Kana
Ez a cikk publikálhatatlan munkákat vagy nem ellenőrzött nyilatkozatokat tartalmazhat (2014. szeptember).
Segíthet referenciák hozzáadásával vagy a közzé nem tett tartalom eltávolításával. További részletekért lásd a beszélgetés oldalt .
A kana (仮名, kana , A szó kana gyakran válik az utótag -gana egy összetett szó ) vannak karaktereiből japán írás , hogy vegye figyelembe, mindegyik több (különböző ritmus egysége szótag ). Ezért nem hasonlítanak a latin ábécé betűire, amelyek elméletileg fonémákat jelölnek . Kanjis vannak együtt használjuk kanjis ( karakter a kínai eredetű ). Ezek lehetővé teszik, hogy fonetikusan figyelmét a nyelvet, amely nem használható kanjis - kivéve abban az esetben, ateji .
Történelem
A kanákat 1900-ban egységesítették, hogy egységesítsék őket, és így elkerüljék a regionális felhasználásokhoz kapcsolódó szétszóródást. Az olvasásértés javítása érdekében a második világháború végén , 1946-ban Japán veresége után reformot hajtottak végre .
Leírás
A modern japánban két fő típusú kana létezik:
A kanas lehet használni, hogy segítsen az olvasó kanjis: ők akkor még furigana .
A kanák, bár vizuálisan különböznek a kandzsiktól (lásd a szinogrammák földrajzi és nyelvi kiterjesztéséről szóló cikket egy képpéldában ), valóban, a bopomofo-hoz hasonlóan , néhány man'yōgana nevű szinogram rajzának egyszerűsítéséből származnak ( egyszerűsítések, amelyeknek semmi közük az úgynevezett "egyszerűsített" karakterekhez , akár kínai, akár japán).
Megtartották ennek az eredetnek a fontos jellemzőjét: invariáns formátumú virtuális négyzetbe is rajzolták őket ( további részletekért lásd: A szinogram összetétele ).
Tábla
Minden doboz bal oldalán a hiragana (kurzív szótagírás), jobb oldalon pedig a katakana („négyzet alakú” szótagírás, főleg kölcsönzéshez, idegen átírásokhoz és helynevekhez), a romanizáció felett pedig rōmaji található a Hepburn-módszer szerint . A kiejtés megismeréséhez lépje át a magánhangzó oszlopot a mássalhangzó vonallal: például a ka hiraganában [か] van írva .
Hosszabbító
magánhangzók |
|
<-at>
|
|
<-ÉN>
|
|
|
‹-U›
|
|
‹-E›
|
|
‹-O›
|
---|
<ぁ> |
<ァ>
|
<ぃ> |
<ィ>
|
<ぅ> |
<ゥ>
|
<ぇ> |
<ェ>
|
<ぉ> |
<ォ>
|
Kezdő
magánhangzók |
nál nél
|
én
|
|
u / ‹w-›
|
e
|
o
|
---|
あ |
ア
|
い |
イ
|
う |
ウ
|
え |
エ
|
お |
オ
|
|
szótagok mássalhangzó
|
|
ka
|
|
ki
|
kya
|
kyu
|
kyo
|
|
ku
|
|
ke
|
|
ko
|
---|
か |
カ
|
き |
キ
|
き ゃ |
キ ャ
|
き ゅ |
キ ュ
|
き ょ |
キ ョ
|
く |
ク
|
け |
ケ
|
こ |
コ
|
ga
|
GI
|
gya
|
gyu
|
gyo
|
gu
|
kor
|
megy
|
が |
ガ
|
ぎ |
ギ
|
ぎ ゃ |
ギ ャ
|
ぎ ゅ |
ギ ュ
|
ぎ ょ |
ギ ョ
|
ぐ |
グ
|
げ |
ゲ
|
ご |
ゴ
|
|
|
neki
|
|
shi
|
sha
|
shu
|
sho
|
|
tud
|
|
se
|
|
így
|
さ |
サ
|
し |
シ
|
し ゃ |
シ ャ
|
し ゅ |
シ ュ
|
し ょ |
シ ョ
|
す |
ス
|
せ |
セ
|
そ |
ソ
|
za
|
ji
|
ja
|
ju
|
jo
|
zu
|
ze
|
zo
|
ざ |
ザ
|
じ |
ジ
|
じ ゃ |
ジ ャ
|
じ ゅ |
ジ ュ
|
じ ょ |
ジ ョ
|
ず |
ズ
|
ぜ |
ゼ
|
ぞ |
ゾ
|
|
|
a te
|
|
chi
|
cha
|
hhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhh!
