Kínai 汉语vagy漢語[ Hànyǔ ];中文[ zhōngwén ] | |
Ország | Kína , Tajvan , Szingapúr , Indonézia , Fülöp-szigetek és más kínai közösségekkel rendelkező országok . |
---|---|
Beszélők száma | Több mint 1,3 milliárd |
Az előadók neve | Sinofonok |
Tipológia | SVO + SOV |
Írás | Kínai karakterek , hagyományos szinogram és egyszerűsített szinogram |
Besorolás családonként | |
|
|
Hivatalos státusz | |
Hivatalos nyelv |
Kínai Népköztársaság
Tajvan Szingapúr Állam Wa Egyesült Nemzetek Sanghaji Együttműködési SzervezeteDélkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetsége |
Nyelvi kódok | |
ISO 639-1 | zh |
ISO 639-2 | chi, zho |
ISO 639-3 | zho |
ISO 639-5 | zhx |
IETF | zh |
Minta | |
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 1. cikke ( szöveg francia nyelven )
|
|
Menü | |
A sinit nyelvcsalád különböző ágainak megoszlása | |
A kínai nyelv ( egyszerűsített kínai :中国语文 ; hagyományos kínai :中國語文 ; pinyin : ) vagy Sinitic nyelv , amelyre gyakran együttesen mint " kínai " (中文, ), tartozik a család a kínai- Tibeti nyelvek .
Az írott nyelvet (文, wén) tartjuk a leguniverzálisabbnak, amely meghaladja a különféle nyelvjárások kiejtését. A beszélt nyelv a legáltalánosabb leggyakrabban hívott Hanyu (汉语), vagy a „nyelv a Han ”, bár más etnikai csoportok fokozatosan elfogadta a nyelvet. A különféle nyelvjárások nyelvnek (语, yǔ) vagy nyelvjárásnak ( kínai :方言 ; pinyin : ) tekinthetők. A nyelvként vagy nyelvjárásként való beszéd státusza gyakran ellentmondásos, ha nincsenek írásos utalások a kiejtésre.
Általában hét fő modern kínai beszélt nyelv létezik:
Egyes nyelvészek néha három másik fontos nyelvet különböztetnek meg:
Az archaikus kínai , beleértve nyelvek származnak, nem volt egy tonális nyelv , és igen különbözik a modern nyelv a fajta szempontjából fonológiai olyan értelemben, morfológiai . A kínai nyelvek rokonok a tibeti-burmai nyelvekkel .
De vannak még más kisebb csoportok, amelyek még nem osztályozták, melyek közül: az Danzhou nyelvjárás , beszélt Danzhou , a sziget Hainan ; Xianghua (乡话), nem tévesztendő össze Xiang (湘), beszélt a nyugati Hunan ; és Shaozhou tuhua , amelyet Észak- Guangdongban beszéltek . A Dungan nyelv , beszélt Közép -Ázsia , szorosan kapcsolódik a mandarin. Ezt azonban általában nem mindig tekintik „kínainak”, mivel cirill betűkkel írják, és a Dungan nép a Kínai Népköztársaságon kívül beszél . Ezenkívül semmilyen szinten nem tekinthetők a kínai diaszpóra részének . A kínai nyelvek teljes listáját a nagyobb csoportoktól a Kínai nyelvek listáján találja.
A kínai nyelveket kínai kínai betűkkel írják :汉字 ; pinyin : ; litt. "A Han karakterei ", sinogrammák fordítják francia nyelvre ). Alkotásaik óta az évszázadok során fejlődtek, hogy elérjék a jelenlegi formát, amelyet megkülönböztet a hagyományos írás és az egyszerűsített írás.
A Tajvanon , Makaóban és Hong Kongban őrzött hagyományos karakterek ott különböznek. Makaó és Hongkong beszélő főleg kantoni míg a tajvani beszél főként mandarin és nyelvjárás Minnan helyi nevén a tajvani és átesett egy erős befolyást a japán gyarmatosítás során, köszönhetően a kínai-japán háború (1894-1895) , majd a tagállamok Egyesült a második világháború végén .
