Szavak és kifejezések Délnyugat-Franciaországból

A délnyugat-franciaországi szavak és kifejezések nagyrészt az Occitan nyelvből származnak , amely a régió nagy részén különböző nyelvjárási változatok ( Gascon , Languedoc , Limousin ) alatt beszélt ; a délnyugati részen azonban beszélünk baszk ( Pyrénées-Atlantiques ), katalán ( Pyrénées-Orientales ) vagy Saintongeais ( Charente , Charente-Maritime és a Gironde kis része ) nyelvekkel is . A kifejezéseket gyakran használják a köznyelvben. Sok, a régióban új ember néha zavarba jön, amikor egy francia nyelvű beszélgetés közepette a délnyugati emberek olyan kifejezéseket vagy szavakat helyeznek el, amelyek néha érthetetlenek egy tájékozatlan ember számára. A mindennapi nyelvben használt kifejezéseket és szavakat a legtöbb regionális nyelvész által kiadott szótár tartalmazza.

Kifejezések és szavak

Rövidítések: oc. = okkitan; kiejtése = kimondva.

NÁL NÉL

A bisto de nas : a pifométerrel (oc. A vista de nas , "az orr láttán")
Abouquer : felborul, leönt (oc. Abocar )
Búcsú ! vagy Adiou! : közbeszólás "Szia! "(Oc. Búcsú ), valakinek a megkeresésére, valamint a szabadság elhagyására is használták)
Adishatz! : idem (oc. adieu-siatz!, szó szerint „Istené legyen!”); manapság inkább használták (megkülönböztetve Adiou-tól ) a "Viszlát", "Hamarosan találkozunk", "Viszlát" (tegyük fel, hamarosan találkozót) értelmében
Antchoubi! vagy antichouli! : felkiáltójel a meglepetés jegyében
Arranquer : elkapás (oc. Arrancar )
Arribère : folyó hordalékos síksága (lásd még: ribère )
Arrousec : csavargó , valaki lassú
Közgyűlés : a Landes de Gascogne tipikus vására
Astiaou : undorító (oc. Hastiau ), fájdalmas embert is minősít ("ragadós", "ragaszkodó" értelemben)
Atal vagy Atau (ejtsd : Ataou ): ilyen. Hozzávetőleges mérés jelzésére szolgál, a dimenziót idéző kézmozdulattal együtt (oc. Atal is). „ Megmérte a halat, atál volt ! "
Atcher : nézni (az Occitan agachar elferdítése , nézni)
Atchouler (s), atchouffer (s): a szamárra esni (oc. Acuolar )
Avé : vele
Azaguer : láp

B

Ba pla : va terv : "Jól megy", kérdezõ formában is feltehetõ Bas pla? , " Jol vagy ? "
Bader : 1 / nézd meg kíváncsian, érdeklődéssel és elbűvölve. ; felhőkben lenni, bármi cselekedet nélkül maradni (ok. badar )
Baderne : hülye, hülye
Baloche : népszerű falu- vagy környéki fesztivál bállal
Barjaque : kicsit őrült
Barjo : őrült
Bartas : folyosó, árok az út szélén ( oct . Bartàs )
Bartasser : vágja át a bartákat , menjen ki a normális útvonalról
Baï : „menj! », Nem érinti a hangszórót. "Öböl, jöjjön, ami lehet" (oc. Vai! )
Bé : é oh bé ! éh bé , az intonáció szerint, a tétovázást, a döbbenetet, a feddést jelöli
Baba : viselkedj , duzzogj
Béchigue : a rögbi labda ( Veishiga eredetű , hólyag Gasconban ; lásd még a sertéshast )
Bedel: borjú (oc. Vedèl , ejtsd: \ Beˈðɛl \ "borjú")
Baï caga , Baï tan caga : elküldeni valakit (oc. Vai cagar!, „Menj a francba!”)
Bernard-pudént , bernat-pudént : poloska (a fenevad!) (Oc. Bernat-pudent )
Bestiasse : seggfej, őrült ( kb . Bestiassa )
Bestiou , bestioulet : nigaud
Bicouse : lázadó hajfürt
Birouléger : forgatás (oc. "Virolejar")
Hottie : fiatal lány, nő (akkor használják, ha nincsenek szavai egy gyönyörű nő leírására)
Jó kis (a ~): egy bizonyos mennyiség, nagyon fontos (szó szerinti fordítás okszitánul "jó pauc")
Boudu! : felkiáltás és meglepetés vagy bosszúság kifejezése. "Boudu que calou ma", "Jóisten ma meleg van"; gyakran erősíti a híres "boudu con"! (oc. "bou Diu", "jóisten")
Bouffarel (az angyal): egy pufóknak adott név. "Nézz rá, úgy néz ki, mint a Bouffarel angyal! "
Étel : pofon, pofon
Bougne , bugne : 1 / dudor a homlokon, csomó, duzzanat; 2 / ütés, sokk.
Boulard : nagy labda játszani
Bouléguer : keverés, keverés ( nyolc . Bolegar , keverés, rázás, keverés, ejtés: \ Buleˈga \ "bouléga")
Bourmal (feltenni egyet): ütni
Bournich : esetlen: kicsi és esetlen , gran estala bournich , "kicsi és okos", "magas és ügyetlen"
Bourmélous , - ouse : kölyök, szó szerint és átvitt értelemben is
Bourrier : szemét, szemét; kiterjesztve a szemétszállítás („Le bourrier est passe”) és a szeméttelepítés is („bedobtam a bunkerbe”).
Braguer : állítsa be az ing szegélyét a nadrágban
Brandouiller : rántás, mozdulat
Branque : esetlen
Bátor : kicsit buta, buta.
Tűz : semmiért jó, rossz
Breuguer : megbeszélés, beszélgetés
Bringue : buli
Bringaïre : pártállat
Bringuer : bulizni, (azt is mondjuk, hogy "bulizni")
Bufadou vagy bouffadou : fújtató, hosszában áttört pálcával a tűz meggyújtásához (oc. Bufador / bofador )
Buffe : nő
Puffer : fúj (oc. Bufar , "fúj", ejtsd: \ By'fa \)
Bugne : agyvérzés
Bugné : akik vagy aki önmagát adta a csapás: „Én poloska magam ”

