Huiyuan

Életrajz

Születés	334 Shanxi
Halál	416 Hubei
Tevékenységek	Fordító , tanár , filozófus

Egyéb információk

Vallás	buddhizmus

Huiyuan ( egyszerűsített kínai :慧远 ; hagyományos kínai :慧遠 ; pinyin : huìyuǎn , 334-6 -én napján 8 th hónapban 416), japán Eon (慧遠 ) , Egy híres szerzetes a Jin-dinasztia , akik fontos szerepet játszottak a buddhizmus fejlődésében a Jangce folyótól délre ( Chang Jiang ). A prajnaparamita szövegek szakírójának és Dao'an fordítónak a tanítványa , ötvenes éveiben telepedett le a Lu - hegyre, ahol haláláig több mint harminc évig tevékenykedett, és sok tanítványt gyűjtött össze. Elvitte a buddhista szövegek fordítását, 402-től kapott tanácsokat Kumārajivától a tan számos pontjára, és megerősítette a szerzetesi fegyelmet. Elsőként hirdette az Amitābha iránti elkötelezettséget, mint a meditáció segítségét, ezért az amidista mozgalom őt alapító pátriárkának tekinti. A Dal alatt a három doktrína (konfucianizmus, taoizmus és buddhizmus) szinkretizmusának hirdetői terjesztik a Tao Yuanminggal és Lu Xiujing- tal való találkozásának legendáját .

Életrajz

A vezetékneve Jia (賈) volt, utóneve ismeretlen. Született Shanxi , a Yanmenloufan megye (雁門樓煩縣) közel mai Ningwu (寧武). Tanulmányozása után a konfuciánus és taoista klasszikus , 13 évesen követte anyai nagybátyja (névre Linghu令狐) a Xuchang és Luoyang . A 354 -ben úgy döntött, hogy elhagyja a Nanchang , hogy csatlakozzon a konfuciánus remete Fan Xuanzi (范宣子), de az út délre volt vágva a zavarok halálát követően Shihu (石虎), uralkodója a hátsó Zhao . Ezután úgy dönt, hogy elmegy a Taihang-hegyre (太行山), ahol Dao'an (314-385) szerzetes közösséget vezet, és tanítványává válik öccsével, Huichival. (慧持). Hamarosan jól átlátja a prajnaparamita szövegeket, amelyeket a Zhuangzi használatával kommentál . A 358, Dao'an küldte Jingzhou ( Hubei ) egy másik tanítvány, Zhufa Taiji (竺法汰疾), aki tájékoztatta őt a lázadás a szerzetes Daheng Changxin (道恆倡心), amelynek a tanuló Daoyi (道壹) nem tudta legyőzni. Huiyuan sikerrel jár és tekintélyt szerez.

361-től a politikai instabilitás arra kényszerítette Dao'ant és követőit, hogy gyakran cseréljenek lakóhelyet. Miután áthaladt Henan a Ti és a Mount Wangwu (王屋山), akkor telepedett 366 Xiangyang a Hubei , a Tanxi kolostor (檀溪寺). 378-ban Qin Fu Pei (苻丕) tábornok megtámadta Xiangyangot és elfogta Dao'ant, akit Chang'anba vittek, hogy ott fordításokat irányítson. Távozása előtt szabadságot ad tanítványainak, és arra kéri őket, hogy kövessék a saját útjukat. Huiyuan akkor 45 éves volt .

Mestere tanítványainak egy részét Kelet-Jin területére vitte, először visszatért Jingcsouba, ahol három évig élt a Shangming-kolostorban (上明寺). Ezután elindul a Luofu-hegyre ((羅浮) Guangdongba . Ennek ellenére, a Lu-hegy mellett elhaladva, a környezet elcsábította, főleg, hogy egykori osztálytárs, akivel barátkozott, Huiyong (慧永), ott lakik a "nyugati erdő" (Xilinsi 西林寺) kolostorában. Huiyuan és társai 381-ben telepedtek meg a Vihara Longquan (龍泉精舍) nevű kezdetleges remeteségben . Három évvel később, Huiyong révén, Huan Yi (桓伊), Jiangzhou (江州) prefektusa, diáktársával párhuzamosan építtette számára a "Keleti Erdő" kolostort (Donglinsi 東林寺). Huiyuan ott telepedett le, és sok tanítványt, szerzetest és laikust gyűjtött össze. Vállalja és haláláig folytatja a buddhista szövegek fordítását és magyarázatát, a nyugati szerzetesek segítségével, akiket sikerül a hegyre hoznia, és Kumārajivával, akikkel episztolikus kapcsolatot tart fenn. Azt írja könyvek és szerkezetek szerzetesi közösség szerint az ortodox szabályok alapján Vinaya a Sarvastivadins . Ő az első, aki hivatalosan elősegíti az Amitābha iránti odaadást és a paradicsomba való törekvést, mint a felszabadulás felé vezető lépést. Meghalt a Lu-hegyen 416-ban, 83 évesen , anélkül, hogy valaha is visszajött volna.

