Japán kiejtés

Ez a cikk a japán kiejtésével foglalkozik . Ne feledje, hogy a japán három írási rendszerrel rendelkezik:

A két tananyag kiejtése

Hiragana tananyag

Gyakran mondják, hogy a japán úgynevezett szótag ábécé egy olyan ábécé, ahol az egyes betűk nem fonémát , hanem szótagot jelentenek , azonban itt a " szótag " kifejezést visszaélésszerűen használják, mert egészen pontosan a japán ábécében , minden Kana nevű betű több , vagyis a szótagnál finomabb egységet képvisel , nem feltétlenül alkotja önmagában

például: Ōsaka (oo.sa.ka お お さ か) szóban csak három szótag van, de négy mora, ezért négy kánával írjuk

Ráadásul a japán nyelvben valóban a morák szakítják a mondatot, és nem a szótagok, így az alábbi kana mindegyikének ugyanabban az időben kell lennie a beszédben.

あ[ a ] い[ ʲ i ] う[ ɯ ]
vagy meghosszabbítás 		え[ e ] お[ o ] や[  j a ] (vagy [ ʲ a ] lásd

lent)

ゆ[  j ɯ ] (vagy [ ʲ ɯ ] lásd

lent)

c [  j o ] (vagy [ ʲ o ] lásd

lent)

Kana diakritikus jel nélkül
か[ k a ] き[ k ʲ i ] く[ k ɯ ] け[ k e ] こ[ k o ] き ゃ[ k ʲ a ] き ゅ[ k ʲ ɯ ] き ょ[ k ʲ o ]
さ[ s a ] し[ ɕ i ] す[ s ɯ ] せ[ s e ] そ[ s o ] し ゃ[ ɕ a ] し ゅ[ ɕ ɯ ] し ょ[ ɕ o ]
た[ t a ] ち[ t ɕ i ] つ[ t s ɯ ] て[ t e ] と[ t o ] ち ゃ[ t ɕ a ] ち ゅ[ t ɕ ɯ ] ち ょ[ t ɕ o ]
な[ n a ] に[ n ʲ i ] ぬ[ n ɯ ] ね[ n e ] の[ n o ] に ゃ[ n ʲ a ] に ゅ[ n ʲ ɯ ] に ょ[ n ʲ o ]
は[ h a ] ひ[ ç i ] ふ[ ɸ ɯ ] へ[ h e ] ほ[ h o ] ひ ゃ[ ç a ] ひ ゅ[ ç ɯ ] ひ ょ[ ç o ]
ま[ m a ] み[ m ʲ i ] む[ m ɯ ] め[ m e ] も[ m o ] み ゃ[ m ʲ a ] み ゅ[ m ʲ ɯ ] み ょ[ m ʲ o ]
や[  j a ]   ゆ[  j ɯ ]   よ[  j o ]
ら[ ɾ a ] り[ ɾ ʲ i ] る[ ɾ ɯ ] れ[ ɾ e ] ろ[ ɾ o ] り ゃ[ ɾ ʲ a ] り ゅ[ ɾ ʲ ɯ ] り ょ[ ɾ ʲ o ]
わ[ w͍ a ] ゐ [ i ]   ゑ [ e ] を[ o ]  
  ん[ n ]  
Kana diakritikus hangot adva
が[ ɡ a ] ぎ[ ɡ ʲ i ] ぐ[ ɡ ɯ ] げ[ ɡ e ] ご[ ɡ o ] ぎ ゃ[ ɡ ʲ a ] ぎ ゅ[ ɡ ʲ ɯ ] ぎ ょ[ ɡ ʲ o ]
ざ[ d z a ] じ[ d ʑ i ] ず[ d z ɯ ] ぜ[ d z e ] ぞ[ d z o ] じ ゃ[ d ʑ a ] じ ゅ[ d ʑ ɯ ] じ ょ[ d ʑ o ]
だ[ d a ] ぢ[ d ʑ i ] づ[ d z ɯ ] で[ d e ] ど[ d o ] ぢ ゃ[ d ʑ a ] ぢ ゅ[ d ʑ ɯ ] ぢ ょ[ d ʑ o ]
ば[ b a ] び[ b ʲ i ] ぶ[ b ɯ ] べ[ b e ] ぼ[ b o ] び ゃ[ b ʲ a ] び ゅ[ b ʲ ɯ ] び ょ[ b ʲ o ]
Kana diakritikus hangjelzéssel
ぱ[ p a ] ぴ[ p ʲ i ] ぷ[ p ɯ ] ぺ[ p e ] ぽ[ p o ] ぴ ゃ[ p ʲ a ] ぴ ゅ[ p ʲ ɯ ] ぴ ょ[ p ʲ o ]