VS

Cabourd : nyers, őrült, brutálisan és meggondolatlanul cselekvő személy
Cagade : (vulg.) Chiure; kudarc; kihagyni valamit, nagyon ügyetlen cselekedet ... "Ő csinált egy kaszkádot " (oc. cagada )
Cagadou vagy cagatou : wc (oc. Cagador )
Cagagne : 1 / hasmenés; 2 / kék, csótány, balszerencse
Cagaïre : fájdalom a szamárban ( kb . Cagaire )
Cagasse : (vulg.) Hasmenés, chiasse (oc. Cagassa )
Caganés (les), cabèches (les): a WC-k
Cagnard , cagnàs : nagyon forró, kánikula (oc. Canhard )
Cagne : lusta
Cagouille : csiga (oc. Cagolha )
Caguer : 1 / szar; 2 / gúnyolódni rajta; - Nem veszek át! "(Oc. Cagar )
Canaillou , - ne : gazember , -ne (oc. Canalhon )
Caner : meghalni " nád vagyok "
Cansalade , ventrêche , sőt Chingarre vagy Xingar (ugyanaz a kiejtés): szalonna a disznó mellétől és hasától (oc. Carnsalada , venstresca )
Caouec - equë : buta, őrült
Capbourrut : makacs (Occitan Gascon capborrut , szó szerint durva fej )
Cap de mul : tête de mule (oc. Cap de mul / cap de mula )
Sertéssapka : sertésfej (oc. Cap de pòrc )
Capel , Capeu , Capet : kalap (oc. Capel és nyelvjárás változatai Capeu, Capet )
Caquet (hogy legyen): hogy legyen a válaszadó, hangosan beszéljen, akár pimasz is legyen.
Karbonád : grillezett sertéshús (oc. Carbonada ) "
Gondozás : szégyen, " mindenki előtt vigyáztam " (oc. Cara , arc, arc)
Cascant : piszkos
Sisak : költ; pénzt adni; fizetés
Castagne : harc (oc. Castanha , gesztenye)
Cepe : seggfej , " Ne mondj semmit, grand cepe fog"
Csokoládé : más régiókban ismert péksütemény: csokoládétorta, csokoládé kifli, Pain au chocolat
Chivarnasse: nagy rotációs ütés.
Churluper : zajt okozhat, ha egy kanállal felszív egy folyadékot, mint a leves
Pislogás , ölelés : számolás (elrejtés és keresés)
Clos : koponya: "Megsebeztem magam a záróban!" », Pron. / klɔs / (oc. clòsc , héj, koponya)
Clouque : fiasított tyúk (oc. Cloca , fiasított tyúk, anya tyúk)
Cluc : szundikál. Tegyen egy pontot: szundítson egyet.
Cluques (les): szemüveg
Coucougner , coucouner , coucounéjer : kényeztetni, összebújni
Kávé : hiba, ostoba
Couffle : hogy couffle : túl sokat ettem (oc. Confle / cofle , felfújt, telített )
Couillonnét vagy "couillounou": kis seggfej (oc. Colhonet / colhonon )
Couillonner : gurulás, letépés ( nyolc . Colhonar )
Coustelou , Coustous : sertésborda darabok (oc. Costelon )
Cramer : égni. Akkor is használható, ha valaki veszített az ellenféllel szemben: " Megégett "
Repedés : hazugság. Mondom Repedések : Mesélő
Croustade : a helytől függően különféle receptekből álló sütemény, leggyakrabban almás pite (oc. Crostada )
Croustet : a quignon, a bagett vége, egy darab kenyér kéreggel, ez is az a kis darab kenyér, amely étkezés után lóg ki (oc. Crostet )
Cufelle : peelingek , mit lehet tenni az edénybe
Cuque : mindenféle határozatlan rovar neve. Kicsi és karcsú ember is.
Cuquet : caddisfly lárva, amelyet csaliként használnak a horgászathoz. Az előző kicsinyítője
Currou : baromfifélék
Cussou : 1 / fahéj vagy fásféreg ; 2 / átvitt értelemben: vargányos egyén

