Karen nyelvek | |
Ország | Burma , Thaiföld |
---|---|
Írás | Alphaillabaire Burma ( in ) |
Besorolás családonként | |
|
|
Menü | |
![]() Karen nyelvek Burmában | |
A Karen nyelv vagy karènes (más néven nyelv karéniques hogy tartalmazza karènes nyelven is) beszélnek főleg Burmában ( Mianmar ), és kisebb mértékben a Thaiföldön mintegy négymillió embert. A tibeti-burmai család burmai ágának egyik alágazata , amely maga is a kínai-tibeti nyelvcsoport része . Négy nyelv uralkodik fontossági sorrendben: a legelterjedtebb a karene sgaw , a karene pwo , a kayah és a karene pa-o , amelyeken belül többé-kevésbé differenciált nyelvjárások lehetnek (ez a Karène Pwo Eastern és a Karène Pwo Western esete) , valamint a Kayah Eastern és a Kayah Western vagy a Kayah li ).
Ezeket a nyelveket főleg négy régióban beszélik:
A tibeti-burmai ághoz való kötődésüket az SVC szintaktikai felépítésük (tárgy - ige - kiegészítés) miatt vitatták , a bai kivételével, amelyet közismerten a kínai befolyásolt. De ez a vita Luces és Jones RB munkája óta lezárult, ezt a tulajdonságot már nem tartják alapvetőnek a nyelvészetben, és ebben az esetben a karen nyelvek mon vagy thai nyelvi környezete magyarázza.
A „ kínai-tibeti család ” kifejezést azonban továbbra sem a szintaktikai felépítés, hanem a karen és tibeti nyelv lexikális képzési modellje vitatja, amelyek agglutinálódnak, mint a mongolok vagy a japánok, míg a szineetikai és thai nyelvek egyszótagú izoláló lexikális eljárást alkalmaznak. Ha ezt a hipotézist fenntartják, a karen, a nyugat-burmai és a tibeti nyelv "tibeti-burmai" alcsaládot alkotna, elválasztva a "kínai-thai" alcsaládtól, ahol a többi kínai, thai és keleti burmai nyelv besorolásra kerülne mint a bai, közel a thaihoz és a mandarinhoz, kivéve a dél-burmai mon-khmer kisebbségi nyelveket , amelyek már a kínai-tibeti családtól el vannak sorolva.
Általában négy alág van, amelyek a következőkből állnak:
A bwe néha a negyedik alágazatnak tekinthető, amelynek a kaja csak egy ág. Sok más nyelv van, kevés beszélővel, és nem ismert, hogy ezek nyelvjárási változatok vagy különböző nyelvek-e, fennáll annak a kockázata, hogy összekeverik a nyelvet és az etnonimát. A karen nyelveket alig tanulmányozták a hatvanas évek előtt, és ma is néhányukat, például a Pa-o-t nem ismerik jól; ezért lehetetlen osztályozást és még kevésbé végleges családfát megállapítani.
Sokszínűségük elég markáns ahhoz, hogy megnehezítse a többiek közötti félreértést. Ez az eset áll fenn például a nyugati Pwo és a keleti Pwo: földrajzi elosztása, a hiánya feletti település politikai szervezet, a történelmi akadályok az alkotmány egy Karene nemzeti egység , megakadályozták, hogy kialakult egy egységes Pwo nyelv , sok etnikai kisebbségre jellemző jelenség. Mindazonáltal Sgaw Karène, mivel ez a karènes keresztények többségének és a XX . Század elejétől a nacionalista szervezetekben érintetteknek a nyelve, olyan, amelyben a "nemzet Karène" kifejeződik, harcol, védi kultúráját. Nemzeti himnuszt, a karene zászló szövegét írták a karene sgaw-ban. Számos webhely létezik.
Míg a szintaktikai struktúrák leggyakrabban azonosak, a különbségek főleg fonetikus sorrendben vannak; A pwo karene tehát olyan orrhangzókat és diftongusokat mutat be, amelyek máshol nem léteznek.
valamint egy süket fogköztisztító [θ] (fonéma írásbeli th angolul), a hangszalag-zárhang „? ”, Egy feltekercselt„ r ” / ɣ / vagy / and / és egy gördített„ R ”[r].
A következő táblázatokban félkövér karakterek fonémák közös a különböző Karenic nyelveken: az Sgaw a Bassein , Moulmein (Burma) és Massariang (Thaiföld, tartomány Tak ), a Nyugat Pwo a Bassein és Kyonbaw, a keleti Pwo a Moulmein, Tavoy és Hpa -An , a Taungthu vagy Pa-O, a Kayah-li vagy Karenni Mae Hong Son környékéről (Thaiföld, Tak tartomány); a többi fonéma e nyelvek némelyikére jellemző;
MássalhangzóLabiumok | Fogazat | Alveoláris | Alveolus utáni. | Palatals | Velars | Glottales | ||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Orr | m | nem | ɲ | nem | ||||
Okluzív | süket | o | t | k | ? | |||
hang | b és ɓ 1 | d / ɗ 1 | ||||||
szívott | pʰ | tʰ | kʰ | |||||
Lelkesedik | nem szívott | c 2 | ||||||
szívott | cʰ 2 | |||||||
Frikátumok | süket | θ 3 | s | ɕ vagy ʃ | χ 4 | h | ||
hang | ɣ 4 vagy ʁ | |||||||
szívott | sʰ | |||||||
Élénk | r 5 | |||||||
Oldalsó | l | |||||||
Félhangzó | w 6 | j |
1- Imposzívumok. A nyugati Pwo-ban (Kyonbaw-dialektus) három hangjelzés létezik: egy injekciós / b / és két implozív / ɓ / és / ɗ /.
