Arab mocsok
| Arab gazember السلاوية | |
| Ország | Marokkó |
|---|---|
| Vidék | Piszkos |
| Beszélők száma | Néhány ezer |
| Tipológia | SVO inflexiós |
| Besorolás családonként | |
|
|
A salétin arab , vagy beszélő városi salétin ( PCS ) egy régebbi beszélgetés, amelyet a marokkói Salé városában gyakoroltak . Még mindig Salé ősi családjának néhány ezer utódja beszél . Beszéd nem Hilalian közel rbati , hogy beszél a Fez , vagy akár, hogy a Tetouan vannak kifejezések sajátos andalúziai arab . Az egymást követő bevándorlások, amelyek a város és kultúrájának történetét jelölték meg, nyomot hagytak a városban beszélt arab nyelven is .
Eredet és történelem
Bizonyos andalúzok, majd Moriscos Spanyolországból Saléba kiutasítása nagyban befolyásolta az akkori beszélgetést. Így találunk kölcsönöket spanyol vagy török nyelvből (egyes oszmán korpuszok érkezésével magyarázható ). Az andalúz arab kifejezések sajátosak; hajlamosak nőiesíteni, szépíteni vagy kicsinyítőket használni a szavakhoz: A „ chjira ” kifejezés a „ chajara ” (fa), a „ tfifha ” a „ touffaha ” (alma) kifejezés. Ezt a nyelvet az idők folyamán úgy alakították ki, hogy létrehozzanak egy sajátos nyelvjárást a városban, amelyet mindig a "tiszta salétinok" nyelvének végén hallunk.
Mocskos közmondások és mondások
- „ Adat bouk, yghelbouk! »: Kövesse apja életmódját, és senki sem fog uralkodni rajtad!
- „ Herfat bouk ma yghelbouk! »: Folytassa apja hivatását, és nem fog uralkodni!
- - Yetqadda mal jeddou, w-tebqa sen'at yeddou! »: Ősei gazdagságát pazarolta, de még mindig tudja, hogyan kell felhasználni know-how-ját!
- " La l'-hanna" és l-hajjamine wla l-hiyaka fadiline ": A borbélyok nem irgalmasak, a takácsok pedig nem nemesek.
- " Hejra f l-hitt khir men yaqouta f l-khitt ": A falon lévő kő előnyösebb, mint a húr végén lévő rubin.
- „ Fals men aj-jawi yebakhkher Sla ”: Egy fillér benzoin parfüm Salé.
- " Li chtif sfer vagy lawi taârfou slaoui ": Rbati kötekedő közmondás "Ha valami sárgát (halvány értelemben) és puhát lát, akkor tudni fogja, hogy Salé-ból származik"
- Slawiyin ki Hmaqou maâ laâsser : A szlaouiak megőrülnek Al-'Asr imája után (mert a lakóknak sietniük kellett, hogy a medinába kerüljenek, mielőtt az ajtókat bezárják, különben a városon kívül éjszakáznak)
- " Law sara an-Nahrou Haliban wa ar-Ramlou Zabiban ma sara assalaoui li arribati habiban ": Ugratás a slaoui közmondás : "Még ha a folyó tejré is változik (Bouregregről beszélve), a homok pedig szőlővé, a slaoui és a rbati soha nem fog nem kezet ".
