A Brigasque (a Brigasque brigašc- ban a royasc brigasc-ban ) a dialektikus royasc változata . Brigasque Country-ban (Terra Brigasca) , Franciaország ( La Brigue ) és Olaszország ( Briga Alta , Realdo és Verdeggia ) határán beszélik . Alpesi ligúrnak hívják , mert területe egyidejűleg kiterjed a jelenlegi Piemontra és Ligúriára , és hogy a területek korábban Nizza megye alá tartoztak.
A helyi R̂ nì d'áigüra ( a Sas fészke , ahol az "R̂" a férfi cikk) és az A Vaštéra, üniun de tradisiun brigašche magazinok szemléltetik .
Az okszitán ( provanszáli ) és a ligur nyelvterület közötti átmeneti nyelvnek tekintve a Brigasque egyik vagy másik kategóriába tartozik.
Mindazonáltal a múltban, nevezetesen röviddel Brig és Tende 1947-es franciaországi megszállása után, a Brigasque és a Royasque többé-kevésbé kizárólagos tulajdonítása a Vivaro-Alpine nyelvjárások (és ezért az okszitán és a Provençal ) rendszerének, miközben újabban a szakterületre szakosodott nyelvészek felismerték a ligur fonetikai, lexikai és morfológiai jellemzők elterjedtségét ( Werner Forner , Jean-Philippe Dalbera és Giulia Petracco Sicardi ).
A szerkezeti jellemzők ligur jellegűek , de az okszitán hatások, különösen a lexikon szintjén, azonban számtalanak. Az olasz oldalon a Brigasque as Occitan igénye mindenképpen lehetővé teszi számára a 482/1999 törvénynek a történelmi kisebbségekre gyakorolt hatásainak kihasználását, amelyek közül az észak-olasz nyelvjárások kizárva vannak.
A brigasque-k 700 és 800 között vannak, hogy a brigasque-t beszéljék, az alábbiak szerint:
Okszitán | Brigasque | Liguriai | olasz | Francia |
---|---|---|---|---|
labrena | labrena / cansëneštr | rascassa-canfenestru | szalamandra | Szalamandra |
ulhauç | jlaus o žlaus | lampu | lampo | villám |
besson, gemel | kapa | binelu | gemello | iker- |
cauçaa, grolla | okozott / cuusée | scarpa | scarpa | cipő |
Hibás, hibás | fudìi | fudà '/ fudà' / scussà ' | grembiule | kötény |
ren | ren | rén / nièn / nìnte | niente | semmi |
quauquarren | cücren | caicherèn / caicòsa / carcosa | qualcosa | Valami |
luenh | lögn | lògni / lònzi | lontano | messze |
egy raitz | vannak | aréu / tuttu-ból | teljesen | teljesen |
Deineal, Chalendas, Calènas | Dëneàa | bennszülött / deinà ” | Anyanyelvi | Karácsony |
bealera | beàa / bearera | béu / béa | canaletto | csatorna |
agulha | agüglia / agüya | aguglia / aguya / agugia | ezelőtt | tű |
május, genny | ciü - lehet | ciü | több | több |
c (l) han, pl (h) an | cián | cián | zongora | tál |
fl (h) vagy | sciu (u) | sciùua / sciùra | fiore | virág |
cl (h) at | ciau | ciave | chiave | kulcs |
uelh | ögl / öy | oegliu / oeyu / oeggiu | occhio | szem |
híd | híd | ívás / punte | lefektetés | híd |
sertéshús | sertéshús | porcu | maiale | sertéshús |
muralha fal | mormog | muàglia / muragni / | muro | Fal |
escoba | devìa | ràma / spassùia | scopa | seprű |
pálya | kisiklani | camìn / küldött | nyom | pálya |
fea, feia | fea | fea / pega | pecora | juh |
abelha | abeglia / abeya | tove | emberszabású majom | méh |
aret | vannak | mautùn / aréu | montone | juh |
volp, rainard | vurp / rinard | guggolás | volpe | róka |
singlar | sëngriée | cinghial | cinghial | Vaddisznó |
masatge, ruaa | ruà | burgà | borgata | Hamlet |
frema, molder | femna | femena / dòna / muglié | moglie | nő, feleség |
mint | om | òmu | marito | férj |
marrit, chaitiu | férj | marìu / gràmu | cattivo | átlagos |