Radboud d'Utrecht
Radboud d'Utrecht
Radboud, a zwollei Broerenkerk (Testvérek temploma) mennyezeti festménye
| Katolikus püspök |
|---|
| Születés | 850 |
|---|---|
| Halál | 917. november 29 |
| Tevékenység | Katolikus pap |
| Vallás | katolikus templom |
|---|---|
| Kanonizálás szakasza | Szent , katolikus szent |
| Buli | November 29 |
Radboud (kb. 850 - Ootmarsum , 917. november 29) Vagy Radbod egykori püspök az Utrecht a következőtől: 899 , hogy 917 . Ünnepe november 29. és június 25. emlékezik meg testének fordításáról.
Az ő élete
Radboud a IX . Század közepén született Namur egyik kiemelkedő frank régiójából .
Fríz eredetű édesanyja Radbod fríz királytól származott (meghalt 719-ben).
Radboud kezdte meg tanulmányait az ellátást anyai nagybátyja Gunthar (Günther), érsek a Köln 850 - 1863-ban . Miután 863 , Radboud tanult a bíróság iskolában a Nyugat frank király Kopasz Károly (843-877), és helynök ennek a királynak. Halála után a király, talán lett bencés szerzetes a kolostor Saint-Martin in Tours . Arnulf karintiai császár (887-899) engedélyével 899- ben Radboudot utrechti püspökké választották . Miután a vikingek pusztítottak Utrechtben, Radboud, mint elődje, Deventerben ül .
Püspök
Püspökként Radboud az észak-hollandiai keleti frank hatalom képviselője volt, amely akkor a Lotharingiai Hercegség birtokában volt . Amikor 911- ben ez a hercegség a nyugat-frank királyság kezébe került, Radboud nem tudta, hogyan válasszon a régi király és az új között, és kritikus jegyzeteket írt a püspökök politikai szerepéről. 914 - 915 körül Rómába ment, hogy X. János pápa (914–928) választott konfliktust Meginhard de Hamaland gróffal .
Az ostrom utrechti visszatérését előkészítő Radboud a projekt végrehajtása előtt meghalt. Van eltemetve a nagy vagy Lebuïnuskerk a Deventer . Ő maga nevezte ki utódját, Balderiket .
A középkor folyamán Radboud tisztelete az utrechti püspökségre korlátozódott.
Írásai
Radboudnak tulajdonítunk (de ez nem mindig bizonyossággal) néhány kisebb írást, különösképpen a szentek életét prózában vagy versben: Boniface de Mainz (prózában), Suitbert de Werth és Lebuïnus (prédikációk ) angolszász misszionáriusok életét. és versek). Prédikációkat tart Szűz Amalbergáról ( VII . - VIII . Század) és Tongereni Szent Szervatiusról , maastrichti püspökről is. Verseskönyveket írt Tours-i Szent Mártonról, a Tours- kolostor pártfogójáról és Utrecht védnökéről. Csak egy világi írást őriztek róla, a De hirundine ( a fecske ) című verset . Ez a vers diákkorából származhat, és ez lehet Hollandia legrégebbi verse.
Radboud élete krónikákból, aktusokból és saját írásaiból ismeretes, de a Szent életéből is , amelyet valószínűleg 962 és 975 között írt egy utrechti kanonok. Ezen élet szerint Radboud vallásos énekeket komponált volna, amelyeket nem mentettek meg.
Védőszent
A Hollandiában , Radboud a védőszentje a katolikus tudományos kutatás. Az 1905 -ben hozta létre a Saint-Radboud Alapítvány , amelynek célja, hogy ösztönözze a katolikus egyetemi képzés Hollandiában és különösen az alapja egy katolikus egyetemen. A nijmegeni Katolikus Egyetemet 1923- ban nyitották meg ; 1956-ban ez utóbbi megnyitotta a Saint-Radboud Kórházat. A kórházzal való szerves egység kifejezésére az egyetem elfogadja a1 st szeptember 2004-esa Radboud Universiteit Nijmegen neve .
Irodalom
- F. Rädle, "Bischof Radbod von Utrecht", Die deutsche Literatur des Mittelalters: Verfasserlexikon, 2. kiadás, Dl. 7: 962–965 (találkozott Radzbuds geschriften en uitgaven daarvan-val)
- B. Ahlers, Die ältere Fassung der Vita Radbodi (Frankfurt-Bern, 1976)
- M. Carasso-Kok, Repertorium van verhalende historische bronnen uit de Middeleeuwen (Den Haag, 1981); kritisch overzicht van aan Radboud toegeschreven werken (8., 18., 52., 53., 62., 80., 88., 89., 352. sz.) en van de heiligenlevens Radboud felett (75. sz.)
- Radbodi Vita / Het leven van Radboud, toegelicht, bezorgd en vertaald door Peter Nissen en Vincent Hunink (Nijmegen 2004)
- AG Weiler, "Sint Radboud, bisschop van Utrecht (Deventer) van 899/900 tot 917. Pastor, geleerde, historicus, dichter en componentsist", Trajecta, tijdschrift voor geschiedenis van het katholiek leven Nederland 12 (2003) 97-115
- René Veenman, "Radbouds Over de zwaluw", in: Madoc 19 (2005) 194-203
Források és hivatkozások
- het Múzeum van de Vaderlandse Geschiedenis (engedély függ a hivatkozástól)
- (nl) Ez a cikk részben vagy egészben venni a Wikipedia cikket holland című „ Radboud (Bisschop) ” ( lásd a szerzők listáját ) .