Abaújszántó
| Abaújszántó | |||||
 Magyarország Szent István szobra . | |||||
|
|||||
| Adminisztráció | |||||
|---|---|---|---|---|---|
| Ország | Magyarország | ||||
|
Megye ( megye ) |
Borsod-Abaúj-Zemplén ( Észak- Magyarország ) |
||||
|
Kerület ( járás ) |
Gönc | ||||
| Rang | Város | ||||
|
Polgármester ( polgármester ) |
Kiss Tibor István (független) (2014-2019) |
||||
| irányítószám | 3881 | ||||
| Telefonszám | (+36) 47 | ||||
| Demográfia | |||||
| Népesség | 3062 lakos. (1 st január 2015-ös) | ||||
| Sűrűség | 65 lakos / km 2 | ||||
| Földrajz | |||||
| Elérhetőség | 48 ° 16 ′ 42 ″ észak, 21 ° 11 ′ 15 ″ kelet | ||||
| Terület | 4736 ha = 47,36 km 2 | ||||
| Különféle | |||||
| Kisebbségi közösségek | Cigányok , ukránok ( 1 st Jan. 2011) | ||||
|
Etnikai identitások ( nemzetiségi kötődés ) |
Magyarok 98,7%, cigányok 2,8%, németek 0,1% (2001) | ||||
| Vallások | Katolikusok 58,1%, görög-katolikusok 8,6%, reformátusok 26,5%, evangélikusok 0,7%, más hitek 1,5%, vallás nélkül 2,6% (2001) | ||||
| Kapcsolatok | |||||
| Weboldal | www.abaujszanto.hu | ||||
| Források | |||||
| Központi Statisztikai Hivatal (KSH) | |||||
| 2014. évi önkormányzati választások | |||||
Abaújszántó egy magyar város , a megye Borsod-Abaúj-Zemplén az észak-magyarországi . A Zempléni-hegységben és a Tokaj-Hegyalja borvidéken található .
Földrajz
Abaújszántó Miskolctól 46 kilométerre északkeletre , a Nord-hegységben , pontosabban a Zemplén és a Cserehát hegység között, a Hernád jobb partján található . Két folyó keresztezi a várost: a Szerencs-patak és az Aranyos-patak .
Hozzáférés
A város Abaújszántó megközelíthető főútvonal 3 -tól Encs, mint valamint főút 37, amely összeköti Szerencs , hogy Gönc . Több kis út is biztosítja a bejutást Abaújszántóra a környező településekről.
A Borsod Volán társaság közúti összeköttetést biztosít a megye városai között.
A Szerencs és Hidasnémeti között folyó MAV n o 98 számú vasút két állomáson keresztül: Abaújszántói fürdőn és Abaújszántón keresztül szolgálja a várost .
Szomszédos önkormányzatok
| Abaújker | Abaújalpár | |
| Apu |  |
Erdőbénye |
| Felsődobsza |
Golop Tállya |
Helynév
Három hipotézist vetettek fel a város nevének eredetével kapcsolatban. Az első, a leglogikusabb az lenne, hogy a név a mezőkön végzett munkára utal. Valóban, Szántó úton magyar „szántóvető”, és a talaj a város környékén nagyon alkalmas a mezőgazdaság számára. Aztán egy másik szerint Aba Sámuel magyar király nevezte így a helységet, utalva a szomszédos Heves megyében birtokolt földre . Végül egy utolsó hipotézis szerint volt egy nagy tó a város jelenlegi helyén. A különböző helyeken található üregek és iszapmaradványok alátámasztják ezt a feltételezést. Az ősi populációk gyógyító erényeket adtak neki, és "Szent-tónak" ( Szent-tó vagy korábban Zamp-tó ) hívták volna . Egy összehasonlítás ezért történik meg szakemberek Zamptó ami azt jelentette, Szántó idején Árpád .
A név a város ismert különböző helyesírási idővel: Zamthou a 1275 , Zamthon , Zamthow , Zamtox , Felzanton , Felzantow , Nogzanto , Nogzantox , Kethzánton , Ketzantox a középkorban ; Zantho a 1459 , majd Szántó származó 1505 .
Történelem
Bronz tárgyakat találtak a környező bortermelő dombokban, ami azt bizonyítja, hogy a régió az ókor óta lakott volt. Az első írásos említés a településen időpontokat 1275 néven Zamthou . A régió szőlőültetvényei már ismertek és híresek voltak. A XV . Században a Szapolyai család megkapta a városi rangot kapott zálogházat. Abban az időben Abaújszántó Kassa és Gönc mögött Abaúj-Torna megye harmadik legnépesebb városa volt . Évszázadok óta fontos megálló volt a Hernád folyóparti kereskedelmi útvonalon .
600 év után 1871-ben megszűnt a város státusza, és Abaújszántó nagyközséggé vált. A megye második legnagyobb lakossága a XIX . Század végén volt . A város 1921-ig a gönci járás székhelye volt. 1943-ban Cekeháza községet integrálták Abaújszántóba. A második világháborút követő területi átszervezés során létrejöttek a jelenlegi megyék, ezért a várost ekkor csatolták az új Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez. 2004-ben visszanyerte városi státuszát.
