Az aszpartát-aminotranszferáz (AST vagy AST) a transzamináz részét képező enzim ( EC ), amelynek aktivitását a klinikai biológia bizonyos betegségeknél méri . Különösen részt vesz az elektronok malát-aszpartát transzferjében a citoszolos NADH-ból a mitokondriális NAD + -ba . Jelentős mennyiségben található meg az izmokban , a szívben és a csontvázban, a májban , a vesében és az agyban . E különböző szervek károsodása, például szívinfarktus vagy hepatitis során , ennek az enzimnek a vérben történő felszabadulását és szintjének növekedését idézi elő a vérplazmában .
A másik transzamináz , az alanin-aminotranszferáz (ALAT vagy SGPT) elsősorban a májban található. Így májbetegségekben az ALT emelkedése nagyobb, mint az AST emelkedése, míg izombetegségekben az AST emelkedése a nagyobb.
A következő reakciót katalizálja: aszpartát + alfa-ketoglutarát ⇔ oxaloacetát + glutamát . Az aszpartát aminfunkciója átkerül az alfa-ketoglutarátra ( alfa-ketoglutársavra ).
A májban az AST-k lehetővé teszik egyrészt az ammónia méregtelenítését és a karbamid képződését ( a karbamidciklusba belépő aszpartát képződésének katalizálásával ), másrészt a kreatinin képződését .
Aszpartát-aminotranszferázEK sz. | EK |
---|---|
CAS-szám | |
Kofaktor (ok) | PLP |
IUBMB | IUBMB bejegyzés |
---|---|
IntEnz | IntEnz nézet |
BRENDA | BRENDA bejárat |
KEGG | KEGG bemenet |
MetaCyc | Metabolikus út |
PRIAM | Profil |
EKT | Szerkezetek |
MEGY | AmiGO / EGO |
Glutamát-oxaloecetsav-transzamináznak (SGOT vagy GOT) is nevezik.