Fordítások és írások

Huiyuan szívesen haladt előre a buddhizmus megértésében és terjesztette tanát. Ennek érdekében 391-ben Fajing (法淨) és Faling (法領) tanítványait északnyugatra küldte szútrák keresésére . Törekedett arra, hogy a nyugati régiókból szerzeteseket hozzon Lushanba, hogy fordításokat végezzenek. Így Sanghadeva lefordítja Abhidharma szívét ( Apitan xinlun阿毘曇心論) és a Tridharmakashastra-t (Sanfadu lun 三法度論); Buddhabhadra (359-429), disszidens a Kumārajiva lefordítja kérésére a Szútra a gyakorlat a meditáció ügyes módszerek upāya ( Xiuxing fangbian chanjing修行方便禪經). Huiyuan írja az előszavakat; ő is megírja a Lotus Sutra-t . Buddhabhadra lefordítja Yogacarabhumit és később Mahaparinirvanasutrát is .

Felkéri Dharmarucit, hogy fejezze be a Sarvastivadin ( Sarvastivada- vinaya , Shisonglu十誦律) kolostori szabályainak fordítását, amelyet Puṇyatara, Kumārajiva társa halála befejezetlenül hagyott.

Huiyuan, a dao'an prajnaparamita hagyományának őrzője továbbra is meg akarja érteni a mahāyāna gondolatot . Így vállal levelezést Kumārajivával egy korábbi Qin tábornok közvetítésével, aki szerzetes lett Tanyong (曇邕) néven. A mesterhez intézett kérdései ( Wen dacheng zhong shenyi shibake問大乘中深義 to 科) és az utóbbi válaszai ( Luoshi da羅什答) a mahāyāna ( Dacheng dayi zhang大乘大義章) jelentésének könyvében találhatók. ). Amikor Kumārajiva befejezte a prajnaparamita-értekezés ( Dazhidulun大智度論) fordítását, Xianxiang (咸相) taoista mester előszót kér, de elutasítja. A későbbi Qins Yao Xing (姚興) császár ezután Huijuantól kéri. Ez utóbbi előzi meg a művet, és húsz szakaszban foglalja össze az eredeti százat ( Dazhidulun chaoxu大智度論鈔序). Ihletetten alkotta meg a Daxing lun-t (大性論), amely Kumārajiva bókjait érezte intuíciója miatt. A modern tudósok úgy vélik, hogy az akkor rendelkezésre álló mahāyāna források korlátozottsága miatt Huiyuan gondolata leginkább az Abhidharma hinayāna alapján alakul ki , de hogy valóban a kortársai közül ő az, aki a legjobban megérti a prajnaparamita gondolatot. Így a kínai buddhizmus doktrinális kialakulásának időszakát jelző test- és elme-vita során megvédi az elme elsőbbségét a test fölött a testi forma elhasználódása című esszében , de az elme elpusztíthatatlan (Xing Jin shen bu mie), a hagyományos kínai elképzeléseket, például Qi , Li vagy Tao , a mahayana szellemiség szolgálatába állítja. Később levélváltásra kerül sor Sengzhao (僧肇), Kumārajiva tanítványa és Liu Yimin (劉遺民), Huiyuan tanítványa között, az első által alkotott Bore wuzhi lun (般若無知論) között; a Liu Yimin remetével és másokkal folytatott levelezés ( Yu yinshi liuyimindeng shu與隱士劉遺民等書) című gyűjteményben gyűlik össze .

Huiyuan konfuciánus és taoista műveltsége, a kultúra szélessége és a kiváló közösségi élet jó kapcsolatokat szerzett a helyi hatóságokkal. A személyiségek felkeresik őt, hogy részesüljenek ösztöndíjából: Yin Zhongkan (殷仲堪), Jiangzhou prefektusa, akitől a kolostor függ, 392-ben jön, hogy megkérdezze őt Yijingről ; 399-ben Jin tábornok és az elbitorló Huan Xuan () konzultáltak vele a gyermeki kegyesség klasszikusáról . Amikor Huan Xuan elküldi neki azt a tanácsot, miszerint egy szerzetesnek mindenben meg kell hajolnia a császár előtt, Huiyuan a híres levéllel válaszol. A szerzetes nem hajol meg a császár előtt , és kellő megbecsülést és tiszteletet tanúsít ennek ellenére, Huan Xuan a buddhizmus iránti ellenségeskedése ellenére Lushant mindig megkímélnék. 405-ben He Zhennan (何鎮南) tábornok, aki véget vetett az usurpációnak, viszont Lushanhoz ment, és megkérdőjelezte, hogy a szerzetesek milyen szokásokat viselnek a jobb karjukat felfedő szokás mellett - állítja - Ő, a kínai hagyomány baljósnak tartja ezt az oldalt. Vitát kezdeményeznek közbeiktatott szövegek útján. Ő Zhennan elküldi véleményét; Huiyuan a szerzetes szokásról szóló értekezésben válaszol, amellyel meggyőzi He Zhennant arról, hogy a buddhizmus ezen külső sajátossága mély hasonlóságot rejt magában a hagyományos kínai gondolkodás áramlataival. Hozzájárul a buddhizmus bűnössé tételéhez a Ming-féle bámulatos lun (明報應論) és a Sanbaolun-ban (三報 also ) is, amelyekben a kínai erkölcsi és vallási gondolatoknak megfelelő karmikus megtorlás vízióját tárja fel , többek között a a shen (神), az emberi lény szellemi alkotóelemének állandóságába vetett hit ; tartozunk neki a Bianxinshilun-nal (辨心識論) is.