D

Dailler : oc. dalhar , kaszálni. " Zavart ", " bosszant ". "It daille ", "Bosszantó". A sportban ez is egy tackle (a fociban például azt mondjuk, hogy " feltörték "). Alkalmaz engem egy olyan ember számára is, akinek kellemetlen elmélkedése van: „ kirabolták! „Vagy” mi a Dail ! »(Oc. Dalh / dalha , fű kasza)
Débalate : árok
Kicsintés : fejezze be a napi munkát
Távolítsa el : vegye le, veszítse el a nadrágját ( kb . Desbragar , vetkőzzön , oldja le )
Elengedni : 1 / egyetlen lövéssel esni; 2 / ölni fegyverrel (vad, emberi lények)
Feloldás : 1 / leüt, 2 / megfordul ( nyolc . Desquilhar , leüt), 3 / megöl
Desempéguer : felszállni, kibogozni (oc. Desempegar , magát pegar , bot, bot)
Dia : közbeszólás, amely a csodálkozást jelzi ("Dia, nem hiszek a fülemnek")
Digus vagy Dégun : senki, itt van digus ! , "Nincs macska! "
Diou biban : felkiáltás, Occitan Diu et vivant kifejezése (ejtsd: Bibant , de ahogy Scaliger mondta , a Gascony Vivere est bibere- ben: "Élni inni kell")
Persely : rendben
Vicces : gyermek ( kb . Dròlle )

E

Eh bé : et ben , „et bien” (oc. E ben)
Hé kölyök! , Hé ho! : "És jól mondd! "(Oc. E ben òc !: " Hát igen! ")
Bérlés : kezdje meg munkanapját
Hímző : 1 / füst; 2 / húst húst; 3 / egy személy által összezavarodva (oc. Embocanar ) 4 / puer
Les : 1 / vonat; 2 / elvisz, elindul
Töltelék : letép, gurul
Összezavar : a sztrájk, "be" (oc. Empegar , ragasztó, ragasztó, bot)
Engruner (s) : 1 / nagyon bántotta magát - " Megsérült az ujjam!" "; 2 / kár: " Kocsimat kavartam egy fán"
Szopni : bosszantani, knock out, elaltat (oc. Ensucar )
Escagasser : adja meg a láda alakját , sérüljön meg, nyomja össze: " Escagassé egy ujját" (oc. Encagassar )
Escamper : távozzon, forogjon vagy dobjon, dobjon (Languedoc-Roussillonban). " Escampe ! "; Hogy elkerülje , hogy flörtölni sok meggyőződéssel. "Mágnesével együtt bemászott a ginestekbe, hogy ne lássuk őket" (oc. S'escampar )
Escampiller : szétterít, szétszór, koca (oc. Escampilhar )
Escaner (s) : megfojtani; fojtogat, nyeld le ferdén
Nevetés : 1 / összetör; 2 / nevetésben tört ki (oc. Slafar , ellapul, összetör)
Espanter : lenyűgözni, meghökkenteni és meghökkenteni (oc. Espantar )
Spatarrer (s), espatarrar , espanler : teljes hosszúságú zuhanás (oc. Espatarrar )
Espoumper : felfúj, puff (oc. Espompir )
Espoutir : összetörni (oc. Espotir )
Estirgougner : nyújtózkodni (oc. Estirgonhar , húzni )
Estoufadis : emészthetetlen dolog, nehezen lenyelhető
Estouféguer : fulladás (oc. Estofegar )
Estoufignous , -ouse vagy Stafignous : egy kényes és mániákus emberről szól, aki fecseg. Amikor egy ember nem akarja megenni a zsírt a sonkában, azt mondjuk: "Milyen stafignós vagy egyforma! ".
Estourbir : kopogás (oc. Estorbir , kábítás)
Estrosz (ejtsd: estross): esetlen egyén

