Rashi szkript
A Rashi írás ( héberül : כתב רש"י K'tav spinal ) a héber írás egy változata, amelyet főleg a héber Biblia és a Talmud rabbinikus szövegeinek megjegyzéséhez használnak .
Előzmények és felhasználás
A Rashi szkript a szefárd félvezetőn alapul . A félig kurzív héber típusú írást, amelyet mashaitnak vagy mashkitnek hívnak , eredetileg főleg a kéziratokban használták, és a nyomtatás feltalálása után is fennmaradt.
Az első, rasi írásmóddal kinyomtatott könyv, amennyire ismeretes, Abraham ben Garton által 1475-ben, Reggio Calabriában nyomtatott Rashi francia zsidó tudós (1040–1105) Tóra- kommentárjának kiadása volt . A bibliai szövegből, vagy a talmudi és rabbinikus kommentárokat ugyanazon az oldalon nyomtatják, mint a XVI . Századi Bomberg vagy Soncino Talmud-kiadásban , hogy ezt az írást használják az elsődleges szöveg megkülönböztetésére az úgynevezett „négyzetben”. ” Vagy„ asszír ” írás és a rabbinikus kommentár, és hogy a„ Rasi írás ”nevet kapta. Maga Rashi nem szefárd írásmódot használt, hanem egy sarphatikus ( nem cialista ) írást , amelyet Észak-Franciaországban használtak.
A zsidó-spanyol szövegeket hagyományosan Rashi betűkkel is nyomtatták. Ez néha a jiddis szövegek esetében is előfordult , amelyek azonban általában vask- taytsh nevű askenázi mashkit szkriptet használtak ("női fordítás", ez a név a jiddisül megjelent klasszikus héber művekből származik, női olvasóközönség számára). Ma e két nyelv héber írása általában négyzet alakú.
Összehasonlítás a négyzet alakú írással
Általánosan elterjedt vélemény, hogy a Rashi-írást nehezebb olvasni, mint a négyzet alakú írást.
Megjegyzések és hivatkozások
(de) Ez a cikk részben vagy egészben venni a Wikipedia cikket
német című
„ Raschi-Schrift ” ( lásd a szerzők listája ) .
-
(től) Adin Steinsaltz, Talmud für jedermann ["A Talmud mindenkinek"], Bázel, Morascha,1998( online olvasható ) , p. 103.
-
(en) Salamon Asher Birnbaum, „ábécé, héber: Mashait-írás” , Michael Berenbaum és Fred Skolnik (szerk.), Encyclopaedia Judaica , vol. 1, Detroit, Macmillan Reference USA,2007, 2 nd ed. , P. 718– [ Gale Virtual Reference Library ] .
-
(De) Rafael Arnold, „Ein Diskurs - Vier Traditionen: Die venezianische Haggada von 1609” , Heidi Aschenberg és Raymund Wilhelm (szerk.), Romanische Sprachgeschichte und Diskurstraditionen: Akten der gleichnamigen Sektion des XXVII. deutschen Romanistentags , Tübingen, Gunter Narr Verlag, koll. "Tübinger Beiträge zur Linguistik" ( n ° 464)2003( ISBN 3-8233-5760-3 , online olvasás ), P. 124–127 .
-
(in) " Rashi kommentárja a Pentateuchról. Reggio di Calabria: Abraham ben Garton, 1475. február 18. Első dátummal ellátott nyomtatott héber könyv ” , a Pennsylvaniai Egyetem Judaica Online Kiállításain ,2008.
-
(in) David Bridger ( dir. ) Sámuel Wolk ( szerk. ), The New Jewish Encyclopedia , West Orange, NJ, Behrman House,1976( ISBN 0-87441-120-3 , online olvasás ) , p. 400.
-
(in) Dovid Katz (in) , " Nyelv: jiddis - askenáz nyelvű keletre költözés " , a The YIVO Encyclopedia of Jewish East ,2011. október 31.
-
(in) Kenneth B. Moss, " Nyomtatás és kiadás: 1800 után - A Printing Business, hászidizmus és hászkálá " szóló Yvo Encyclopedia zsidók Kelet-Európában ,2010. október 27.
-
(in) Justin Jaron Lewis elképzeli Szentség: Klasszikus haszid mesék Modern Times , Montreal, a McGill-Queen University Press,2009, 351 p. ( ISBN 978-0-7735-3519-0 és 0-7735-3519-5 , olvasható online ) , p. 74. és 27. jegyzet p. 289.
Külső linkek