A hagyományos karaktereket Tajvanon , Makaóban és Hongkongban őrzik , a külhoni kínai diaszpórában is.
Volt olyan kínai írókód is , amelyet kizárólag nők használtak, a nüshu , amelyet olyan területen használtak, ahol korábban a nőknek nem volt szabad írni.
A különböző régiókban vagy autonóm körzetekben helyi szkripteket használnak, például dongba vagy dai .
Számos transzkripciós rendszert használnak mandarin nyelven , kantoni és más kínai nyelveken:
A közhiedelemmel ellentétben a kínai nyelvek nyelvtana egyik nyelvről a másikra nem egységes. Míg ezeknek a nyelveknek sok közös pontjuk van, az egyik ismerete nem jelenti azt, hogy tudnánk beszélni a többit (kivéve a mandarint, amelyen a szabványosított írott nyelv alapul). Mindegyiknek megvan a maga fonológia , szintaxis , saját használata karakterek (egy karakter egy adott kínai nyelv nem feltétlenül ugyanaz a jelentése más), vagy akár a saját karaktereket (a pillanatban, csak azok a kantoni jelennek kérhető a szokásos karakterkészletek).
Ugyanakkor láthatjuk a főbb pontokat e nyelvek között, ami lehetővé teszi számunkra a kínai tipológia létrehozását :
Kína nyelvi térképét ketté lehetne osztani: a Yangzi Jiangtól északra a mandarin , délre pedig a különböző nyelvjárások, például Wu vagy kantoni, vagy akár Hakka . Ez a sokféleség a földrajzi térképpel magyarázható, ahol a déli hegyek természetes gátat képeztek, és ezért elősegítik a nagyobb különbségek megjelenését e különböző régiók között.
De a kínai nyelvi vonal itt nem áll meg, „világ” léptékű, legalábbis Ázsiában.
Észak-Kína összes kínai nyelvét a mandarin, míg a déli nyelveket a déli nyelvek befolyásolták. Ez különösen a számokban figyelhető meg:
mandarin | Pinyin | koreai | japán | Jelentése |
---|---|---|---|---|
零 | líng | ryeong | rei | 0 |
一 | yī | ő | ichi | 1 |
二 | èr | én | vagy | 2 |
三 | sān | ült | san | 3 |
四 | ha | neki | shi | 4 |
五 | wǔ | o | megy | 5. |
六 | liù | ryuk | roku | 6. |
七 | qī | chil | shichi | 7 |
八 | bā | ppal | hachi | 8. |
九 | jiǔ | gu | kyu | 9. |
Ezt a jelenséget Korea és Japán bűnbánata magyarázza.
A VII -én század ie. Kr. E. A kínaiak elkezdtek belépni a Koreai-félszigetre, magukkal hozva kultúrájukat. Az ország Kína északi részével kereskedik, közelebb, amely művészeti tárgyakat árul nekik, és -108-tól kezdve a hannak leigázzák a törzseket és négy parancsnokságot hoznak létre, az északi kínaiak kizárólagos lakosságával. Ezután megkezdődött a lassú bűnbánás időszaka Korea három királyságáig, ahol kínai-koreai kultúra alakult ki. Ma a koreai szókincs 70% -a kínai mandarinból származik.
Japánban sinisation a III th század ie. AD , amíg VII th század elején a Nara időszak . A szigetcsoportot a kínai kultúra a buddhizmus keresi fel, amelynek fő szerzetesei Koreából vagy Észak-Kínából származnak. A kínaiak és a koreaiak magukkal hozták a kínai írást és nyelvet, azonban a japánoknak már volt nyelvük. A szigetcsoport kutatói ezután forradalmasították a japán nyelvet: egyes szavakat kínai-japán ( on'yomi , 音読み), míg másokat japánul ( kun'yomi ,訓 読み) olvasnak . Fokozatosan, néhány szót kicserélte az eredeti szavak és a VII th században, a japán civilizáció van kialakulóban, amely a kínai modell, folyamatosan hitelfelvételi neologizmusok kínai (az a kínai-koreai vagy észak-kínaiak).
