Neo (szerkesztett nyelv)

A Neo egy konstruált nyelv , amelyet Arturo Alfandari (1888-1969) belga diplomata fejlesztett ki 1937-ben.

A nemzetközi segédnyelvek hagyományai szerint, az eszperantóval , az idóval és a noviallal , célja egy második semleges nyelv felkínálása is, amely a lehető legtöbb ember számára megfelelő. Nyelvtanilag nagyjából megegyezik az eszperantóval, de a szókincs a Volapük hatását sugallja . A szavak rövidebbek, mint a legtöbb természetes és tervezett nyelven. A latin nyelvek bizonyos hatása nyilvánvaló a Neo -ra, amelyet az erősen „spanyolos” eszperantó egyik változatának tekinthetünk, amely a francia beszélők számára meglehetősen jó vizuális megértést kínál (a két nyelvtani oldal elolvasása után) .

A hatvanas években a Neo némi sikert aratott , miután a nyelvet megtisztelte a The International Language Review , egy magazin a nemzetközi nyelv támogatóinak. A Neo írója és a magazin kiadói közötti barátság gyorsan a "Neo barátai" egyesület megalapításához vezetett. 1965-ben Alfandari közzétette Neo Quick Method-ját, amelynek angol változata egy évvel később megjelent. A nyelvtani leírás csak két oldalas, és tartalmazza az összes szabályt a kiejtés, az elmélet, a szóalkotás és a mondatalkotás tanításához.

Néhány évig néhányan veszélyes versenytársat láttak a Neóban az eszperantó és az interlingva számára , de Alfandari 1969-es halála után a nyelv feledésbe merült.

Kiejtés

Mint franciául, kivéve:

e → é (été) u → ou (joujou) g → toujours dur (gaga) c/ch → tch (tchao) j → dj (django) s → saucisse (jamais z) x → ks (axe)

Szójegyzék

Számok:

1:un 2:du 3:tre 4:kuar 5:kuin 6:sit 7:sep 8:ot 9:non 10:is 100:ek 1000:mil 3522 → tremil kuinek duis du

Különböző:

oui:ya non:non peut-être:forse toujours:sem jamais:ni souvent:of seulement:nur où:vo ici:ik là:ye de:de venant_de:da et:e ou:o avec:kon

Nyelvtan

Tétel:

lo (le la les) : lo frato, lo soro, lo arbro → l'arbro un (un une)): un arbro Invariable

Melléknév

Se termine en a : bon → bona, Exemples : un bona soro, un bona frato, lo bona fratos (pas de s à lo, ni à bona) Invariable

Határozószó

Se termine en e : bon → bone Invariable

Vezetéknév

Se termine en o : arbro, frato Le o final peut être oublié : frato → frat, soro → sor Pluriel en oso: arbros

Névmások (alany, tárgy, birtokos)

Je : mi me ma tu : tu te ta il : il le la elle : el le la ça : it le/it la soi-même : so se sa nous : nos ne na vous : vu ve va ils : zi ze za elles : zel ze/zey za Mi vidar te (je te vois) tu vidar me (tu me vois) C'est la forme "sujet" qui est utilisée après une préposition : mi gar kon tu (je vais avec toi)

Ige

Present : ar → mi vidar (je vois) Passé : ir → mi vidir (j'ai vu) Futuru: or → mi vidor (je verrai) Conditionneln: ur → mi vidur (je verrais) Impératif/infinitif : i → vidiv! Participe passé : at → vidat (adjectife: vidata) Participe présent : ande → vidante (adjectifj: vidanta) Participe antérieur : inde → vidinde (adjectifd: vidinda)

Példa

A Miatyánk :

Na Patro ki sar in cel, siu a neved santat. Gyere a regnóddal. Ha ellopja a járatát, asben a cel, mint a ter. Na shakida pan ne diu oje. E ne pardonu na debos, mint nos pardonar na deberos. E no ne induku in tentado, Mo ne fridu da rosszul.

Bibliográfia

Forrás

Lásd is

Belső linkek

Külső linkek