A francia vallon egyesített vagy helyesírási vallon városban ismert rifondou walon ( valloniai megnevezés) a vallon nyelv új szokásos írásmódja . Ellentétben áll a régi Feller-rendszerrel .
Ha az a kérdés, a vallon helyesírási aggodalomra ad okot az egész 19 -én században , amikor merül fel több mint egy tucat projekt strukturált és következetes, hogy a szabványosítás maga vitatják, mivel a korai 20 -én században , és csak a vége felé, hogy konkrét elképzelések alakul.
1988-ban Jean Germaint meghívták egy svájci kongresszusra a román nyelv szabványosításáról, ahol feltették a közös vallon kérdését, például mi volt a koinè . Erre az alkalomra cikket írt Une koinè wallonne címmel . , amelyben csak annyit jegyezhet meg, hogy Vallon számára soha nem történt hasonló fejlesztés nagyon nagy léptékben.
1989-ben publikált egy cikket a Toudi folyóiratban , amelyben ötleteket ajánlott vallon egyesítésére. A vallon nyelvészeti atlaszban (1. kötet) vizsgált 15 szóból kiderül, hogy hogyan működhetne egy szabványos írási rendszer. De bizonyos szavak (és így az írás) túl nagy kiejtésének sokfélesége megmutatja a Feller rendszer korlátait ebben a feladatban. Ezután emlékeztet az ea diaszisztéma létezésére a középkori írásokban, és feltételezi, hogy ez valószínűleg a vallon szavak közös írásmódjaként működhetett a latin -ellus toldalék alapján , de nem indokolja meg a veszélyesnek való tekintést annak indoklása nélkül. .
1990-ben Laurent Hendschel (wa) (énekes, író és kutató a vallon nyelven) írt egy esszét A walon po dmwin? („Vallon a holnapért?”), Amelyben elmagyarázza, hogy a szabványosítás más európai regionális nyelveken (baszk, okszitán, román) kezd működni, és Jean Germain ötletei alapján javasolja Vallon számára az első technikai fejlesztéseket. .
1992 - ben megjelent az egyesített vallonok első lexikona, amely a 3000 leggyakoribb francia szó fordításából állt, maga a cím a Feller rendszerben van megírva, amely a "Háromezer első vallon szavam" alcím három változatából áll: Walo +, Mès twès mile preumîs walons szavak, Mès trwès mile prumîs walons szavak, Mès treûs meye prumîs walons szavak . Willy Bal és Jean Germain írta kollektív mű , amelyet tíz vallon író segítségével készítettek, Laurent Hendschel koordinálásával és az ASBL Union Culturelle Wallonne (UCW) kiadásával .
1993-ban a Singuliers (wa) folyóiratban megjelent önéletrajzi cikkben az autodidakta Lucien Mahin (állatorvos, de vallon író és kutató is) vallon közös formájának hiányáról tanúskodik, amelyet tanoncanyelve során érzett , hasonló a flamandok ABN- jéhez és amelyet "r'fondu walon" -nak nevez. Ugyanebben az áttekintésben Michel Francard megosztja megfigyelését a nyelvek evolúciójáról Tintange faluban (ahol luxemburgi , vallon , francia és német nyelven beszélnek ). Jelzi, hogy a két regionális nyelv közül a luxemburgi nyelv fennmaradását egyértelműen elősegíti a tervezés, ellentétben a vallonokkal, amelyek éppen eltűnnek. Októberben az ugyanabban az évben, az alkalomból a megjelenése a trilógia Ene Bauke su lès bwès d „l'Ardene , Lucien Mahin szervezett szemináriumot Redu a jövőben a vallon nyelvet. Ott találkozik Michel Francard és Laurent Hendschel (aki nemrég fejezte be a műszaki munka közös írásbeli vallon nyelv) és az első alkalommal alkalmazását javasolja a diarendszer xh mint közös helyesírás h [h] találhatók pèhon [pɛ” hɔ] és ch a PECHON [pɛ'ʃɔ] .
A munka folytatódott 1994-ben a megjelenése 3 tantervek, úgy a tervezők ( rfondeus vallon), mint alapítók : a bemutatása az általános vallon szótár szerint Johan Viroux (wa) (fia Roger Viroux (wa) ), egy szótár, amely a továbbiakban Diccionaire di tot l 'walon („Vallon szótára” vagy „DTW”) lesz a neve; egy sor szövegek úgynevezett WALDIM (az Walon tette dimwin „Walon holnap”) Lucien Mahin, foglalkozik elsősorban nyelvújítás ; egy cikket Å raploû-tot des walons ( „Abban a tárgyalóteremben a vallonok”) Laurent Hendschel, amelyben összefoglalja az elvégzett munkát, és emlékeztet a szabványosítási technikákat.
