Kis néger

Kis néger
Időszak	1857 - 1954
Ország	Franciaország
Vidék	Francia Nyugat-Afrika
Besorolás családonként
- pidginek és kreolok - pidgins - kis néger
Nyelvi kódok
Glottolog	fran1267
Menü
Francia Nyugat-Afrika 1919-ben.

A le petit nègre (vagy pitinègue vagy francia tirailleur vagy forofifon naspa ) egy pidgin, amelyet 1857 és 1954 között használtak nyugat-afrikai katonák és fehér tisztjeik néhány francia gyarmaton, és amely a francia egyszerűsített változatából áll . Tágabb értelemben ezt a kifejezést szélesebb körben használták más egyszerűsített nyelvekre. A kis néger megtanította az őshonos lakosokat a francia gyarmati hadseregben . Ezt az elemi nyelvet manapság a gyarmatosító hatalom szolgálatában álló leegyszerűsített adaptációnak tekintik.

Történelem

Maurice Delafosse ( 1870 - 1926 ) gyarmati ügyintéző és nyelvész, aki afrikai nyelvekre szakosodott, az elsők között írt leírást a kis négerről, amelyet "bonyolult nyelvünk természetes és racionális leegyszerűsítésének" minősít . Mintegy húsz sorból álló szintaktikai leírást ad.

Az első világháború következtében a Szaharától délre fekvő Afrikából a hadsereg, a híres szenegáli puskák , akik közül sokan nem beszélnek franciául, nagy beáramlást eredményeznek . Még akkor is, ha a Bambara viszonylag elterjedt közöttük, általában különböző nyelveket beszélnek, és a tolmácsok összetétele túl bonyolultnak tűnik végrehajtani. A francia hatóságok ezért úgy döntöttek, hogy egyszerűsített franciát vezetnek be az afrikaiakra , az úgynevezett "francia tirailleur" -t. A 1916 , a katonai kézi megjelent jogosult Le français comme le notre tirailleurs Senegalais , amely ismerteti a vonatkozó francia lövész: „Mit számít mindenek felett az, hogy rögzítse a forma, amelyben mi lesz, hogy a leadott francia mondat a mi tirailleurs. Tudva nyelvünk néhány szava. "Ez a munka a francia ajkú tiszteknek szól, annak érdekében, hogy" embereik rövid időn belül megértessék magukat, elméleteiket mindenki számára érthető formában adják meg, és ezáltal fokozzák az oktatás előrehaladását ".

A 1906 , a Illustrated Nouveau Larousse meghatározott „kis néger” ezekkel a szavakkal: „A francia nyelv csökkenteni elemi formák irodalmi férfiak teszik a négerek a francia gyarmatok beszélni, de amely a valóságban nem létezik” . Aztán 1928-ban , a XX .  Század Larousse-jában  : "elemi francia, amelyet a települések négerei használnak" .

Elemzés

Laélia Véron elkötelezett nyelvész szerint a "kis néger" néven ismert franciák gyarmati ideológiából származnak, és valójában azt a célt tűzték ki, hogy "egy francia nyelvet megtanítson olyan embereknek, akiknek nem akartunk francia állampolgárságot adni  " .

Jellemzők

Az alábbi jelzések Maurice Delafosse fent idézett könyvéből származnak.

• Az igéket egyszerű formában használják:
  • infinitív a jelenre vagy a jövőre, minden igére (kivéve a "létezni", amely nem létezik), előtte a személyes névmás példa: "én beszélek";
  • más csoportokból származó egyes igéket infinitív alakban használnak, a véget az első csoportból származó igével helyettesítve, például: "akarni" a "akarni" helyett, vagy néha eltávolítani a végső "r" -t („Elmúlt” helyett „elment”);
• A tagadást az ige után elhelyezett "nem" szó jelöli ("ő nem párt");
• Nincs nemi vagy szám  ;
• A cikket törlik („háza”), vagy éppen ellenkezőleg, a név előtagként („háza”) tartósan megőrzik;
• A "nyerni" igét nagyon gyakran használják, csakúgy, mint az "y a" (vagy "y en a") kifejezést verbális részecskeként (az "il y a" vagy "il y y a" esetében): "moi y won lost" ( jelentése: „Elvesztettem”); a "moi y'a dit" kifejezés a francia tirailleurra jellemző;
• Néhány népszerű francia vagy tengeri terminológiából kölcsönzött szót gyakran használnak: „mirer” (a „nézéshez”), „amarrer” (a „csatoláshoz”);
• Az "ott" szót demonstratív módon használják (a nyugat-indiai kreolból kölcsönözve: ti moun là = ez a gyermek)
• A "to" és "from" elöljárókat gyakran törlik és gyakran helyettesítik a "for" kifejezéssel: "moi parti pour village" ("megyek a faluba").