2- Ezek az alveopalatális affrikátusok / s / és / sʰ / Kelet-Pwo-ban, / k / és / kʰ / Nyugat-Sgaw-ban kiejthetők.
3- Ez a süket interdentális / θ / (megegyezik az angol süket th- kel) minden nyelvjárásban jelen van, a Kayah és Taunthu / Pa-O kivételével. Thaiföldön általában "s" -nek ejtik.
4- Ezek a veláris frikatív mássalhangzók minden nyelvjárásban megtalálhatók, kivéve Kayah-t és Taunthu / Pa-O-t.
5- / ɹ / Nyugat-Pwo-ban; közel lehet a / l / -hoz Pwo keleti részén és néha Taunghtu / Pao-ban.
A 6- / w / kiejthető / v / Kayah-ban, és Taungthuban, ha az kiindulási helyzetben van.
7- / j / lehet kiejteni / ʝ / , / z / , néha / ʒ / in Sgaw Thaiföld.
Előző | Erőművek | Hátulsó | |
---|---|---|---|
Zárva | én | ɯ 1 u | |
Félig bezárt | e | o | |
Átlagos | ǝ / ɤ | ||
Félig nyitva | ε | ʌ 2 ɔ | |
Nyitott | nál nél |
1- A [ɯ] kiejtése olyan, mint egy [u], de az ajkak lekerekítése nélkül.
2- Csak a Kayah egy / ʌ / a u a tárgy fordítás
E két fonéma és a gyakran realized- ként megvalósuló ə , az „I” „e” kivételével ezek a magánhangzók megegyeznek a franciaéval.
A Taungthu-Pao-nak két diftongusa is van / ai / és / ei /
Két magánhangzó és diftongusOrális | Orr | ||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|
Előző | Erőművek | Hátulsó | Előző | Erőművek | Hátulsó | ||
Mono- phthongok | |||||||
Zárva | én | ɨ | ɯ u | ||||
Félig bezárt | e | o | |||||
Átlagos | ǝ / ɤ | ɤN oN | |||||
Félig nyitva | ε | ɔ | |||||
Nyitott | nál nél | év | |||||
Di -phthongok | |||||||
Félig bezárt | ei | ɤɯ | vagy | eiN | ɤɯN | vagy N | |
Nyisd ki | van | nál nél | aiN | van egy |
A nyugati-pwói mássalhangzók és magánhangzók, valamint a keleti-pwói mássalhangzók külön bemutatása található ezeken az oldalakon.
HangokA hangok nyelvenként, sőt régiónként változnak. Leggyakrabban három regiszter jelenléte jellemzi: magas, közepes és alacsony, kombinálva vagy nem glottális letartóztatással; a Pa-o-nak magas leszálló hangja van; a Kayah halk ereszkedő hangon. Relatív hangmagasságuk és modulációjuk változó.
? ewé /? aN '/ mi_ / bé' / cepaN. / θô_ (E-Pwo)
? a_ /? é / di / hpu '/ jépu_ / hu' (Kayah Li)
him / eszik / rizst / hasonlót / japánot / hasonlót /
Úgy eszik rizst, mint egy japán.
ti /? ahol én / wi / li '/ (Sgaw)
rizst eszem / befejezem / már /
már ettem
ti / xwé _ /? aN '/ kou' / (Pwo)
Én / vásárolok / eszem / sütemény
Vettem egy tortát és megettem.
Egyes szerzők a Pa-os által gyakorolt ősi írásokról számolnak be, amelyek a Hsa-Tung régió két vagy három kolostorához tartozó kéziratokról tanúskodnának, de ez az írás ma megfejthetetlen, és csak ilyenekkel szemben tudunk magunkat fenntartva mutatni. törékeny állítások. Csak a Sgaw és sokkal kisebb mértékben a Pwo írása terjedt el. Két rendszert hoztak létre a XIX . Században. Az egyik monostori szkriptet , a mon szkript alapján, a buddhista kolostorok fejlesztették ki, amelyek továbbra is tanítják, különösen a Karen államban; a másik , a burmai ábécén alapuló misszió forgatókönyvet a nyugati Pwo és a Sgaw használja. 1832-ben egy amerikai baptista misszionárius, a D r Jonathan Wade fejlesztette ki, és 1841 óta a D r Masson, a Hsar From Ghaw által indított havi rendszerben használja , amely csak a japán invázióval fog eltűnni. 1896-ban megjelent egy Sgaw szótár.
Ebben az ókori indiai szentírások burmai nyelvén kívül levezetett alfa szótárban magánhangzót vagy diftongust jelölő diakritikákat adunk a mássalhangzót képviselő betűkhöz, hacsak nem ez utal az a-ra . A szótag betűszerű karakterrel végződik, amely megjegyzi a hangot, kivéve a magas hangot.
Ezt az uralkodó forgatókönyvet mára széles körben használják, különös tekintettel az írástudásra, a thaiföldi Karen menekülttáborokban és a weboldalakon.
A Kayah-Li-nek nincs rögzített írása. A katolikus missziók azonban romanizált írásmódot fejlesztettek ki a Nyugat-Kaja számára, és 1962-ben eredeti ábécét dolgoztak ki, amelyet úgy tűnik, csak a KNPP, a Karenni autonóm szervezete használ.