1996-ban a UCW szervezett egy fontos konferenciát a Charleroi tervezéssel, amelynek elnöke Laurent Hendschel: Quéne planificåcion po nosse lingädje Walon? („Milyen nyelvi tervezés valósul meg Vallon számára?”). Az SLLW álláspontot képvisel és a Wallonnes (wa) áttekintésben közzétesz egy cikket, amelyben ellenzi a neologizmusok szabványosítását és létrehozását, miközben úgy ítéli meg, hogy "a vallon nem halott, de beteg, haldoklik", és hogy "bármi, ami felkavarhatja a parázsló parazsat a hamuban, megérdemli a bátorítást. " Ugyanebben az évben megszületett az ASBL Li Ranteule, amely az azonos vallon elnevezésű ismertetés kiadásával népszerűsítette az egységes vallon vallást .
Bár utólag sok munkát végeztek a rfondou walon tökéletesítésére és népszerűsítésére , különösen más diaszisztémák bevezetésével, a kritikák simításával vagy egy teljesen szabványosított vallon nyelvű, 8000 szót tartalmazó szótár interneten történő terjesztésével: az Esplicant motî do walon ("Vallon magyarázó szótár"), 2003-ban a Wikipédia megnyitása Vallonban , majd 2009-ben a Wikiszótáré, mindkettő egységes vallonként írva, úgy tűnik, hogy a vallon szabványosítás nem egyhangú és ritka a ezt a helyesírást. 2013-ban Michel Francard úgy becsülte, hogy "a vallon írásmódnak ezt a gyökeresen eltérő elképzelését alig vetették be a promóterek körén túl, de széles körben elterjedt az interneten közzétett vallon szövegekben".
Ha a Feller szinte fonetikus ortográfiai színvonal, akkor hátránya, hogy régiónként változik a Vallóniát alkotó különböző nyelvjárások és patoisok szerint. A közös vallon helyesírás ellentétes megközelítést alkalmazott: ugyanazt a szót ugyanúgy írják az egész vallon tartományban, még akkor is, ha helyenként másképp ejtik.
De ez nem egységes nyelv, mivel mindenki továbbra is vallon nyelvet beszél a helyi sajátosságok szerint.
Az rfondou walon olyan diaszisztémákon , betűkön vagy betűcsoportokon alapul, amelyek kiejtése régiónként, sőt falunként is változhat. Ezeknek a diaszisztémáknak köszönhetően Vallóniában mindenhol ugyanúgy írott szó mindig kiejthető ilyen és olyan helyek módján.
Íme néhány diaszisztéma (nem teljes lista) a kiejtés példáival (sok más kiejtéssel, és ezért helyesírási lehetőség is lehetséges):
Rifondou | Feller rendszer | ||
---|---|---|---|
- | Parafa | Namur | Charleroi |
xh pexhon |
h pèhon [pɛhɔ̃] |
ch pèchon [pɛʃɔ̃] |
ch pèchon [pɛʃɔ̃] |
jh prijhon |
h prîhon [pʀiːhɔ̃] |
j prîjon [pʀiːʒɔ̃] |
j prîjon [pʀiːʒɔ̃] |
å åbe, måjhon |
å , â , o åbe, mâhon, mohon [ɔːp], [maːhɔ̃], [mɔhɔ̃] |
â , ô ( au ) âbe, ôbe (hajnal), môjone (maujone) [aːp], [oːp], [moːʒɔn] |
â , ô ( au ), é â (r) be, môjone (maujone), meso [ aː (ʀ ) p], [moːʒɔn], [mezɔ] |
ea tchapea |
ê tchapê [t͡ʃapɛː] |
ia tchapia [t͡ʃapja] |
ia tchapia [t͡ʃapja] |
ae djaene, bataedje |
è djène, batèdje [d͡ʒɛn], [batɛt͡ʃ] |
a djane, batadje [d͡ʒan], [batat͡ʃ] |
a , â djane, batâdje [d͡ʒan], [bataːt͡ʃ] |
A xh diarendszer által javasolt Lucyin Mahin 1994- rfondou , megtalálható sok helyen ( Droixhe , Moxhe , Xhoffraix , ...) és vezetéknevek ( Albert Moxhet , ...), és szintén használják a vallon-francia szótár Augustin-François Villers írta 1793-ban, amelyben egyebek mellett a pexhon helyesírást is azonosnak találjuk a szabványosított helyesírással.
1996-ban a Wallonnes (wa) áttekintésben megjelent cikkben , amelyet Jean Lechanteur (wa) írt alá, és amelyet az SLLW többi tagja ratifikált , az egységes vallonokat "károsnak" és "utópikusnak" nevezték. Azóta az SLLW mindig ellenezte az egységes vallon vallást . A Wallon audiovizuális kulturális programban mi! megjelent2017. szeptember 16, Bernard Louis (wa) , az SLLW akkori elnöke azt mondta: „mi [az SLLW-nél] mindegyik a saját nyelvén írunk, meg kell tartanunk vallon különbségeit […], mivel mindegyik a saját nyelvén ír, természetesen a Feller rendszerhez ”.
Számos folyóirat és könyv létezik vallon írásmódban . Itt van egy nem teljes lista:
Jelenleg csak egy szótár van a vallon helyesírásban. Yannick Bauthière (wa) által vezetett kollektíva munkája, amelyet Yoran Embanner (wa) ad ki . Ez egy vallon-francia / francia-vallon zsebszótár.