Ő a Lushan-i Donglin-kolostor szétszórt költeményei (廬山東林雜詩), a Kumārajiva mester (報羅什法師偈) és a Wanfoyingming (萬佛影銘) válaszaként gyűjtött versek szerzője is.

Tanítványok

A hagyomány arról számolt be, hogy több mint száz tanítványa, szerzete és laikus volt, többnyire írástudók. Az elsők között megemlíthetjük Tan Yong-ot (曇邕), hírvivőt közte és Kumarajiva között, Tanheng (曇恆), Daobing (道昺), Fajing (法淨), Faling (法領), Daozu (道祖), Sengche (僧徹), Tanshun (曇順), Daowang (道汪), Faan (法安), aki istentiszteleti helyet alapított Xinyangban (新陽) Gansuban , majd Shu-ban Huiguanban (慧觀), három könyv szerzője könyvek és a szútrák előszavai. Állítólag Huiyao (慧要), egy ügyes kézműves, hidraulikus lótuszórát és mechanikus fa madarat készített a közösség számára. Huichi (慧持), Huiyuan öccse, népszerű prédikátor volt, és Jiankangba (建康) hívták Madhyamagama (中阿含經) fordításának felülvizsgálatára . A laikusok közül megemlíthetjük Liu Yimin (劉遺民), Zong Bing (宗炳), Zhou Xuzhi (周續之), Lei Cizong (雷次宗), Bi Yingzhi (畢穎之), Zhang Jishuo (張季碩) .

Tiszta föld

A 402. év hetedik hónapjában százhuszonhárom tanítványával fogadalmat tett Amitabha képe előtt, hogy eléri Buddha nyugati paradicsomát ; A fogadalom szövegét Liu Yimin írja. A nehéz idők és a tökéletesen megért szövegek kielégítő korpuszának megszerzésének nehézségei azt gondolják, hogy Amitabha tiszta földje sokak számára szükséges átjárási hely, ahol jobb körülmények között lehetőségük lesz felszabadulásukért dolgozni . Ettől kezdve a Lotus Society ( bailianshe白蓮) ülései lesznek. Huiyuan ezt a gyakorlatot a Nianfosanmeishiji (念佛三昧詩集) előszavában határozza meg, mint az egész gyakorlatba integrált vizuális guanxiang (觀想) meditáció egyik formáját ; a kínai amidista gyakorlatok leggyakrabban a chan meditációval kombinálódnak . A legenda szerint a Lotus Society-t azért nevezték el, mert üléseit lótusztavak közelében tartották, amelyeket Xie Lingyun (謝靈運), Wang Xizhi unokaöccse és arisztokratája helyezett el, akinek szemrehányást tettek arroganciája miatt, hogy részt vehessenek rajta. .

Megjegyzések és hivatkozások

A Princeton szótára buddhizmus által Robart E. Buswell Jr és Donald S; Lopez Jr, Princeton University Press, ( ISBN 0691157863 ) , 484. oldal.
Sengjiatipo 僧伽提婆; Kínai neve Qutan 瞿曇
Fotuo batuoluo 佛馱跋陀羅, kínai neve Juexian 覺賢
Tanmoliuzhi 曇摩流支, kínai neve Fale 法樂
弗若多羅 Furuoduoluo vagy Fuzangduoluo, kínai név Gongdehua 功德華
Vö. A kínai gondolkodás története, Anne Cheng, Seuil, 1997, pp. 378-381
Xiaojing孝經
Yiqie shamen duihuangjia jinjing一切沙門對皇家王者盡敬
Shamen bujing wangzhe lun沙門不敬王者論; levelét négy másik személlyel egyesítik különböző témákban a nevét viselő gyűjteményben.
Nantanfulun難袒服論
Shamen Tanfu mon沙門袒服論
Bianzonglun辯宗論, Lundunwujianwuyi論頓悟漸悟義, Shiyuxuzan十喻序贊

Kapcsolódó cikkek

Tiszta föld | Amitabha | Kumarajiva | Dao'an