Megoszthatja ismereteit fejlesztésével ( hogyan? ) A megfelelő projektek ajánlásai szerint .
Ágyúk sora Berlin és Metz között | |
A Kanonenbahn Wittlich közelében | |
Ország |
Németország , Franciaország |
---|---|
Szolgált városok | Güsten , Wetzlar , Koblenz , Trier , Thionville |
Történelmi | |
Üzembe helyezés | 1882 |
Technikai sajátosságok | |
Hivatalos szám |
(óránkénti mutatók) (hivatalos) |
Hossz | 805 km |
Távolság | standard (1435 m ) |
Villamosítás | Nem villamosított |
Az utak száma | Dupla pálya |
A vonal ágyúk vagy vonal Berlin és Metz ( Kanonenbahn német) a népi neve a korábbi német vasútvonal, katonailag stratégiai összekötő Berlin a Metz .
Míg Metz városa Elsace-Lorraine első német erődjévé válás küszöbén áll, Párizstól mindössze 350 km- re található német előőrs pozíciója stratégiai szerepet ad neki. Németország célja, hogy megvédje magát egy francia támadástól, a Reich csapatainak azonnal működőképesnek kellett lenniük ebben a határszakaszban, a Moselstellung megtartása érdekében .
Ha a Kanonenbahn Berlin-Metz nem az egyetlen ilyen nevű katonai vasút, akkor bizonyosan a leghosszabb és a legismertebb. Áthaladva Güsten , Wetzlar , Koblenz és Trier , a Kanonenbahn volt 805 km hosszú. 1879 és 1882 között hajtották végre, 1850 és 1882 között épített szakaszokat használt. Ekkor Metz régi állomásán ért véget . 1906-tól a Kanonenbahn megérkezett az új Metz-Ville állomásra, amely állomás kifejezetten a csapatok átutazására készült. Az állomás, amely a Wilhelmian vasútépítészet zászlóshajója volt, stratégiai platform volt, amely körülbelül 750 000 ember szállítására volt képes kevesebb, mint huszonnégy óra alatt.
A többi stratégiai vasútvonalhoz hasonlóan a Berlin-Metz vonalat úgy tervezték meg, hogy nem vették figyelembe a gazdasági igényeket vagy a békeidőben a vonalon tartózkodó civilek forgalmát. Az előírások nagyon szigorúak voltak. Bizonyos tervezési paramétereket, mint például a minimális hajlítási sugár, a legnagyobb meredekség vagy a maximális terhelés, be kellett tartani. Kettős vágányú vonalként tervezték, lehetőség szerint megkerülve a városi területeket.
A porosz hadügyminisztérium már 1855-ben érdeklődést mutatott a stratégiai vasútvonalak építése iránt. De a Berlin-Wetzlar vonal projektje csak 1872-ben alakult ki. A Berlin-Metz vonal 805 km -jéből 511 km- t külön stratégiai okokból építettek vagy korszerűsítettek.
Szakasz | Távolság (km-ben) |
Nyítás | Vonal |
---|---|---|---|
Berlin-Grunewald | 3.12 | 1 st június 1882 | Vonat Berlinből Blankenheimbe |
Sandersleben | 160,29 | 1879. április 15 | |
Sandersleben– Hettstedt | 6.43 | 1877. január 10 | |
Hettstedt - Blankenheim ( Mansfeld-Harz-du-Sud kerület ) | 18.56 | 1879. április 15 | |
Blankenheim– Nordhausen | 50,50 | 1866. július 10 | Vonal Halle és Hann között. Münden |
Nordhausen– Leinefelde | 42.26 | 1867. július 9 | |
Leinefelde– Silberhausen Trennungsbahnhof | 8.22 | 1870. október 3 | Gotha és Leinefelde közötti vonal |
Silberhausen Trennungsbahnhof - Bahnhof Eschwege | 37,69 | 1880. május 15 | Leinefelde és Treysa közötti vonal |
Eschwege - Bahnhof Eschwege West | 3.29 | 1875. október 31 | |
Niederhone– Malsfeld | 40.41 | 1879. május 15 | |
Malsfeld - Bahnhof Treysa (alter Bf) | 40,39 | 1 st augusztus 1879 | |
Treysa (alter Bf) –Kirchhain | 26.93 | 1850. március 4 | Casseltől Frankfurt am Mainig tartó vonal |
Kirchhain - Bahnhof Marburg | 15.09 | 1850. április 3 | |
Marburg - Lollar | 21.63 | 1850. július 25 | |
Wetzlar | 18.04 | 1878. október 15 | Vonal Lollartól Wetzlarig |
Wetzlar– Weilburg | 23.03 | 1863. január 10 | Vonal Wetzlar és Koblenz között |
Weilburg - Bahnhof Limburg (Lahn) | 29.14 | 1862. október 14 | |
Limburg - Nassau (Lahn) | 26.39 | 1862. július 5 | |
Nassau - Bad Ems | 7.91 | 1860. július 9 | |
Bad Ems - Hohenrhein (Niederlahnstein) | 10.34 | 1 st július 1858 | |
Hohenrhein (Niederlahnstein) –Koblenz Hauptbahnhof | 7.09 | 1879. május 15 | |
Koblenz - Trier-Ehrang / Quint | 105,25 | 1879. május 15 | Moselle-északi vonal |
Ehrang– Diedenhofen (neu) | 76 | 1878. május 15 | Moselle-déli vonal |
Diedenhofen (alt) - Metz (alt) | 27. | 1854. szeptember 16 | Keleti Vasúttársaság |
Teljes hossz | 805,00 | Ágyúk sora |