A tudásábrázolás olyan eszközök és folyamatok összessége, amelyek célja egy kéz képviselete, valamint az emberi tudás felhasználásának és megosztásának megszervezése .
A tudást soha nem ábrázolták és nem is szisztematikusan képviselik szavak és mondatok . Az információs rendszerek különösen:
A klasszikus (nem elektronikus ) tudásreprezentációs eszközök vannak taxonómiákat vagy osztályozási , amelyek lehetővé teszik a tudásszervezésben tárgyakról a világon, és a dokumentumfilm tezauruszok használt dokumentumfilm indexelés .
A komplex ismeretek megjelenítését lehetővé tevő formálisabb eszközök például a fogalmi grafikonok vagy a szemantikus hálózatok .
Az új technológiák terén a tudás formális képviselete a mesterséges intelligencia területén alakult ki . A formális ábrázolásban a tudást logikai objektumok képviselik, amelyeket tulajdonságok, axiómák és szabályok kötnek össze . Ezt a fajta ábrázolást a szakértői rendszerek használják .
A web fejlesztése, különös tekintettel a szemantikus web perspektívájára , megújította a terepet az ellentmondásos ontológia kifejezés bevezetésével . Számos nyelvet fejlesztettek ki ebből a szempontból, mint a standard RDFS , SKOS és OWL of W3C, vagy ISO szabványos Topic Maps .
A tudás (vagy hiedelmek) formális ábrázolása lehetővé teszi ezen információk különféle feldolgozási műveleteinek automatizálását. Ez a szimbolikus mesterséges intelligencia egyik kutatási területe: az információkból származó „intelligens” érvelés szimulációja .
Az egyik leggyakrabban használt formális keret a propozíciós logika . Valójában számos probléma megoldható a propozíciós logika kódolásával és a SAT-probléma kutatásának keretében kidolgozott algoritmikus technikák alkalmazásával . Például különböző játékokat kódolhatunk propozíciós képlet formájában.
Más formális keretrendszerek lehetővé teszik egy adott struktúrát bemutató információk, például argumentációs rendszerek , Bayes-hálózatok vagy a lehetséges logika ábrázolását .
Az emberi gondolkodás számos típusát modellezték, különös tekintettel a dedukcióra (következtetéseket vonhatunk le például a tudásbázisból) vagy a hiedelmek dinamikájára (az AGM keretrendszerének felülvizsgálata, összehúzódása és bővítése).