Demográfia
A 2011- es népszámlálás során a városnak 3164 lakosa volt, ebből 94,7% magyar , 6,3% roma , 0,9% ukrán , 0,5% német és 0,1% román .
| 1808 | 1828 | 1840 | 1851 | 1857 | 1869 | 1881 | 1891 | 1900 | 1910 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 4 378 | 4,468 | 3 795 | 4,467 | 4,041 | 4 378 | 4,279 | 4,156 | 4 379 | 4,698 |
| 1920 | 1930 | 1940 | 1949 | 1960 | 1970 | 1983 | 1990 | 2001 | 2010 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 4 816 | 4 743 | 4,903 | 4,567 | 4,586 | 4,209 | 3,647 | 3,565 | 3 433 | 3 123 |
Adminisztráció
A város polgármesterét, Madár Györgyöt (címke nélkül) 2010-ben választották meg. A városi tanács a főpolgármester mellett hat főből áll, mind politikai hovatartozás nélkül:
- Belovecz András József
- Kocsis Józsefné
- Soltész Zoltán Ifj.
- Stajzné Kender Ilona
- Trombitás János
- Zachar Lászlóné
Helyi választások
Az utolsó helyi választásokat tartottak2010. október 3 részvételi aránya 58,22%, vagyis 1459 fő.
| Jelölt Neve | Bal | Szavazatok | Százalék |
|---|---|---|---|
| Hollókői László Ferenc | Független | 149 | 10,37% |
| Kiss Tibor István | Független | 527 | 36,67% |
| Madár György | Független | 761 | 52,96% |
Örökség
- Gyógyfürdő, termálforrás felett épült.
- Borospincék, amelyek a világörökség részeként szerepelnek.
- Palais Patay, amelyet klasszikus stílusban épített 1820- ban a Patay család.
- Katolikus templom Miasszonyunk az Angyali üdvözlet, épült a XIV -én - XV th évszázadok, gótikus stílusban, azt felújították barokk stílusban 1804 .
- Szent István , Magyarország első királyának szobra a katolikus templom előtt. Frech Ottó gyártotta 2003-ban .
- 1792-ben épült görögkatolikus templom . Stratégiai helyszínen van, mert gátolja a Szerencs-patak áradását, és így megakadályozza a Rákóczi utca elárasztását.
- Református templom, amelyet 1752- ben építettek barokk stílusban, majd 1865-ben újjáépítették .
- Evangélikus templom, 1798 - 1799 között .
- Ház n o 73 Rákóczi utca ből a XIX th században épült népi barokk stílusban. Tulajdonosa felújította.
- Helyi Museum: megnyílt a ház Ulánus a XVIII th században, a gyűjtemények bemutatása a város történetét. Kiállítás mesél a falu ipari múltjáról. Az épületet 1820-1830-ban újították fel;
Berendezések és szolgáltatások
Oktatás
Az óvoda mellett az általános iskola úgy találta, hogy Ilosvai Selymes Péter nyitott a XX . Századra, és az 1930-as évek óta működik a Mezőgazdasági Főiskola.
Egészség
Négy orvosi rendelő, valamint fogorvosi rendelő nyílt Abaújszántón.
Sport
A városnak van egy futballklubja, amely tanszéki szinten működik.
Flóra és fauna
A város szélén két figyelemre méltó hely található, gazdag növény- és állatvilággal.
- Sátor-hegy ( Sátor-hegy ): Megcsodálhatjuk az ősi erdőssztyepp növényzet maradványait, molyhos tölgyekkel és karsztbokrokkal. Az ottani erdők tele vannak ritka és védett növényfajokkal, például a Stipa több fajtájával .
- Aranyos-völgy (Az Aranyos-völgy): Nagyon gazdag természetű hely, ahol a puszták, erdők, sziklák és éger ligetek keresztezik egymást. Számos védett növényfaj is található, mint például a Dryopteris carthusiana , a Bois-Joli vagy a Lis martagon . Nagyszámú emlős él ebben a völgyben, amelyek közül 16 faj védett. Például megemlíthetjük a hiúzot, amely csak Magyarország egyes kistájaiban él. Előfordulhat, hogy találkoznak farkasokkal , vad macskákkal , az alpesi gőte vagy a peliad viperával . Ami a madarakat illeti, ez a régió nemcsak Magyarországon, hanem Európában is egyedülálló: 19 faj fokozottan védett, amelyek közül tíz fészket rak itt.
Testvérvárosi kapcsolat
Abaújszántó testvérvárosi kapcsolatban áll a következő két várossal:
A városhoz kapcsolódó személyiségek
A következő személyiségek születtek Abaújszántón:
- Kalocsay Kálmán ( 1891 - 1976 ), magyarországi fertőző betegség orvos, költő és műfordító.
- Farkas Mihály (hu) ( 1904 - 1956 ), kommunista politikus, volt honvédelmi miniszter.