|
cho
|
|
tsu
|
|
Ön
|
|
nak nek
|
た |
タ
|
ち |
チ
|
ち ゃ |
チ ャ
|
ち ゅ |
チ ュ
|
ち ょ |
チ ョ
|
つ |
ツ
|
て |
テ
|
と |
ト
|
da
|
ji
|
‹Ja›
|
‹Ju›
|
‹Jo›
|
zu
|
nak,-nek
|
csinálni
|
だ |
ダ
|
ぢ |
ヂ
|
ぢ ゃ〉 |
ヂ ャ〉
|
ぢ ゅ〉 |
ヂ ュ〉
|
ぢ ょ〉 |
ヂ ョ〉
|
づ |
ヅ
|
で |
デ
|
ど |
ド
|
|
|
n / A
|
|
vagy
|
nem rendelkezik
|
nyu
|
nyo
|
|
meztelen
|
|
született
|
|
nem
|
な |
ナ
|
に |
ニ
|
に ゃ |
ニ ャ
|
に ゅ |
ニ ュ
|
に ょ |
ニ ョ
|
ぬ |
ヌ
|
ね |
ネ
|
の |
ノ
|
|
|
ha / a-
|
|
Szia
|
hya
|
hyu
|
hyo
|
|
fu
|
|
ő / e-
|
|
ho / o-
|
は |
ハ
|
ひ |
ヒ
|
ひ ゃ |
ヒ ャ
|
ひ ゅ |
ヒ ュ
|
ひ ょ |
ヒ ョ
|
ふ |
フ
|
へ |
ヘ
|
ほ |
ホ
|
ba
|
kettős
|
bya
|
byu
|
byo
|
ivott
|
lenni
|
bo
|
ば |
バ
|
び |
ビ
|
び ゃ |
ビ ャ
|
び ゅ |
ビ ュ
|
び ょ |
ビ ョ
|
ぶ |
ブ
|
べ |
ベ
|
ぼ |
ボ
|
pa
|
pi
|
pya
|
pyu
|
pyo
|
tudott
|
pe
|
po
|
ぱ |
パ
|
ぴ |
ピ
|
ぴ ゃ |
ピ ャ
|
ぴ ゅ |
ピ ュ
|
ぴ ょ |
ピ ョ
|
ぷ |
プ
|
ぺ |
ペ
|
ぽ |
ポ
|
|
|
az én
|
|
középső
|
mya
|
myu
|
myo
|
|
mu / ‹-n›
|
|
nekem
|
|
mo
|
ま |
マ
|
み |
ミ
|
み ゃ |
ミ ャ
|
み ゅ |
ミ ュ
|
み ょ |
ミ ョ
|
む |
ム
|
め |
メ
|
も |
モ
|
|
|
»» »
|
|
*
|
-ya
|
-yu
|
-yo
|
|
"" "
|
|
*
|
|
"" "
|
ゃ |
ャ
|
ゅ |
ュ
|
ょ |
ョ
|
ya
|
yu
|
yo
|
や |
ヤ
|
ゆ |
ユ
|
よ |
ヨ
|
|
|
ra
|
|
nevetett
|
rya
|
ryu
|
ryo
|
|
ru
|
|
újra
|
|
ro
|
ら |
ラ
|
り |
リ
|
り ゃ |
リ ャ
|
り ゅ |
リ ュ
|
り ょ |
リ ョ
|
る |
ル
|
れ |
レ
|
ろ |
ロ
|
|
|
wa
|
|
wi)
|
|
|
*
|
|
(mi)
|
|
jaj / o-
|
わ |
ワ
|
(ゐ) |
(ヰ)
|
(ゑ) |
(ヱ)
|
を |
ヲ
|
|
|
|
|
|
|
-nem
|
|
|
|
|
---|
ん |
ン
|
Megjegyzések
- Néhány ritka vagy régi kombinációt (a legelterjedtebb alapfájlokon kívül) a fenti táblázat a „chevrons” (és a megfelelő kanák kék alapon) között jelöl.
- A szótagábécét is tartalmaz bizonyos szokásait két változatban: normál vagy kisbetűs (normál változatok mindig elején egy szótag képezik vagy a teljes szótag; kisbetűs az azonos alakú, csak magassága csökken, és arra szolgálnak, hogy meghosszabbítsák egy másik szótag a támadás hogy egy újabb összetettebbet alkossunk).
- A kanas zárójelben wi és mi alig használják ma (ezek a kombinációk jelennek meg a fenti táblázatban piros alapon).