A piros színű kanák már elavultak. Ami a を-t illeti, elvesztette a hangértékét a nyelvtani érték javára.

Katakana tananyag

ア[ a ] イ[ ʲ i ] ウ[ ɯ ] エ[ e ] オ[ o ] ヤ[  j a ] (vagy [ ʲ a ] lásd

lent

ユ[  j ɯ ] (vagy [ ʲ ɯ ] lásd

lent)

ヨ[  j o ] (vagy [ ʲ o ] lásd

lent)

Kana diakritikus jel nélkül
カ[ k a ] キ[ k ʲ i ] ク[ k ɯ ] ケ[ k e ] コ[ k o ] キ ャ[ k ʲ a ] キ ュ[ k ʲ ɯ ] キ ョ[ k ʲ o ]
サ[ s a ] シ[ ɕ i ] ス[ s ɯ ] セ[ s e ] ソ[ s o ] シ ャ[ ɕ a ] シ ュ[ ɕ ɯ ] シ ョ[ ɕ o ]
タ[ t a ] チ[ t ɕ i ] ツ[ t s ɯ ] テ[ t e ] ト[ t o ] チ ャ[ t ɕ a ] チ ュ[ t ɕ ɯ ] チ ョ[ t ɕ o ]
ナ[ n a ] ニ[ n ʲ i ] ヌ[ n ɯ ] ネ[ n e ] ノ[ n o ] ニ ャ[ n ʲ a ] ニ ュ[ n ʲ ɯ ] ニ ョ[ n ʲ o ]
ハ[ h a ] ヒ[ ç i ] フ[ ɸ ɯ ] ヘ[ h e ] ホ[ h o ] ヒ ャ[ ç a ] ヒ ュ[ ç ɯ ] ヒ ョ[ ç o ]
マ[ m a ] ミ[ m ʲ i ] ム[ m ɯ ] メ[ m e ] モ[ m o ] ミ ャ[ m ʲ a ] ュ[ m ʲ ɯ ] ミ ョ[ m ʲ o ]
ヤ[  j a ]   ユ[  j ɯ ]   ヨ[  j o ]  
ラ[ ɾ a ] リ[ ɾ ʲ i ] ル[ ɾ ɯ ] レ[ ɾ e ] ロ[ ɾ o ] リ ャ[ ɾ ʲ a ] リ ュ[ ɾ ʲ ɯ ] リ ョ[ ɾ ʲ o ]
ワ[ w͍ a ] ヰ [ i ]   ヱ [ e ] ヲ[ o ]  
  ン[ n ]  
Kana diakritikus hangot adva
ガ[ ɡ a ] ギ[ ɡ ʲ i ] グ[ ɡ ɯ ] ゲ[ ɡ e ] ゴ[ ɡ o ] ギ ャ[ ɡ ʲ a ] ギ ュ[ ɡ ʲ ɯ ] ギ ョ[ ɡ ʲ o ]
ザ[ d z a ] ジ[ d ʑ i ] ズ[ d z ɯ ] ゼ[ d z e ] ゾ[ d z o ] ジ ャ[ d ʑ a ] ジ ュ[ d ʑ ɯ ] ジ ョ[ d ʑ o ]
ダ[ d a ] ヂ[ d ʑ i ] ヅ[ d Z ɯ ] デ[ d e ] ド[ d o ] ヂ ャ[ d ʑ a ] ヂ ュ[ d ʑ ɯ ] ヂ ョ[ d ʑ o ]
バ[ b a ] ビ[ b ʲ i ] ブ[ b ɯ ] ベ[ b e ] ボ[ b o ] ビ ャ[ b ʲ a ] ビ ュ[ b ʲ ɯ ] ビ ョ[ b ʲ o ]
Kana diakritikus hangjelzéssel
パ[ p a ] ピ[ p ʲ i ] プ[ p ɯ ] ペ[ p e ] ポ[ p o ] ピ ャ[ p ʲ a ] ピ ュ[ p ʲ ɯ ] ピ ョ[ p ʲ o ]
Kiterjesztett Katakana tananyag