F

(Gasconban az f kezdőbetűt erősen beszívott h helyettesíti)

Fadas , -se : őrült, buta (oc. Fadàs - ASSA )
Fadorle : kissé őrült valaki ( kb . Fadòrla )
Töltött : töltelék, nem az, ami töltött (. Oc töltött , töltelék)
Farnac : nagy étkezés, munka; szálljon le dolgozni: szálljon be farnacba
Farnat : étel nem prezentálható
Farnós : elkenődött, rosszul mosott, piszkos (oc. Farnós , maszatos)
Fas cagat : pejoratív kommentár (a Fas cagar , "Te szar vagy" című okszitán kifejezésből )
Fatch : Nem, hamis; "Ez az este igazán remek volt ": "Ez az este nagyon rossz volt ")
Fède : juh (oc. Feda )
Feignàs , figyelmes : lusta, -e
Fenestrou , finestrou : kis ablak (oc. Fenestron , pron . \ Fe.nes.tru \ fénéstrou )
Fénétra vagy Férétra : szórakoztató vásár, amely a nagyböjt elején zajlik (oc. Toulouse fenetrà , ünneplés, örvendezés)
Festegeaïre vagy festejaïre , festaïre : aki ünnepel vagy részt vesz benne (oc. Festejaire )
Festeger vagy festejer : ünnep (oc. Festejar )
Fűtőolaj vagy fűtőolaj : síp (kb. Fűtőolaj )
Focaccia vagy focaccia : olyan puha kenyér, élesztő tésztával és sült szalonnával (. Oc Fogassa / foaça )
Fougner : keresni
Bassza meg a levegőben : 1 / esik, esik; 2 / öngyilkosságot követ el
Fouzeguer : bedugja az orrát mások dolgába
Francimand , franchimand : pejoratív kifejezés, amely a franciául beszélő franciát és nem okszitánt jelöli, vagyis Franciaország valamennyi Loire fölötti régióját. Ez a kifejezés kizárja a de facto bretonnantokat, elzásokat és flamandokat (oc. Francimand / franchimand )
Freluquet : törékeny, törékeny
Friscul vagy freskin vagy fraichin: a tojás vagy a csirke kellemetlen szaga („nyers” szag), amely az azokat tartalmazó evőeszközökre, poharakra és tányérokra rakódik le
Chilly vagy Fresquet : költség. "Fa fresquet": "Hideg" (oc. Freskó , hűvös)
Friton vagy graton : 1 / zsíros sertés- vagy kacsahúsmaradvány; 2 / a graton is egy apró kavics
Füst (at): teljes, teljes sebesség. Gasconban az "A hum de calhau" kifejezéssel: teljes sebességgel (szó szerint "kavicsfüst")

G

Gafet , '- te : tanonc; kiterjesztéssel, kisgyerek
Gaillac és Rabastens (köztük lenni): valójában Lisle-sur-Tarn-ban, a Gaillac borok Mekkájában lenni, ezért kissé tippesnek lenni
Galéjer : eltúlozni, bármit mondani (oc. Galejar )
Galetas : tetőtér, általában tetőtér
Ganarre : főtt ( kb . Ganarra , részegség, főtt)
Gargamelle : torok, torok (oc. Garga és gargamèla )
Kényszer-etetés : túl sok, sok
Giscler : tavaszig (oc. Gisclar )
Cigány , cigány , gitounok , pejoratívabb gitanák : a cigányokkal szembeni bizalmatlanság azt jelenti, hogy itt valaki rosszul öltözött, nem tiszta
Gnac , férfi név, harapás, harapás. A gnac megszerzése , a harapás, a "horgászat" (oc. Nhac , ejtsd: \ Ɲa'k \ gnak )
Gnaquer : harapjon teljes mértékben (oc. Nhacar , ejtsd / Ɲa'ka / gnaka )
Gonze , gonzesse : bármely személy (francia gonze / gonzesse-ból )
Goutéjer : csepegtető (oc. Gotejar )
Gouyat, -te : fiatal fiú, fiatal lány, tinédzser. (oc. goiat , - ata / gojat , - ata )
Grandas , -se : serdülő túl magas a korához (oc. Grandàs - ASSA )
Gringon : kicsi magyal (ruscus aculeatus)
Gringing : felsöpörve (gringon gallyakból készült seprűvel) nedves portörléssel körülveheti az árok morgását
Groulle : a régi cipő (grolle) kifejezetten arra utal, hogy hogyan lehet felvenni a papucsát úgy, hogy összezúzza a sarkukat, "ráncokban szabadon engedve" (oc. Grola , régi cipő, papucs, amelyet a párizsi szlengben töltöttek a XIX . Század végén a grolle forma )
Gyűjtés : ruhadarab, rongy, mop. A vörös bort túlságosan élvező személy vörös orrát jelző "üröm orr" kifejezés eredeténél a bung bung az a szövetdarab volt, amely egykor körülölelte a hordók töredékeit.
Gueillous : régi gueilles-be öltözött személy (korábban mezítláb vagy hajléktalannak nevezve), egy ragpicker-t (régi) is kijelölve, aki az utcán "gueilles, törmelék" kiáltással haladt, és kiterjesztve egy olyan személy, aki tele van sérült dolgokkal, betörve ürügy, hogy hasznos lehet.
Guindoul : férfi. Sértésként is használható, mint a "kakasfej". Írható "guindoule" -ra Aveyron északi részén, és enyhe sértésként használható esetlen személy számára; ebben az esetben azonban ragaszkodó és barátságos szempont marad.