- " Ahlou Sala ahlou bala, manaqirouhoum min 7adid youdouna an-Nass min Ba'id ": Rbati kötekedő közmondás: "Az eladók népe átkozott, csőrük vas, még messziről is árthatnak neked"
A többé-kevésbé elterjedt piszkos szavak felsorolása
| M
ot Salétin |
! Marokkói megfelelője | Etimológia | Jelentése | Ref. | |
|---|---|---|---|---|---|
| Achbar (أشبار) | A spanyol " aspillera " -tól kölcsönözve | A védőfalban történő nyílás lehetővé teszi a megfigyelést és a lövedékek küldését | |||
| Alfrnatchi (الفرناطشي) | A kályha felelőse | ||||
| Almiranté (الميرانطي) | Admirális (لاميرال) | Kölcsönzött a spanyol „ Almirante ” magát kölcsönzött az arab „ Amir al-Bahr ” , „a herceg a tenger” | Admirális | ||
| Awliaâ (pl. Wali ) (اولياء) | Szentek | ||||
| Bazboz (بزبوز) | Koppintson (الرّوبيني) | Koppintson a | |||
| Bertal (برطال) | Farkh (فرخ), Tir (طير) | (szó szerint madár | Kis hálószoba a földszinten | ||
| Biba (بيبَ) | Yahya (يحيى), iεich (يعيش), Lεez (العز) | A spanyol " viva " -tól kölcsönözve | Hosszú élet! (indulatszó) | ||
| Bueno (بوينو) | Zwin (زوين) | Spanyol " bueno " -tól kölcsönözve | Nagyon jó | ||
| Chiliya (شيلية) | Kursi (كرسي) | Spanyol " silla " -ból | Szék | ||
| Chkiyf (اشقايف) | Kölcsönvették a spanyol " esquife " -től | Evezővel vagy evezővel meghajtott csónak | |||
| Choumij (شوميج) | qamija (قاميجة) | Ing | |||
| Chneq (شنق) | sedd (سد) | bezárni | |||
| Deffa (دفة) | Bab (باب) | Ajtó | |||
| Derboz (دربوز) | A teraszra néző erkély | ||||
| Douida (دويدة) | Cheεria (الشعرية) | cérnametélt | |||
| Dwira (دويرة) | Kuzina (الكوزينا) | Főtt | |||
| el-Qli (القلي) | Chebakia (الشباكية) | Chebakia vagy (mkharqa) néven ismert marokkói torta | |||
| el-Behrar (البحرار) | Buzrug (بوزروڭ) | Öntőforma | |||
| Es-Scuila (سكويلا) | Medrasa (المدرسة) | spanyol Escuelától | Iskola | ||
| Fettech (فتش) | qelleb (قلًب) | Keresés | |||
| Falta (فالطا) | Ghlta (غلطة) | a spanyol Faltától | Hiba | ||
| Falso (فالصو) | Ghalet (غالط) | a spanyol Falso-tól | Rossz | ||
| Fichka (فيشكة) | ferchita (فرشيطة) | Villa | |||
| Guedoual (ڭدوال) | Csók (كيس) | Hamam kesztyű | |||
| Hami (حامي) | Skhun (سخون) | Forró | |||
| Heddara (حضّارة) | Meεruda (معروضة) | Vendég, pejoratív konnotáció teljes érdektelenséget jelent a történések iránt. | |||
| Houz (حوز) | Khebi (خبّي) | Tárolás vagy elrejtés | |||
| Hithelli (حيتهْلِّي) | Men zhar li (من الزهر اللّي) | szerencsére | |||
| Jber (جْبَر) | Lqa (لقا) | megtalálja | |||
| Khay (خاي) | Khuya (خويا) | fiú testvér | |||
| Khellef (خْلّْف) | Gyalog gyorsan | ||||
| Khiyar (خيار) | Bsa7 (بصاح) | Így van! | |||
| Lemchareb (pl. Mcharba) (المشربة) | Zlafa (زلافة) | arab charbból (inni), szó szerint fordítva: az eszköz, amelyben iszunk | Tál (főleg vacsorára) | ||
| Lmekhtaf (المخطاف) | Horog | ||||
| Lichir / Lichira (ليشير / ليشيرة) | Weld (ولد) / Bent (بنت) | Fia lánya | |||
| Mahsour (született) | Barcassier jelmez | ||||
| Manera (منيرة) | a spanyol Manerától | Út | |||
| Mankhar (منخار) | Nif (نيف) | Az orr | |||
| Marisztán (ماريستان) | Sbitar (السبيطار) | Caravanserai vagy kórház | |||
| Matbetach (ماتبطاشي) | Matεtelch (ماتعطلش) | Ne késs | |||
