A pictura által
A pictura által
| Eredeti cím | (it) De pictura |
|---|---|
| Nyelv | olasz |
| Szerző | Leon Battista Alberti |
| Kedves | Szerződés |
| Tantárgy | Festés |
| Létrehozás dátuma | 1436 |
| Kiadási dátum | 1540 |
| Ország | Olaszország |
A De pictura (A festészetről)egyfestészetiértekezés,amelyet 1435-ben írtak latin változatában, 1436-ban olasz változatábanLeon Battista Alberti. 1540-ben nyomtatják ki először Bázelben Thomas Venatorius irányításával. Ez volt az első a fő művészetekről szóló trilógiájában, amelyet areneszánszidején széles körben terjesztettek, majd a De re aedificatoria (1454) és a De statua (1462) következett.
A De pictura az első „humanista”, ezért művelt, a festészetnek szentelt értekezés.
Tartalom
A De Pictura-ban Alberti először dolgozza ki a lineáris perspektíva alapelveit, amelyek forradalmasítani fogják az olasz reneszánsz festészetet.
A festményt a valóság nyitott ablakának tekinti, és a kereszteződés folyamatát tárja fel, amely abban áll, hogy a festő és a tárgy vagy a táj között közbeiktatva egy rendkívül finom rácsfátyol jelenik meg, amely egy keret fölé van feszítve és kellően áttetsző ahhoz, hogy a festő képes legyen majd helyezze át festményére azt, amit ott csempénként lát.
Az elméleti modell a következő: egy vonal a festő-néző szeméből indul, keresztezi a vásznat és a festmény eltűnő pontján ér véget. A szemtől kezdve az eltűnő ponttól egy sor köteg elválik és találkozik a festmény felületén. Az elv a két gerenda szimmetriája.
Elemzés
Bár abszolút természetesnek mutatják be, ellentétben a középkor szimbolikus, hierarchikus ábrázolásával, az albertiai perspektíva szintén egy sor torzításon alapszik: Alberti feltételezi, hogy a festőnek és a nézőnek egyaránt egyetlen szeme legyen. Adott magasságot is feltételez az asztal megtekintéséhez. Ezen ideális feltételek mellett a perspektíva valójában torz.
A mű egyfajta elméleti kiáltvány egy bizonyos modern festmény mellett is, amely a reflexión, az ismereteken és az elemzés szigorúságán alapul. Alberti úgy véli, hogy egy festő számára a lehető legnagyobb alkotás egy karaktercsoport, egy istoria festése . A kifejezés régi és hagyományos, de Alberti új értelmet és megkönnyebbülést kölcsönöz neki: az istoria , a karakterek kompozíciója olyan színterévé válik, ahol a szereplőket cselekvésben képviselik, és ahol az érzéseket sokféleségükben, elevenségükben és jellemükben kommunikálják. A tanult festő legfőbb céljának a "történelemfestés" élő és meditált képét tűzi ki.
A De pictura egy különleges értekezés, amelynek olvasója állítólag humanista, aki jól ismeri az Euklidészt, és hajlandó lenne egyedül rajzolni vagy festeni.
Kiadások
- De pictura , francia fordítás: Danielle Sonnier , Allia, 2019 ( ISBN 979-10-304-1077-8 )
- De Pictura, praestantissima et nunquam satis laudata arte, libri tres absolutissimi Leonis Baptistae de Albertis, ... (Edidit Thomas Venatorius), Basileae, 1540 (Bnf-szám: FRBNF30007820 ).
- 1869: fordítás Claudius Popelin cím alatt De la szobor et de la Peinture , olvasható online a Gallica , (közlemény BNF n o FRBNF30007833 ) .
- Leon Battista Alberti, De Pictura (1435) / A festészetről , trad. Jean Louis Schefer, Párizs, Macula, 1992, koll. Művészeti irodalom, 272 oldal ( ISBN 978-2-86589-035-4 ) .
- Festés , trad. Thomas Golsenne és Bertrand Prévost: Yves Hersant ; Latin szöveg, olasz nyelvű változat, bevezetés és szószedet, Párizs, Le Seuil, 2004, 300 p. ( ISBN 2-02-066203-5 )
Függelékek
Megjegyzések és hivatkozások
- Arasse, p. 101
- Michael Baxandall
Bibliográfia
- Daniel Arasse, A távlati ember - Olaszország őslakói, Párizs, Hazan,2008, 336 p. ( ISBN 978-2-7541-0272-8 ).