Kantoni | Átírás | Thai | Kínai-vietnami | Jelentése |
---|---|---|---|---|
零 | lìng | ศูนย์ | 空 linh | 0 |
一 | yāt | หนึ่ง neung | 壹 nhất | 1 |
二 | yi6 | สอง saawng | 貳 nhị | 2 |
三 | saam3 | Am saam | 叄 tam | 3 |
四 | sei3 | สี่ lásd | 肆 tứ | 4 |
五 | ng5 | ห้า haâ | 伍 ngũ | 5. |
六 | luk6 | Ok hok | 陸 lục | 6. |
七 | cat1 | เจ็ด jèet | 柒 thất | 7 |
八 | baat3 | แปด paèt | 捌 denevér | 8. |
九 | gau2 | เก้า kao | 玖 cửu | 9. |
A tai-kadai nyelvek a Jangce partjáról származnak. A kínai terjeszkedéssel a különböző thai népek délre, Yunnanba vándoroltak. Innen a thaiföldi lakta területek a birodalmi Kínától függtek, és a kínai képviselők a déli partokról érkeztek, a közelség miatt, magukkal hozva a prototantoniai-hakka-wu szókincset. A III th században ie. Kr. E. A mongolok hatalomra kerüléséig (1271) a thaiföldek Yunnan és a mai Vientiane között éltek. Kultúracserét folytattak Dél-Kínai kultúrával, amelyet a Menam-medencében, a Khorat-fennsíkon és Laoszban hoztak a XIII . Századba, hogy elkerüljék Dzsingisz kán Rouge költségeit. Odaérve a népek elkezdtek egy második külföldi befolyást gyakorolni, a mon és a khmerek indián kultúráját. Bizonyos szavakat ezután páli vagy khmer eredetű szavakkal helyettesítenek, így kevés dél-kínai eredetű szó marad a nyelveken.
-111-ben a kínai han meghódította a vietnami Triệu-dinasztiát , erőteljesen kiszabva az 1000 éves uralmat. Guangxiból a kínai tábornokok (kantoni) a régió hivatalos nyelveként a kínait állapítják meg. A Vörös-folyó deltájának gyarmatosítási folyamata és a lakosság kínai általi asszimilációja Kína keleti és déli partjaira irányítja az embereket. A különböző idiómák keverednek a kialakulóban lévő vietnámiakkal, létrehozva a kínai-vietnami nyelvet. Ennek eredményeként a kínai kultúra elterjedt Giao Chỉ-ban, aminek következtében a lakosság elveszítette őshonos vietne gyökereit. 968-as függetlensége alkalmával Vietnamot mélységesen elrontották, a nyelv átalakult és a kultúra asszimilálódott.
A Fülöp-szigeteken a Tagalogban megtalálható bizonyos számú szó, amely a Hakka, majd a kantoni, és kisebb mértékben a Mandarin szóból származik. Ez annak köszönhető, hogy létezik egy kínai számláló, Ma-i, a jelenlegi sziget Mindoro időszakban a XI -én a XIV th században, sőt a XVI -én . A fülöp-szigeteki bennszülöttek kaptak egy kis kínai hatást, és a kölcsönzött szavak főleg a gasztronómia területén voltak, például Batsoy, amely sertéshúslevest jelölő hakka 肉 水bah-chúi-ból származik , vagy ans ans piān-ê- si̍t , Tokwa of ans Pansit .干tāu-koa a tofu. Az 1960-as és 1970-es években a kínai Fülöp-szigetekre irányuló emigráció szintén nagy szerepet játszott.