H

Hildepute! : Kifejezés, amely szerint az intonáció jelöli a felháborodástól, meglepetés, idegesség (a gascogne hilh de puta! - gyakran társul macarel : hilh de pute macarel , szó szerint „rohadék”, de a Gascon, ez kifejezés elveszíti azt a vulgáris jelleget, amelyet franciául ismer, és közelebb kerül a „Nom de Dieu!” vagy „Oh putain!”) kifejezéshez.

én

Ingaounaousser : görbén nyelni, megfulladni

J

Sárga : pasztisz
Jézus : Jézus rövidítése felkiáltásban

K

Kakine : booger

L

Lagagne, -s : chassie, viszkózus váladék, amely alvás közben természetes módon keletkezik a szemzugokban ( Laganha oc. )
Légagnouze , - s : chassie, a szemzugokban alvás közben természetesen létrejövő viszkózus váladék, a lagagne szinonimája (oc. Laganhosa , chassieuse)
Laouzéto : pacsirta (oc. Lauseta / alauseta )
Lauzet : összeroppanás csúszás közben (nedvesen lauze, pala, csúszós anyagból származik)
Loufe : fing
Loufer : fing
Loungagne : hosszú. lassú ember, aki sokáig tart (oc. longanha )

M

Macarel , macaréou : A meglepetés okszitán felkiáltása, gyakran a hilh de pute-hoz társítva : Hilh de pute macarel (a Gascon macarèl-től és annak variáns macarèu-tól , makréla)
Macaniche : a meglepetés felkiáltása, eufemizmus a macarel számára
Maché : véraláfutás, a test egy részéről beszélve (kb. Macar )
Madur : buta, petyhüdt ( kb . Madur , szeder)
Magnac, - gue : 1 / aranyos, csinos fiú / csinos lány; 2 / szép (oc. Manhac , - aga )
Háló : döbbenet felkiáltása, egyenértékű a "még" -vel. - Hálózd össze ezt a dolgot! », Pron. \ maj \ május ( május , még több, még több)
Main'nant , mainant : most
Csomagtér : autó csomagtartója
Mandale : hatalmas pofon
Fogantyú : PV. Konjugálható: " elcseszett "
Manon ( con de ): közbeszólás a jó vagy a rossz meglepetés jelölésére: "Oh con de manon!" ", Egyenértékű az" Isten neve! " »Vagy Noundidiou!
Motyogni : motyogni, hogy morog az f (oc. Marmusar )
Mascan : rosszul vagy nehezen dolgozzon, sérüljön, rosszul járjon (ok. Mascanhar , szabotázs, kínos munka), rosszul végzett munkát is álcázzon
Mastoc : a rosszul sikerült valami impozáns és sűrű dologra is mondható ("ez mastoc ")
A fenébe : felkiáltás a meglepetésből, az "Isten átkozott!" Rövidítése "(A rohadt rám tipikusan okszitán kifejezésből ! )
Me fas caga! : "Idegesítesz!" »(Oc. Me fa cagar! )
Mèfle : a "szar!" -Nak megfelelő közbevetés (oc. Mèfi , „ Vigyázz !”, „Figyelem!”)
Menin : nagyi
Mèque : takony
Köszönöm pla : nagyon köszönöm (oc. Mercé terv / mercés terv )
Mescladis , mesclagne : keverék (oc. Mescladís / mesclanha )
Mila diou : „ezer isten! ”, A jóistennek megfelelő bosszúság kifejezése ! (oc. miladiu! )
Milledieux : lásd Mila diou
Mirgue , mirguette : kisegér; sima, petit-e, apró (oc. mirga , egér és mirgueta , kicsi egér)
Morfale : aki lelkesen eszik
Morfler : felvenni / fogadni (fúj)
Moucadou : zsebkendő (oc. Mocador , ejtsd: \ Mukadu \ moukadou )
Mounaque : rongybaba; Campanban (Hautes-Pyrénées), a hegymászó fővárosában, életnagyságúak
Mouner : duzzogás (oc. Monar , tőkehal, fintor)
Mouquire : takony (oc. Moquira )
Mouquirous : kölyök (oc. Moquirós , - osa , brat, -euse)
Mourmouner : az orra alatt beszélni
Mournifle : pofon (oc. Mornifla )
Mouscaille : légy (oc. Mosca> moscalha ), iszap, ürülék: "a mouscaille-ben lenni"
Mouscaillou : kicsi légy, középső (oc. Moscalhon )
Moussec : lövedékként használt papírdarab
Moussèg : harapás (oc. Mossec )
Mousséguer : harapás (oc. Mossegar )
Mus : arc; a mus de cul kifejezésben , ismerős egy ember morogva, duzzogva (oc. mus , pofa)