Hivatkozások

1. Skirgård 2013 .
2. Paul Wijnands, a Le français házasságtörő vagy a frankofon másság vegyes nyelvei , Publibook ,2005, 142  p. ( ISBN  2-7483-0929-4 ) , p.  119 [ online olvasás ] .
3. Maurice Delafosse , több mint 60 nyelv vagy nyelvjárás összehasonlító szókincse, amelyeket Elefántcsontparton , Párizsban, Leroux-ban beszélnek ,1904, P.  263 [ online olvasás ] .
4. Van den Avenne 2005 .
5. franciául, amelyet szenegáli váltóink beszélnek , Párizs, az Universal Military Printing L. Fournier,1916, 35  p. ( online olvasás ).
6. Claude Augé ( szerk. ), New Illustrated Larousse - Universal Encyclopedic Dictionary , vol.  kiegészítés, Párizs, Larousse ,1906( online olvasható ) , p.  399.
7. Paul Augé ( szerk. ), Larousse a XX .  Századból hat kötetben , Párizs, Larousse,1928.
8. Jean de La Guérivière, Afrika bolondjai: Egy francia szenvedély története , Párizs, Seuil , koll.  "Azonnali történelem",2001, 379  p. ( ISBN  2-02-037217-7 ) , p.  20.
9. Jean-Baptiste de Montvalon , "  Laélia Véron: az ige cselekvése  ", Le Monde ,2019. szeptember 2( online olvasás ).

Bibliográfia

 : a cikk forrásaként használt dokumentum.

• en) Hedvig Skirgård, francia Tirailleur Pidgin: Corpus-tanulmány (nyelvtudományi diplomamunka), Stockholmi Egyetem ,2013, 71.  o. ( olvasható online [PDF] ). 
• Cécile Van den Avenne, „ Bambara és francia tirailleur  . Az elemzés a nyelvi politika a francia gyarmati hadsereg: a világháború után  ” dokumentumok a történelem francia mint idegen vagy második nyelv , Sihfles, n o  35,2005. június-december, P.  123–150 ( HAL  halshs-00356207 , online olvasás ). . 
• Cécile van den Avenne, "  Az a y ban bonania típusú kis fekete emberek, uraim, vége": A gyarmati hatalom megkérdőjelezése a másik nyelvén, vagy a francia tirailleur felforgató használata Camp de Thiaroye-ban , Sembène Ousmane által  ”, Glottopol , n o  12,2008. május, P.  111–122 ( HAL  halshs-00356206 , online olvasás ).
• Laurent Dornel és Sophie Dulucq, „  francia a nyugat-afrikai francia nyelvben  ”, diaszpóra. Történelem és társadalmak , n o  2 "dépaysées Languages"2003, P.  154–161 ( online olvasás ).
• (en) Andrei A. Avram, „  Kolonial-Deutsch and Français Tirailleur  ” , Daniel Schmidt-Brücken (szerk.), Susanne Schuster (szerk.) és Marina Wienberg (szerk.), A (poszt) gyarmati nyelvészet szempontjai: aktuális Perspektívák és új megközelítések (hozzászólások a gyarmati és posztkoloniális kontextusú nyelv és irodalom első brémai konferenciájához,2013 szeptember), Berlin és Boston, De Gruyter, koll.  "Koloniale Postkoloniale und Linguistik" ( n o  9)2016, 273  p. ( ISBN  978-3-11-044222-9 , 978-3-11-043690-7 és 978-3-11-043402-6 ) , p.  101–130 [ online olvasás ] .
• (de) Manfred Prinz, „Überlegungen zur Sprache der„ Tirailleurs ” , Riesz János (szerk.) és Joachim Schultz (szerk.), „ Tirailleurs Senegalais ”: Zur bildlichen und literarischen Darstellung afrikanischer Soldaten im Dienste Frankreichs / Irodalmi előadások afrikai katonák figuratív alakjai Franciaország szolgálatában , Frankfurt am Main, Bern, New York, Peter Lang, coll.  "Bayreuther Beiträge zur Literaturwissenschaft" ( n o  13)1989, 280  p. ( ISBN  3-631-41555-9 ) , p.  239–259.
• Gabriel Manessy  (en) , „  Français-tirailleur et français d'Afrique  ”, Nyelvek és kultúrák , A Louvain-i Nyelvészeti Intézet jegyzetfüzetei (CILL), vol.  9, nincsenek csontok  3-4 "Keverékeket kínálnak Willy Bal számára"1984, P.  113–126.
• (en) Mikael Parkvall  (sv) , „  francia tirailleur: nemcsak a„ hatalom nyelve ”  ” , Language Ecology , vol.  2, n csont  1-2,2018. november, P.  60–76 ( DOI  10.1075 / le.18009.par ).

Külső linkek

• Hatósági nyilvántartások  :
  • Glottocode