Johann keresztény ehrmann

Johann keresztény ehrmann Kép az Infoboxban. Életrajz
Születés 1749. április 29
Strasbourg
Halál 1827. augusztus 13(78 évesen)
Speyer
Álnév Christian pantolphi
Állampolgárság német
Kiképzés Bázeli Egyetem
Tevékenység Orvos
Egyéb információk
Tagja valaminek Leopoldine Világító Bajor Akadémia

Johann Christian Ehrmann , született 1749. április 29A Strasbourg in Alsace és meghalt 1827. augusztus 31a Speyer a Pfalz a Rajna , a németül beszélő orvost , esszéista és szatirikus.

Életrajz

Johann Christian Ehrmann egy strasbourgi orvosprofesszor fia. Ő maga a bázeli egyetemen tanult orvostudományt, ahol 1772-ben doktorált. 1779-től gyakorolt Frankfurt am Mainban , majd 1796-ban helyőrségi orvos lett. 1804 és 1817 között a Rochushospital epidemiológusa volt . 1821-ben visszavonult Speyerbe, ahol 1827-ben meghalt.

1780-ban a Német Tudományos Akadémia tagja lett . 1784-ben a Hierophilus rend nevével a „Zur Einigkeit” szabadkőműves páholy, majd a bajor Illuminátus tagja lett . 1809-ben alapította Friedrich Christian Matthiä-val az Orden der verrückten Hofräthe-t, szatirikus célokra.

Louis-Claude de Saint-Martin levelet küldött neki, amelyet többször publikáltak.

Tézis

A 1816 Ehrmann névtelenül megjelent Németországban egy összeesküvés-elmélet szerint egy könyvet és kezelése, mint egy figyelmeztetés, hogy a németek a tézist alátámasztó egy zsidó-szabadkőműves összeesküvés azt állítva, hogy a zsidó szabadkőművesek a frankfurti volna egy világ köztársaság alapuló humanizmus .

Művek

Jean Paul fedőnév alattSaját neve alattNévtelenül

Bibliográfia

Megjegyzések és hivatkozások

  1. Saint-Martin levele Johann-Christian Ehrmannhoz, 1787. július 2, Papus kiadta a L'Initiation áttekintésben , 1903. január, p. 56-61; megjelent a Psyché áttekintésben , 1920. október, p. 19-20; Robert Amadou kiadta és vezette be a Trésor martiniste, Villain and Belhomme-Éditions Traditionales, Párizs, 1969, p. 135-144.
  2. (De) Johann Christian Ehrmann, "Das Judenthum in der Maurerey, eine Warnung an alle deutsche Logen", 1816.
  3. (től) Johannes Rogalla von Bieberstein, „Die These von der freimaurerischen Verschwörung”.
  4. (tól) Flensburger Hefte Verlag, „Die Rolle der Juden im Rahmen der Verschwörungsthese”.

Külső linkek