NEM

Nifler : szimatolni (oc. Niflar )
Ninou : kedves, szerető, szeretetteljes név: „Helló, ninou ! "(Oc. Ninon )
Noundidiou : közbeszólás: „Isten neve! »(Oc. Diu neve! )

O

Ó, hülye! : a meglepetés kifejezése
Oh anqui! : bordeluche kifejezés az „Oh con! "
Atria : egyfajta vékony és ropogós Mardi-Gras torta
Ouéler : büdös

P

Palichot , - te : pallichon
Pandourel : az ing oldala (akkor kell használni, ha kinyúlik!)
Csomag : nagy csomag
Díszítsd : ajándék (például egy tányér)
Nem res : semmi (oc. Nem res )
Nem túl sok: nem sok, nem túl sok, kiejtés. pass tropp (oc. nem tròp )
Pastaga : pastis (oc. Pastaga )
Patac : ütés, sokk ( kb . Patac )
Patane : burgonya (oc. Patana )
Patchéguer : megérintés, valami babrálás a kezével
Pauvrot - te / szegénység - te , pauvrine : szegény szerencsétlen abban az értelemben, hogy
Pec, Pègue , pegot , - te , Pegas , - se : idióta, bolond
Pégalou : kis konténer
Pegou : kis hülye
Peg : 1 / ragasztó; 2 / a nyál, amelyet feltettünk a cigarettapapírra, mielőtt feltekerjük, "tedd a pègue-t " (oc. Pega )
Péguer : bot, légy ragadós (oc. Pegar )
Ragadós , - se : ragadós, ragadós
Peillaròt : (idős) raglós; a peillar áthaladt az okszitán városok utcáin és kiáltotta: "peillaròtttt"
Peille , peillot , peyot : rongy; a kicsinyítő - ot hozzáad egy régebbi és kevésbé fontos szempontot: "úgy öltözködni, mint egy peilot " (oc. pelha )
Pélòi : rohanó , nyomorult
Sertés penon : élelmiszer-tenyésztési ház
Pénou : kicsi láb (oc. Penon (lásd még peton )
Gondolat : "Azt hiszem" (oc. Pensi que , ejtsd: \ Pɛn'si ke \ pènsi ké )
Pépiot : cinikus, szemtelen
Per bézé : "látni", a kíváncsiság jelölésére szolgál
Elpusztulni : elrontani (gyümölcsért)
Súly : 1 / hal; 2 / a átvitt értelem inkább használatos: valakit vagy tárgyat elkapni (oc. Pescar )
Fing : fúj
Pétarel : zajos moped (oc. Petarèl )
Pétas : kendő, konyharuha ( kb . Petaç )
Pétasser : darning (oc. Petaçar )
Pétassou : cipész vagy kis rongy (oc. Petaçon )
Petoche : félelem; " Megijedni ": "megijedni"
Szegény : olcsó / drága, szegény, szegény ( párizsi / pechaire )
Tű : kicsi ütés, ütés
Pigne : fenyőtoboz ( Pinha loc. )
Csípett : aki kapott egy kis csapást / ütést, "az autóm megcsípett " (vagy hibás )
Pignoufle : félős , félénk ember
Pijoler : szívből nevetni
Pinfle : kavics, azt mondják, aki nagy ütést (öklöt) vagy bírságot kap: "Vettem egy csapot "
pinjolu : mondta egy "szegény srácról"
Pinjo-tüdő : olyan dolgot vagy ruhadarabot jelöl, amely hosszú ideig lóg. Occitan eredetű kifejezés ( penjar : lóg; tüdő : hosszú)
Pimpanelo : ravasz, okos fiatal nő (oc. Pimpanèla )
Pinté : részeg ( kb . Pintat )
Pintér : igyon többet, mint kellene
Pintre : festő, semmire sem jó (oc. Pintre )
Piotte nf: 1 / pulyka; 2 / (női sértés) idióta ( nyolc . Piòta , pulyka)
Pirol , - ole) : imbecile , idióta (oc. Piròl , - ola , hülye, imbecile , egyszerű gondolkodású)
Pissadou : 1 / kamra edény, piszoár (francia szó) (oc. Pissador , ejtsd: Pissadou ); 2 / magas üveg
Pissagne : nehéz vizelet (oc. Pissanha , pron . Pissagno )
Pissou : kis pisi gyerekes nyelven (oc. Pisson , ejtsd: \ Pisu \ pissou )
Pitchou , - ne : petit, -te (oc. Pichon , ejtsd: Pitchou )
Pitchounet , - te : nagyon kicsi (oc. Pichonet , ejtsd: Pitchounett )
Pitchous (les): gyermekek (oc. Pichons , pron . Pitchouss )
Plancarte : jel. (oc. plancarda tábla, panel)
Pla tartalom : nagyon boldog, nagyon elégedett (oc. Terv tartalma , ejtsd: Pla counténtt )
Gipsz : étellel jól megtöltött, vakolt edény vagy tányér
Plastra : vö. vakolat
Platas : nagy edény (oc. Platàs )
Fold : bolt (" lepényhalételek a büfében")
Zseb : 1 / műanyag vagy papírzacskó; 2 / fő, aki sokat és gyakran iszik
Pogne : nagy kéz ( kb . Ponh : ököl; ponha : a csukló ereje, markolat)
Pompette : részeg ( kb . Pompar , pumpás, folyadék felszívása )
Stern : mell (oc. Popa , ejt. "Pupɔ \ oupo" )
Kupás : mell
Pousque : por (oc. Posca , ejtsd: \ 'Puskɔ \ pousko )
Poussoussou : legyen olyan szeme, mint a fiókáknak , reggel piros legyen a szeme
Poutingues : orvosság, gyógyszer, bájital, kiterjesztve rossz gyógyszer (oc. Potinga , drog, bájital, orvosság, pron. \ [Puˈtiŋgo] \ poutingo )
Poutou : csók, amelyet gyakran szeretetteljes csókért mondanak (oc. Poton , ejtsd: Pu'tu \ poutou )
Poutounade: sok csókot ad valakinek (oc. Potonada )
Poutouner , poutounéjer : adj sok csókot (oc. Potonar )
Csípős : büdös ( kb . Pudent )
Kurva : enunciatív részecske, amely a mondat igenlő jellegét hangsúlyozza

