Vathek

Vathek
A Vathek cikk illusztráló képe
Az eredeti kiadás borítója
Szerző William beckford
Ország Anglia
Kedves Mese
Eredeti verzió
Nyelv Francia
francia változat
Szerkesztő Isaac hignou
A kiadás helye Lausanne
Kiadási dátum 1786

Vathek egy gótikus regény által William Beckford , egy orientalista téma írt francia és közzé 1782 .

A Vathek eredeti nyelvét Isaac Hignou adta ki Lausanne- ban 1786 decemberében , míg néhány hónappal korábban Londonban, Beckford kifejezett kívánsága ellenére, egy "barátja", Samuel Henley  (in) miatt megjelent egy angol fordítás . Beckford elmondta, hogy a gótikus regénynek ez az ikonikus korai műve , amely Byront a leglelkesebb csodálói közé sorolta, 1781 végén, három nap és két éjszaka egymás után, 1781 végén, néhány napos orgia után, anélkül, hogy még a vetkőzéssel is foglalkozott volna. és hogy befejezése után megbetegedett. Ez nyilván pusztán romantikus kijelentés. A szerkesztés legalább néhány hónapig tartott, amint azt Beckford 1782-es végi levelei mutatják. Beckford habozott kiadni a javított, áthúzott szöveget. További történetekkel, "epizódokkal" kísérte Vatheket , amelyeket Eblis pokolában különféle főszereplők meséltek a végső kárhozatra várva. Ezek az "epizódok" a történet előrehaladtával egyre sötétebbek. Fontolgatta a Vathek és epizódjainak publikálását, amelyek önmagukban adják a történet valódi szélességét, amikor Hentley árulása megdöbbentette. Ezután kiadta a princeps kiadást Lausanne-ban franciául, de akkor még nem tudta, hogy az "áruló" az ő "barátja", Hentley, mivel a londoni kiadás szerző vagy kiadó neve nélkül jelent meg. Amikor tudomást szerzett róla, barátjával, Verdeil doktorral és Louis-Sébastien Mercier francia íróval elkészített egy „továbbfejlesztett” változatot, megszüntetve számos anglicizmust, amelyek Poinçot Poinçot részéről jelentek meg 1787 végén. "" a nyilvánosság előtt csak Londonban megjelent kétnyelvű változatban, angol fordítással ismerték meg 1912-ig.

Vathek, bár régóta tudjuk, hogy egy csonka változat számtalan csodálót ébresztett fel, különösen Lord Byront, Edgar Poét, Hawthorne-t, Flaubert-t, Mallarmét, Borges-t, Paul Morand-ot vagy akár bizonyos szürrealistákat.

Téma

A mese főszereplőjévé válik, minden történelmi igazság tiszteletben tartása nélkül, Al-Wathiq kalifa , kilencedik Abbászid kalifa (842-847), Al Mutassim fia, aki Bagdadból Szamarába utalta át a fővárost, hogy részesülhessen az ő közeli védelmében. Török zsoldosok, akiket gyűlöl az arab lakosság. A Vathek egy olyan kalifa bukásának krónikája, aki ellenzi az iszlámot , hogy ágyasával, Nouroniharral egy sor engedelmes és siralmas tevékenységet folytasson, amelynek célja természetfeletti erők megszerzése. Belépés helyett ezeket a hatásköröket, Vathek ereszkedik, a végén a történet, a pokol uralja Eblis király démonok, ahol van ítélve, hogy vándorol a végtelenségig, és anélkül, hogy egy hang. Vathek úgy néz ki, mint egy ezer és egy éjszaka meséje, amelyet Sade márki , vagy legalábbis az angol noir regény írt át Matthew "Monk" Lewistól Mary Shelleyig . A történet sötétségét tovább hangsúlyozzák az "epizódok".

Beckord az arab irodalom jó ismerője volt. Mesékkel tartozunk neki "az Ezeregyéjszaka stílusában", kevésbé sötétek, mint Vathek. Ők is, teljesen franciául írva, nagyon sokáig kiadatlanok maradtak; José Corti 1992-ben, Suite de contes arabes címmel jelentette meg őket . Más szövegek még mindig publikálásra várnak.

Online kiadás

Modern kiadás

Függelékek

Bibliográfia

Művek Cikkek

Külső linkek

Megjegyzések és hivatkozások

  1. William Beckford (postface Didier Girard), Vathek és epizódjai , Párizs, José Corti,2003, 453  p. ( ISBN  2-7143-0807-4 ) , 439. o