban délszlávok ( szerbek , bosnyákok vagy horvátok ) voltak. A XVIII . Század elején a szerbek és a többség több magyarországi városban , köztük Budán , Pécsett , Szegeden ( 1720 : 88%) vagy Baján . A 1920 , a szerbek többségben Baranya ha független köztársaságot kikiáltották (14 au 1921. augusztus 25). Amikor ezt a megyét megosztották Magyarország és Jugoszlávia között , sok szerb (körülbelül kétharmada) úgy döntött, hogy csatlakozik az új szláv államhoz. A szerb örökség nagyon fontos Magyarországon: Szentendre város mellett, amelynek számos ortodox temploma van, számos szerb kolostor is működik az ország többi részén.
A 2011-es népszámláláson 29 647 ember vallotta magát szlováknak.
A magyar szlovének többnyire az ország délnyugati részén, a Szentgotthárdi régióban és a Vas megyében élnek, az osztrák és szlovén hármashatár közelében . Jelenlétük ebben a régióban a VI . Századra nyúlik vissza , majdnem négy évszázaddal a magyar törzsek megérkezése előtt ( 896 ). Az első világháború után a szlovének által lakott területek többségét a Szerb, Horvát és Szlovén Királyságnak , később Jugoszláviának tulajdonították .
A 2001 , 5000-ben körülbelül szlovének Magyarországon (2385 akinek vallotta magát, mint a 2011-es népszámlálás), míg 7000-ben 1.920 . Ezeket a szláv vallású katolikusokat gyakran Wendként kezelik .
5633 ember vallotta magát ukránnak a 2011-es népszámláláson.
A magyar alkotmány szerint 1000 ember petíciójára van szükség ahhoz, hogy megszerezzék a Parlamenthez való konzultáció jogát a kisebbségi státusz megszerzése és ezáltal közösségek létrehozása érdekében . Ez a statútum, ha a képviselők kétharmada elismeri, lehetővé teszi az állam pénzügyi hozzájárulásának megszerzését .
Januárban 2008-as , több mint 1500 évvel az invázió első Európa (450), egy petíciót írtak alá mintegy 2400 ember igyekszik felismerni, hogy létezik egy hun kisebbség az országban. Ezt a kérelmet 2008 áprilisában elutasították . Ez a Joshua Novak Imre vezette mozgalom úgy véli, hogy a hunok törzsei -6043 körül egyesültek , majd Ataisz szigetéről irányították a világot, állítólag -5038- ban tűntek el . Ugyanez a mozgalom szerint a hunok építették volna Egyiptom piramisait, és a magyarok felmenői lennének .
Nagyon rendszeresen egyes magyarországi zsidó csoportok is nemzeti kisebbségként kérik a hivatalos elismerést.