- Néhány mássalhangzók lehet módosítani egy további diakritikus jelet (közös hiraganas és katakanas), zöngésségi [゛] ( dakuten ) vagy erdőirtás [゜] ( handakuten ) elhelyezett, a jobb felső sarokban, és így további mássalhangzók; ezeket a kombinációkat a fenti táblázat mutatja (zöld háttérrel).
- A „nedves” mássalhangzóval ellátott szótagokat a második oszlopcsoport kánájával kapjuk meg (kana in -i-ben , esetleg diakritikával módosítva), majd az y- ban lévő kana következik (általában kisbetűvel).
- A hosszú magánhangzókkal ellátott szótagok meghosszabbodnak úgy, hogy a támadó szótag kánája után (a rövid magánhangzóval) hozzáadják az u magánhangzó kánáját (általában kisbetűs változatában), kivéve az o kezdő magánhangzó kánáját, amely néha megduplázódik (mert modern megnyúlása ō- ban valójában egy régi ‹owo› ) -t fordít .
- Az iker mássalhangzókat a tsu kisbetűs kana jelöli , amely csak egy hangtalan mássalhangzó előtt jelenhet meg; a rōmaji-ban az őt követő mássalhangzó megkétszerezésével ábrázolja.
- A többi kettőshangzók képviseli kitöltésével a támadás kana, akár további katakana magánhangzók (a saját kisbetűvel variáns), vagy y- szótag (az utóbbi is kisbetűkkel, amint az a fenti táblázatban az oszlopokban -ya , -yu , -Yo ) vagy en vagy w- .
- (*) A japán nem rendelkezik kánával a hangok ábrázolásához:
-
yi (az i és -i magánhangzókra kanas helyettesíti , a második kisbetűs, japánon kívüli kölcsönöknél),
-
ti (az i és -e magánhangzókra kanas helyettesíti , a második kisbetűs, japánon kívüli kölcsönöknél) és
-
wu (az u és -u magánhangzókra kanas helyettesíti , a második kisbetűvel, japánon kívüli kölcsönökben).
- Más nem japán magánhangzókat vagy mássalhangzókat általában (leggyakrabban) a katakana szótag egyik betűjével fejeznek ki.
- A Katakana tananyag azonban a következőket is tartalmazza:
- pluszszótagja [ヴ] ( VU ) nem ábrázolt hiragana, ami meg van írva, mint a magánhangzó u a zöngésség diakritikus [゛] ( dakuten ),
- és a kisbetű erkölcsök [ヵ] ( -ka ) és a [ヶ] ( -ke ) is szolgál, a komplex szótag másik után normális kana itt -a (de amelynek egy általában nem ejtik).
- A kana -n régi mu szótag, és csak egy szó végén használatos; váljon egyszerűbbé (és nem teljes szótaggá), meghosszabbítja az alapszótagot (amely maga is több olyan tételből állhat, amelyek a kezdeti többet is tartalmazzák a normál szótagban).
- A ha , he és a wo szótagokat rōmaji- ban, wa , e és o- ban írják át , amikor klitikus részecskékként használják, a kiejtésüknek megfelelően (majd a Hepburn-romanizációban kitűnnek a szóból, kötőjellel, hogy megkülönböztessék őket a társítottaktól kezdőhangzó).
Kodifikáció
A kanák ISO 15924 kódja „Hrkt”. Ez a kód csak hiragana vagy katakana karaktereket tartalmazó szövegeket érint , de más karaktereket tartalmazó szövegeket nem.
A két japán szótag szkript karaktereit külön kódolják az Unicode-ban, mivel hasonlóságuk és ugyanazon nyelven való használatuk ellenére lehetővé teszik bizonyos szavak, morfémák vagy felhasználások megkülönböztetését, amelyek a valóságban nem feltétlenül ugyanolyan kiejtést jelentenek., A kanák a két szentírás közül csak az egyik nem elegendő a teljes átíráshoz.
Megjegyzések és hivatkozások
-
A kana szót legalább két elterjedt francia ajkú szótárban említik, ezért illik, mint minden elterjedt francia név.
-
Lásd Rendaku .
-
(in) " Mikor volt" kórház "a számi, mint" szépségszalon " " ( Archívum • Wikiwix • Archive.is • Google • Mit kell tenni? ) , Brit Kolumbiai Egyetem (hozzáférés: 2014. december 2. ) .
Lásd is
Külső hivatkozás
-
(en) „ Kana: füzet ” [PDF] , a brng.jp/50renshuu.pdf címen (hozzáférés : 2020. október 9. ) .