| Születés |
1212 Sevilla |
|---|---|
| Halál | 1251 |
| Tevékenység | Költő |
| Vallás | iszlám |
|---|---|
| Művészi műfaj | Költészet |
Ibn Sahl Sevilla (arabul: أبو إسحاق إبرهيم بن سهل الإسرائيلي الإشبيلي Abu Ishaq Ibrahim ibn Sahl al-al-Isra'ili Ishbili) (1212-1251) tartják az egyik legnagyobb költője mór Andalúziában „s XIII th században. Ő egy zsidó megtért iszlám .
Született egy zsidó család a Sevilla , fiatal, magára vonja a figyelmet, amikor azt javasolja, hogy adjunk egy versszak a verset egy elismert és tekintélyes költő. Héber öröksége ellenére Ibn Sahl hívő muzulmán. " Diwanja " vallási érzéséről tanúskodik. Bár bírálják a borivás miatt , megtérésének őszinteségét soha nem kérdőjelezték meg. Kortársai körében nagy ismertséget szerzett, különösen az improvizációs képessége és az Ezeregy éjszaka alatt megjelent versei miatt .
A felvétel a Sevilla a Ferdinánd kasztíliai a 1248 , Ibn Sahl ment Ceuta , ahol ő lett titkára a Almoravid kormányzó Abu Ali Ibn Khallas . Amikor elküldte fiát, hogy al-Mustanir én, a kalifa Hafsid a Ifríkija , úgy döntött, hogy Ibn Sahl. A gálya, amelyen utaznak, elsüllyed a vizekben, és az összes utas meghal. A kormányzó felkiáltott volna, miközben Sahlról beszélt: "a gyöngy visszakerül a tengerbe".
Mohamed el saghir el Ifrini ( 1670 - 1747 ) írja életrajzát .
Ibn Sahl antológiája a kifinomult andalúz költészet több példáját tartalmazza, szinte kizárólag szerelmi és muwashsahat témájú . Mint Ibn Quzman vagy al-Rusafi , műveinek egy részét Hispano-arab homoerotikus költészet . Ő a legismertebb verseit az alapvetően homoerotikus muwashshah formában szentelt két fiatal szerelmesek, a zsidó fiú nevű Musa ibn al-'Abd Samad és a másik fiú, Mohammed, aki úgy tűnik, hogy valóban létezett. Ezeket a verseket gyakran a zsidóság és az iszlám közötti huzavonaként értelmezik, hogy Sahl szerelmi játékként él, ahol elhagyja Musát ( Mózes ) a fiú Mohammed ( Mohammed ) javára . Keresett és érzéki nyelven egészen konkrétan beszél szeretőjéről, elkerülve az elenyésző képeket. Íme egy példa verseire:
Ó telihold, amely a távozás napján érkezik,
tiszta, a veszedelem útján halad:
Szerető szívem nem visel bűnt; inkább
tőled származik a szépség; egy pillantással.
Örülök, bár szenvedélyem bántja;
a viszonosság kedvesemmel csak képzeletbeli.
Valahányszor panaszkodom e iránti szenvedélyem miatt, mosolyog,
mint a dombok az esős égen,
Amikor esőt hoz nekik, mint a temetés,
amikor örömükben ünneplik az esküvőt.
Tudja-e a védett fauna, hogy felgyújtotta
egy szerető szívét, amelyben lakik,
ezért ég és dobog, mint
a keleti szél által megvilágított brandon?