Q

Quaouèque : imbecile (oc. Cavèca , kis bagoly, kiejtve \ Kaˈwɛkɔ \ Gascon "kawèko" -ban)
Mik az aquo? : Mi az ? (az es aquò híres okszitán kifejezésből ?)
Quicom : valami, az Es quicòm aquò kifejezésből ! : "Ez valami! »(Oc. Quicòm , valami, ejtsd: \ Kiˈkɔn \ kikone )
Quicom près (à): "valami közelében" (idem, oc. Quicòm)

R

Rabaler : húzás, dawdle , sor; " Rabalba ment Rodezben ", " Rodezben járt"
Rafatel : ételmaradékok, rab, kis mennyiség fel nem használt vagy elfogyasztott; "Ma este megesszük a déli rafatel-et "
Raï : megjegyzés: „Rendben van”, „Nem baj”; "A házimunka, raï , holnap meg fogjuk csinálni" (oc. Rai! )
Kúszás : húzza a lábát, hogy tegyen valamit
Rascle : régi kerékpár, általánosabban mondva egy alig működő állapotú régi tárgyról
Ratchàs , - sse : nagyon fukar
Ratchou : kissé szoros öklű
Durva : esik
Repapier : zűrzavar ; repapiéjer , augmentatív forma (oc. repapiar )
Ribère : folyó hordalékos síksága (lásd még: arribère )
Rochelle : magasszintes szoba magas mennyezettel
Rogne , Rougne : piszok, szennyeződés ( kb . Ronhas , seprés, szemét)
Horkolás : herék
Rouméguer : markolni (oc. Romegar )
Roupiague : ki újrázik , ki csavarog , aki mindig ugyanazokat ismételgeti
Rouste : verés (oc. Rosta \ ˈrustɔ \, verés, dobálás, verés)
Ruque : "megvan a ruque", rossz állapotban van

S

Sadoul - vagyaz / Sadouch : teljes, -ee; "Van egy szadulom ", "elegem van" (oc. Sadol , - ola , saôul, -ôule)
Mondd : Gyerünk. Mondd t'ací! , " Gyere ide ! »(Gascontól); közbeszólás, amelyet gyakran vadállatoknak (juhoknak, teheneknek) hívnak
Souillarde : tároló helyiség (oc. Solharda ), de hozzá tartozik egy konyha (vagy sarok), ahol a mosogató volt, és ahol mosogattak edényeket és edényeket
Soussouilles : cserjés, tüskés cserjés
Sousquer : álmodozás , gondolkodás, sóhaj (oc. Soscar )
staffe : puffasztott cigaretta, toke; - Hé, cono! Forgasson egy személyzetet ”