Ezekkel a katakana-átírásokkal idegen szavakat jegyeznek fel olyan hangok felhasználásával, amelyek közvetlenül nem léteznek a japán nyelvben.

ア[ a ] イ[ i ] ウ[ ɯ ] エ[ e ] (vagy [ ʲ e ] lásd

lent)

オ[ o ] ヤ[  j a ] (vagy [ ʲ a ] lásd

lent

ユ[  j ɯ ] (vagy [ ʲ ɯ ] lásd

lent)

ヨ[  j o ] (vagy [ ʲ o ] lásd

lent)

Kiterjesztett magánhangzó diagramok
  イ ェ[  j e ]  
  ウ ィ[ w͍ i ]   ウ ェ[ w͍ e ] ウ ォ[ w͍ o ]  
Bővített vázlatok diakritikusok nélkül
  シ ェ[ ɕ e ]  
ツ ァ[ t s a ] ツ ィ[ t s i ]   ツ ェ[ t s e ] ツ ォ[ t s o ]  
  チ ェ[ t ɕ e ]  
  テ ィ[ t i ] ト ゥ[ t ɯ ]   テ ュ[ t ʲ ɯ ]  
フ ァ[ ɸ a ] フ ィ[ ɸ i ]   フ ェ[ ɸ e ] フ ォ[ ɸ o ]   フ ュ[ ɸ ʲ ɯ ]  
Kiterjesztett digrafikák diakritikus hangzással
ヴ ァ[ v a ] * ヴ ィ[ v i ] * ヴ [ v ɯ ] * ヴ ェ[ v e ] * ヴ ォ[ v o ] *  
  ジ ェ[ d ʑ e ]  
  デ ィ[ d i ] ド ゥ[ d ɯ ]   デ ュ[ d ʲ ɯ ]  

A *ヴa v átírására szolgál, és így ejtik, kivéve, ha elfogadják. De ennek a jelölésnek a nagy részét b helyettesítheti (például: ヴ ェ ル サ イ ユverusaiyu , "Versailles" is írható és mondható ベ ル サ イ ユberusaiyu néven ), kivéve azokat a szavakat, amelyek helyesírása nem megengedett, ilyenek bejegyzett névként (például: a Japánban ル イ ル ヴ ィ ト ト ンrui viton néven bejegyzett Louis Vuitton márkanév nem * ビ ト ン, és nem ejtik * biton néven ).

Fonetikus

Mássalhangzó

  alveoláris bilabiális ajak-velár palatális alveoláris-palatális veláris uvuláris glottal
okkluzív [ t ] [ d ] [ p ] [ b ]     [ k ] [ ɡ ]    
affrikáta ([ t͡s ]) ([ d͡z ]) ([ t̠͡ɕ ]) ([ d͡ʑ ])    
réshang [ s̻ ] [ z̻ ] ([ ɸ ]) ([ β ]) ([ ç ]) ([ ɕ ]) ([ ʑ ])  ([ ɣ ]) [ h ]
ütött [ ɺ ]            
orr [ n ] [ m ]   ([ ȵ ]) ([ ŋ ]) [ ɴ̩ ]  
spiráns     [ w͍ ] [ j ]      

Megjegyzés:

  • [ t, d, n, ɺ ] apikális mássalhangzók  ;
  • [s̻, z̻] rétegbeli mássalhangzók  ;
  • [ ɺ ] egy alveoláris ütemű mássalhangzót képvisel, amely a központi és az oldalsó mássalhangzók között változhat. De azonosítható a / o / előtti [ ɾ ] -vel is, mint a kokoro心 [ kokoɾo ] -nál , vagy ismételten a [ ɽ ] -vel a / a / vagy / e / előtt;
  • [ w͍ ] egy összenyomott labiális-veláris spirantot jelent , amely leírható [ ɰ͡β̞ ];
  • A [ɴ̩] tagolódási pontja a következő mássalhangzótól függően változhat ;
  • [t̠͡ɕ, d͡ʑ, ç, ɕ, ʑ, ȵ] a palatalizált mássalhangzók speciális esetei vagy allofonjai  ;
  • [t͡s, ɸ] csak a megfelelő kánában [つ, ツ] és [ふ, フ] (tsɯ és ɸɯ) találhatók meg, azonban egyes kiterjesztett digrafák lehetővé teszik a [ ɯ ] magánhangzó megváltoztatását ;
  • [d͡z és d͡ʑ] a [z̻] és [ʑ] megfelelő allofonjai;
  • [p] és [ɣ] a [b] és [g] megfelelő allofonjai a magánhangzók között;
  • [ŋ] a [g] allofonja egy szó közepén
Archiphoneme / Q /

A / Q / archiphonémaっ vagy ッ lesz írva.

  • / niQpoɴ / → [ ȵipːpõɴ ] japán日本 (に っ ぽ ん)
  • / kaQta / → [ katːta ] katta買 っ た
  • / iQtjoo / → [ itːtɕo ] itchō一丁(い っ ち ょ う)

arra használják, hogy vegye figyelembe a twin mássalhangzó vagy tágabb értelemben a glottis szélütés határozottan véget egy szó (ez nem egy fonéma )

Mássalhangzó palatalizáció

a magánhangzó [ i ] palatalizáló hatást gyakorol a szótagja támadásaként szolgáló mássalhangzóra

ezért jelölhetjük [ ʲi ]

vannak más magánhangzók, amelyek palatalizáló hatást gyakorolnak a támadásként szolgáló mássalhangzókra , nevezetesen [ ʲa ], [ ʲɯ ] vagy [ ʲo ] (és újabban [ ʲe ]) ezek ellentétesek az [ a ], [ ɯ ] vagy [ o ] (amelyek ugyanazok, de e hatás nélkül)

Megjegyzésükhöz ゃ, ゅ vagy ょ (や, ゆ, よ kicsiben) fogunk használni egy kánát az [ i ] -ben követve , amely egy olyan digráfot hoz létre, amelynek a többiből álló magánhangzó tehát [ ʲa ], [ ʲɯ ] lesz. vagy [ ʲo ]

amikor katakanában írunk , a [ ʲe ] -et [ -vel írjuk a kana után az [ i ] -ben

  • み ょa myo - t fogják írni rōmaji-ban, és [mʲo] -nak fogják ejteni, kicsit olyan, mint a myo sotis-ban  ;
  • み よ lui miyo lesz írva rōmaji - ban, és [mʲijo] -nak, azaz mi + yo-nak lesz ejtve

Ez az összesítés hasonló módon létezik a ana, ひ, に, み, り, び, ギ, ​​ana kána után, amelyet egy ゃ, ゅ vagy ょ követ

Legyen óvatos, néhány mássalhangzó megváltoztatja artikulációs pontját, amikor palatalizál, ahelyett, hogy kettőt fogadna el.

  • a [ s ] palatalizálva: [ ɕ ] (nem pontosan olyan, mint egy francia ch , lásd alább)
  • a [ z ] [ ʑ ] vagy [ d͡ʑ ]
  • a [ d ] [ ʑ ] vagy [ d͡ʑ ] -ban (tehát allof z-ben)
  • a [ t ] a [ t̠͡ɕ ] -ban
  • a [ n ] itt: [ ȵ ]
  • a [ h ] a [ ç ] -ben
A sh japán:

A alveolo-palatális hang [ ɕ ] a shi (し/シ) és származékai sha (しゃ/シャ), Shu (しゅ/シュ), Sho (しょ/ショ), és az újabb ő (シ ェ) közel áll a poszt-alveoláris [ ʃ ] -hoz (a ch at -ból ), amely allofonnak tekinthető . De artikulációs helye közelebb van a palotához.