| Melhoune (ملحون) | Hagyományos népzene | ||||
| Meshut (مسهوت) | εian bezzaf (عيان بزّاف), meqtul (مقتول) | Nagyon fáradt | |||
| Metεun (مطعون) | kaεi (كاعي) / Mεasseb (معصّب) | Dühös | |||
| Mezrak (مزراڭ) | Vészkijárat | ||||
| Mektoub (مكتوب) | Jib (الجِّيبْ) | A zseb | |||
| Mkhizen (مخيرن) | Kis hálószoba a konyhában, ahol minden élelmiszert tartanak | ||||
| Mlih (مليح) | Zwin (زوين) | Nagyon jó. Egy termékről azt mondják, hogy "mlih", ha jó minőségű. A Közel-Kelet országai (főként Szíria, Palesztina és Libanon) ugyanazt a kifejezést használják, de az l betűt n betűvel helyettesítik ; ami "mnih" -t ad) | |||
| Mmerteq (مّْرْتْق) | Fazeg (فازڭ) | Ázott | |||
| Mnekked (منكّد) | Szomorú | ||||
| Mouloud (szül.) | Milud (ميلود) | A próféta születése | |||
| Mowachahat (موات) | Andalúz költészet | ||||
| Motaε (مطاع) | Blassa (بلاصة) | Négyzet | |||
| Mtewwel (متول) | Mqad (مقادّ) | Egyenes és elegáns | |||
| Nbeh (نبح) | Az emeleti folyosón | ||||
| Qamija (قاميجة) | Tricou (طريكو) | Kötés | |||
| Qissaria (قيسارية) | Bazár vagy nagy souk | ||||
| Qyele (قْيّْلْ) | Töltse a napot | ||||
| Rdoma (رضوما) | qerεa (قرعة) | Üveg | |||
| Rekayeb (ركايب) | Khruq (الخروق) | Baba pelenkái | |||
| Rfed (رفد) | Hezz (هزّ) | Emelje meg vagy vegye le | |||
| Sania (سانية) | Virágos kert, szekkajaval (szökőkút) felszerelve | ||||
| Seqsi (سقصي) | Sewwel (سوّل) | Kérés | |||
| Setwan (سطوان) | Előcsarnok | ||||
| Skalla (اسقالة) | A XVIII . Század erődítménye | ||||
| Skellera (سكليرة) | Fedrij (فدريج) | Moucharabieh | |||
| Smiqli (صميقلي) | Lberd (البرد), Lkezz (الكزّ) | Hideg | |||
| Solo (صولو) | Bu7du (بوحدو) | Spanyol "Solo" -tól kölcsönözve | Csak | ||
| Szkáli (صقلي) | A "szicíliai" deformációja | ezüst vagy arany szálak | |||
| Swirti (السويرتي) | Zher (الزهر) | A spanyol "Suerte" -től kölcsönözve | Szerencse | ||
| Temrita (تمريتة) | Tammara (تمّارة), Teεdiba (تعذيبة) | Nehéz helyzet | |||
| Tenka (تنكة) | Sendala (صندالة) | Szandál | |||
| Tobjia (طوبجيا) | Katona vagy gyalogos | ||||
| Tεayelli (تعايلي) | imken (يمكن), waqila (واقيلا) | Talán | |||
| Wast addar (Bouzedar) (وسط الدار) | Nagy ház terasza |
Megjegyzések és hivatkozások
- Brown , p. 103-104
- Alaoui és Mrini , p. 205-206
- Brown , p. 155
- Brown , p. 187
- Brown , p. 197
- Brown , p. 226
- Brown , p. 261
- Alaoui és Mrini , p. 205
- Alaoui és Mrini , p. 206
Lásd is
Bibliográfia
-
Ismaïl Alaoui ( dir. ) És Driss Mrini ( dir. ), Eladó: Cité Millénaire , Rabat, Eclat,1997[ a kiadás részlete ]
- Kenneth L. Brown ( ford . Fernand Podevin, rev. Zakya Daoud , pref. Mohamed Naciri ), Les Gens de Salé: Hagyomány és változás egy marokkói városban 1830 és 1930 között [„Salé népe: hagyomány és változás egy marokkói városban , 1830-1930 ”], Casablanca, Eddif, koll. " Próba ",2001( 1 st ed. 1976), 322 p. ( ISBN 978-9981-09-053-8 ) [ online előnézet ]
-
(en) Kenneth L. Brown , People of Sale: Hagyomány és változás egy marokkói városban, 1830-1930 , Cambridge (Massachusetts), Harvard University Press ,1976, 240 p. ( ISBN 978-0-674-66155-4 ) [ online előzetes ] - 2001-ben francia nyelvre lefordított könyv .
: a cikk forrásaként használt dokumentum.