T

Tabanard : durva, aki gondolkodás nélkül cselekszik
Tabanéger : fordítson meg valakit vagy valamit
Tafanar , tafanari: fenék
Rögzítés : éles ütés; " Az ütőre ", "az aljára"
Tarabuster : szemetelni ; megtépáz
Siskin : orr
Tarpin : sok, túl sok, nagyon, nagy.
Tartagnole : egyszerű
Tataragne : pók és kiterjesztve pókhálók
Tchaoupiller : babrálni , érezni
Tchaoupiner : hamisítás, hamisítás, gázolás
Tchaoupiquer : 1 / nitpick; 2 / peck egy étel étel
Tchapaïre : falánk (ok. Chapaire )
Tchaper : 1 / sokat eszik; 2 / túl sok; 3 / megvitatni (oc. Chapar )
Tcharer : beszélgetés, megbeszélés ( kb . Charrar )
Csevegés : csevegés képessége
Chat : csevegés volubilitással
Tchi : semmi (származik Romani )
Tchintcher : pattintással vagy dörzsöléssel alkalmazzon valamit. Származik tchintché kenyér , amely a recept a kenyér dörzsölte fokhagymás és az olívaolaj; tchintcher kefével durva felületeken; jelenthet "szeretkezni" is.
Tchipoter : lásd: tchaoupiner
Tchoul : szamár (oc. Cuol / cuòl )
Tchourer : lopni, lopni (romani származású)
Tchucou : nyalóka (oc. Chucon )
Tchuquer : szívás; aki túl sokat iszik, azt is magában mondja: "Mi a fene !" "(Oc. Chucar )
Tè : a "Tiens!" Megfelelője "(Oc. Tèn )
Tèque : egy ütés; „Ahhoz, hogy megkapja a csekket ”, „hogy a hit”
Tignous , figyelmes "csúnya", makacs, kemény, mogorva (oc. Tinhós )
Szövetek : azt mondta valaki, aki felkavarja
Timboul : őrült
Tranquilou : peinard (a francia "nyugodt" okitanizálása (utótag - be , kiejtés / U / - vagy )
Trapanelle : régi kétkerekű, használt moped, régi autó
Trougne (megtenni): a száj elkészítése (oc. Tronha )
tuque : ízetlen tök vagy dinnye
Tust : csalólap
Tuster : másolás, csalás (oc. Tustar , típus)
Tuste : az elhanyagolt növényzet területe (magas füves prér , bokros aljnövényzet)
Tuta : 1 / rovarlyuk , barlang, barlang, ahol egy állat él; 2 / kis ház kényelem nélkül
Tuter : gerjeszti a tücsök, hogy húzza ki a tute (vidéken, gyerekek szórakoztató egyre tücskök ki a menedéket mozgatásával fű oda-vissza úgy, hogy a rovar jön ki. Csalók pisilni a lyukba. A „kis fickók "különleges ketrecekbe tették, etették és élvezték a dalukat. Néha csaliként használták őket horgászatra."

U

Kicsit kevesebb : kifejezés célja a beszélgetőpartner megnyugvása

V

Vantariol : dicsekvő
Virouléjer : forgatás, forgatás (oc. Virolejar )

Z

Zou, za, zè : az öröm kifejezése (oc. Zo!, Ejtsd / Zu / "zou")

Megjegyzések és hivatkozások

Jean Séguy , 1978
Bernard Vavassori és Jean-Claude Pertuzé , 1999
Bernard Vavassori és Jean-Claude Pertuzé, 2002
Charles Daney és Jean-Claude Pertuzé, 2003
Charles Mouly 1997

Bibliográfia

Jean Séguy , francia, beszélt Toulouse-ban , Privat, 1978
Bernard Vavassori , Pleasure Avé: a déli nyelvezet apró részletei, Jean-Claude Pertuzé illusztrációi , Loubatières kiadások, 1999, 144 oldal.
Bernard Vavassori , A bisto de Nas: a délnyugaton beszélt francia szavak és kifejezések szótára és kapcsolataik az okszitán, katalán, spanyol, olasz és déli szlenggel, Jean-Claude Pertuzé illusztrációi, Loubatières kiadások, 2002 , 272 oldal.
Charles Daney, Hilh de Pute Macarel , Jean-Claude Pertuzé illusztrációi, szerk. Loubatières, 2003
Charles Mouly , The Dictionary of Catinou , Loubatières kiadásban 1997