ISO 639-5

Az ISO 639-5 (ISO 639-5: 2008) szabvány "A nyelvek nevének ábrázolására szolgáló kódok - 5. rész: alfa-3 kód családok és nyelvcsoportok számára" egy nemzetközi szabvány, amelyet a az ISO technikai bizottság 2. albizottsága 37 . A nemzetközi szabványt a 2008. május 15.

A kodifikáció meghatározása

Az ISO 639 ezen része alfa-3 (hárombetűs) kódokat határoz meg családok vagy nyelvcsoportok számára. Ezek közül a kódok közül néhány az ISO 639-2 részét képezte, amely a makro-nyelvek és az egyes nyelvek kódjait is vegyítette , de nem elég pontos vagy teljes módon.

Az ISO 639-5 szabvány lehetővé teszi, hogy az ISO 639 szabvány kódkészleteiben csak a családokat és nyelvcsoportokat pontosítsa és egészítse ki, különálló nyelvek (az ISO 639-3 szerint finomított és kitöltött) nélkül. sem nyelvjárás, sem helyesírási változat (amely egy másik alfa-4 kódot meghatározó szakasz tárgyát képezi). Így új kódok jelentek meg, és csak az ISO 639-5 szabványban jelennek meg.

A frissítés óta 2008. október 29, 114 kódot definiáltak.

Az ISO 639-2 az egyes nyelvek vagy nyelvcsoportok kódjait tartalmazza, ezért kódjai leggyakrabban az ISO 639-3 (csak "műszaki kódok" esetében az ISO 639-2 / T ) vagy az ISO 639-5 ( a „bibliográfiai kódok” az ISO 639-2 / B van álnevek szánt bizonyos célokra, de nem felhasználható más részein ISO 639).

Kapcsolat az ISO 639-2-vel (nyelvcsoportok típusai)

Az ISO 639-2 nyelvek, családok vagy csoportok lehetnek „csoport” (g) vagy „maradék csoport” (r) típusúak, ahol egy csoport több rokon nyelvből áll, amelyeket inkluzív módon értenek meg, míg egy csoport maradék tartalmaz egy sor kapcsolódó nyelvet, amelyekből egyes nyelveket (vagy egyes nyelvi alcsoportokat) kizártak. Az ISO 639-2 maradék csoportjainak legfőbb hátránya az instabilitásuk volt az idők folyamán, mivel a további nyelvek vagy nyelvcsoportok esetleges új kódolása szinte mindig megváltoztatta összetételüket. Így a nyelvi csoportok nem voltak igazán használhatók a nyelvek és a kapcsolódó erőforrások szisztematikus és stabil osztályozásához, anélkül, hogy hivatkoztak volna e szabvány verziójának pontos dátumára, azzal a további problémával (heterogén rendszerek közötti adatcsere során), hogy a különböző rendszerek nem ugyanazon a verzión alapulnak, és hogy az ezeket a kódokat tartalmazó dokumentumok vagy adatok nem teszik lehetővé a maradék csoport kódok pontos jelentésének pontos meghatározását.

Ezenkívül egyes rendszerek szándékosan úgy döntöttek, hogy nem tartalmazzák az összes kódot, és ezért kiterjesztik a kódok jelentését azokon túl, amelyek a szabvány 2. részében megmaradtak, amint az használatuk idején volt. Ezért szükségesnek tűnt egy másik szabvány meghatározása, eltávolítva ezt a különbséget a maradék (alkalmatlan) és a teljes csoportok között, különösen azért, mert a szabvány 3. részének megérkezése jelentősen megnövelte az egyes kódolt nyelvek számát.

Az ISO 639-3 szabványnak köszönhetően az ISO 639-5 egyértelműbb, pontosabb, teljesebb és szisztematikusabb nyelvosztályozást hoz létre. Az ISO 639-5 szabványban minden nyelvcsoport és család befogadóvá válik; az "egyéb nyelvek ..." megnevezéseket módosították, és ha meg kell különböztetni az egyes nyelveket az azt tartalmazó homonim nyelvcsoportoktól, akkor az egyes nyelvek nevét (az ISO 639-3, ide értve, ha ez makro-nyelv) ezt a jelzést, valamint a megfelelő család nevét minősíti a homonímia és az értelmezési kétértelműségek eltávolítása érdekében.

A maradék csoportok definíciójának változása az ISO 639-3 értékről az inkluzív csoportokra vagy családokra az ISO 639-5 szabvány szerint azonban új kétértelműséget vezet be, amelyet nem lehet feloldani, ha a szabvány 2. vagy 5. része nincs meghatározva. Ez a kockázat csak az ISO 639-2 alapú alkalmazásoknál áll fenn, amelyek figyelmen kívül hagyják az ISO 639-5 szabványt, de ugyanezeket az alkalmazásokat már az ISO 639-3 különböző verzióinak kétértelműsége is befolyásolta, amelyek már módosították annak tartalmát: erre a változtatásra szükség van, de biztosítja a besorolást, amelyet már nem kellene módosítani az összes már kódolt nyelvre (kivéve hibákat vagy a ritkább nyelvcsoportok vagy nyelvcsoportok egyes kodifikációinak hiányát, a nyelvészekkel és szakértői csoportokkal vagy jelentős közösségekkel folytatott konzultációt követően) ezeken a nyelveken dolgozik).

Példák az ISO 639-2 szerinti kapcsolatokra  :

Történelmi

Lásd is

Kapcsolódó cikkek

Külső linkek

  • (en) [ https://web.archive.org/web/20060928120811/http://www.niso.org/international/SC4/N585.pdf „  Regisztrációs hatósági jelentés
  • 2004–2005 ”] ( Internet Archívum 2006. szeptember 28. ) , a Nemzeti Információs Szabványügyi Szervezetről .