A ん esete

Az n transzkripció műtermék. Aんtöbb kiejtés, de általában megjegyzi nazális . Csak több után lehet megtalálni, és soha nem kezd el egy szót sem.

  • A végső helyzetben a ん kiejtése [ ɴ̩ ] (uvuláris hang).
  • A bilabiálisok [ p ], [ b ], [ m ] előtt a kiejtést [ m̩ ] ejtik .
  • A fogak [ t ], [ d ], [ z ], [ n ], [ ɺ ] és [ ʑ ] előtt a ん kiejtése [ n̩ ] (alveoláris).
  • A velárok [ k ], [ g ] előtt a ん kiejtése [ ŋ̩ ] (annak velláris).
  • A magánhangzók és a [ h ], [ ɸ ], [ s ], [ ɕ ], [ j ], [ w͍ ] mássalhangzók előtt a le kiejtése az azt megelőző magánhangzó nazalizálásával történik.
  • Van olyan eset, amikor a ん egyedül is létezhet, de ez akkor inkább egy onomatopoeia:ん! megfelel a hum! .

A / z / előtt egyes beszélők a megelőző magánhangzó nazalizálásával ejtik a ん-t, míg mások [ n̩ ], a / z / pedig [dz] -nek .

A ん előtti magánhangzó többé-kevésbé nagy nazalizáción megy keresztül

A japán f

A fu-ban (ふ / ɸ ) és modern fa (フ ァ), fi (フ ィ), fe (フ ェ) és fo (フ ォ) származékaiban jelenlévő bilabiális mássalhangzó [ ɸ ] eltér a labio-dentalistól [ f ] (de f aute ). Valójában nem úgy áll elő, hogy ajkait a fogaihoz nyomja, hanem azzal, hogy az ajkakat kissé becsukja és könnyedén fúj.

Magánhangzók

  előző központi hátulsó
zárva [ i ] [ ɯ ]
közepes [ e ] [ o ]
nyitott [ ä ]

Megjegyzés:

Hosszú magánhangzók

A megnyúlás teljes értékű többnek felel meg

Így a あ り が と う hosszú o- je ( arigatō , "köszönöm") fonetikailag egy [oː].

Süket magánhangzók

a zárt magánhangzók [ i ] és [ ɯ ] két hangtalan mássalhangzó között vannak elfojtva

így a [ ç ] és a [ t ] (süket mássalhangzók) között fekvő 人 / ひ と / (hito "személy") [ i ] -je süketnek [ i̥ ], [ çi̥to ] lesz.

A kiejtés alakulása

A régi helyesírás maradványai

A témát jelölő részecske ma is meg van írva は, de wa-nak és nem ha-nak ejtik . Hasonlóképpen, a icle részecske is é, és nem hé . Ezenkívül a ritkán előforduló を, ぢ és づ kana, amelyek néhány szóban megmaradnak, tökéletesen homofonok respectively, じ és ず -vel.

Hangsúly

Magasság hangsúly

A japán hangmagassággal ékezetes nyelv . Japánul ez a hangmagasság-emelkedés meredek emelkedésből és lejtésből, valamint egy szóban viszonylag folytonos magasságból áll. Ezeket a magasságváltozásokat hat alapkategóriába sorolják, amelyek változása az első hat szokás szerint változhat .

A JSL transzkripciós módszer lehetővé teszi ezeknek a hangmagasság-akcentusoknak a rōmaji- ba való átírását .

Hangsúly régiónként

Megjegyzések és hivatkozások

  1. (zh) „多 国语 入门” ， Chen Guoting (陈国亭), 外语 教学 与 研究 出版社 kiadások ( ISBN  978-7-5135-2097-3 ) .