Bruges Brugs | |
Ország | Belgium |
---|---|
Vidék | Nyugat-Flandria ( Brugge ) |
Tipológia | SVO |
Besorolás családonként | |
|
|
A Bruges vagy Brugge-i "Brugs" a nyugat-flamand változata , ő maga a holland nyelvjárás, amelyet Brugesben beszélnek . A nyugat-flamand és különösen a város jelentősége miatt Brugge volt az első dialektus, amely hozzájárult a közép-holland szabványosításhoz .
Bruges kiejtése eltér a standard holland kiejtésétől .
Helyesírás | IPA | Példa | Megjegyzések |
---|---|---|---|
aa | ɑː | aap , gaaze , kaake | Az " aa " hosszú, csuklós magánhangzó, széles szájnyílással, nyelvével általában hátul. Úgy néz ki, mint az AN aa- ja , de a végén hangsúlyosabb. Úgy néz ki, mint az angol " heart " szó " ea ". |
oa | ɔːɑ̯ vagy ɔːə̯ | kloaster , oasem , voadere | Az " oa " egy tagolt diftongus, félig nyitott szájjal, a nyelv hátul és lekerekített ajkakkal. A diftongus első része hosszú, és úgy néz ki, mint a francia "o" benne " akkor ", majd a végén " a " vagy süket " e " lesz. |
nál nél | ɑ | zak , fakke , zwallen | Az " a " rövid, csuklós magánhangzó, széles szájnyílással és a nyelv visszahelyezésével. is ete korte klinker die gearticuleerd wordt met gren opening van de mondholte, en met de tong licht naar achter getrokken. Úgy ejtik, mint az AN-ban a " labda " szót . |
èè | æː | ber , stèrt , gèèren | Az " èè " hosszú tagolt magánhangzó, széles szájnyílással, a nyelv maga előtt és lefelé helyezkedik el. Az ajkak meg vannak húzva. A hang közel áll az " a " -hoz angolul " mad ". |
eej | eɪ̯ | sneej , speejgel , peejzen | A diftongus " eej " egy félig csukott szájjal van tagolva , a nyelv a szájpadláshoz kerül és az ajkak kinyílnak . Az első rész a diftongus hasonló a „ ee ” az AN , mint a „ Beek ”, de gyorsan végződik „ j ”. Így az idősebb bruges-i lakosok nem „ geeven ” -t, hanem „ geejven ” fognak mondani , nem pedig „ peeper ”, hanem „ peejper ”, és nem „ k weet nie ”, hanem „ 'k weejt nie ”. Ez a hang hasonlít „ ai ” az angol „ várakozás ”. |
eeë | eːə̯ | vleeës , geeëte , leeëge | Az " eeë " az ajkak kinyújtásával , félig nyitott szájjal és a szájpadláshoz helyezett nyelvvel lefelé haladva diftongus. Az első rész olyan, mint a hosszú magánhangzó " ee " az AN-ban, mint a kleedben . |
è | æ | mès , èkse , slèkkevèt | Az " è " rövid magánhangzó, amely széles szájnyílással tagolt, a száj elé nyelve azután lefelé mozdult, és az ajkak kinyúltak. Ez megfelel az " a " angolul " cash ". |
azaz | én | fiege , kiekstjie , twiefelen | Az " ie " egy rövid magánhangzó, amely a száj és a nyelv kis nyílásával tagolt a szájpad tetején. A hang megközelíti az „ ie ” -t az AN-ban, mint a „ fiets ” szóban, bár az ajkak kevésbé nyitottak (ezért a nyelv is alacsonyabb). Az emelők kevésbé feszítettek is. |
ieë | iːə̯ | nieëf , bieër , strieëpe | Az " ieë " egy diftongus, amelyet a szájban egy kis nyílás és a nyelv felfelé mutat. Az ajkak kifeszülnek. A diftongus első részét az AN tegnapi „ ie ” -jéhez hasonlóan ejtik , majd süket „ e ” -vé válik , kicsit olyan, mint az AN-ban az „ allergieën ” kiejtésében . |
én | ɛ̝ | csavar , dwil , lippe | Az " i " rövid magánhangzó, amely nyitott szájjal, a nyelv kissé előrefelé és az ajkak kinyújtásával tagolt. Nagyon hasonlít a holland " bek " " e " -re, bár kissé zártabb (a nyelv kissé magasabbra van emelve). |
oo | hol | stoove , schoole , goote | Az " oo " egy hosszú magánhangzó, amely félig csukott szájjal, a nyelv erőteljesen hátravetve és kissé lekerekített ajkakkal tagolt. Ez a hang közel áll az AN-ban ejtett " geloof " szóban szereplő " oo " -hoz , de az oʊ̯-ban hitelesen Bruges- féle diftongikus jellemzi , ami azt jelenti, hogy az " oo " a franciahoz vagy "vagy" " w ". Tehát ahol az AN-ban az "iskola" szó "iskola" lenne, a Bruges-kiejtés a szóbeli " w " hangot adna hozzá, amely " schoowl " -ot adna . |
o | ɔ | zop , bolke , zokke | Az o egy rövid magánhangzó, amely félig nyitott szájjal tagolt, a nyelv visszahúzódik és az ajkak lekerekítettek.
Ez megfelel az AN-ban kiejtett " bom " kifejezés " o " -jának . |
u u | ʏ | fruut , puut , puustemuule | Az " uu " egy rövid magánhangzó, amelyet egy kis szájnyílás és a szájpadláshoz magasan elhelyezkedő hosszú placcé tagol. Úgy néz ki, mint az AN-ban kiejtett " pofa " és " perc " kifejezések " u (u) " -ja , de kissé kevésbé zárt (ezért a nyelv kissé alacsonyabban helyezkedik el), és az ajkak is kissé kevésbé lekerekítettek. |
u | œ | duts , nutjie , kagyló | Az " u " rövid tagolt, félig nyitott szájú, a szájpad felé kissé felemelt, lekerekített ajkú magánhangzó. Úgy néz ki, mint az " u " AN, mint a " busz " szóban, de kissé nyitottabb. |
e | ə | to , ze , Gerüchte | Az " e " egy elnémított " e ", mint a tompa szótagokban. Nem nagyon különbözik az AN-ban szereplő „ e ” -től . |
oeë | uːə̯ | broeër , voeët , schoeëre | Az „ oe ” egy diftongus, amelyet a szájüregben egy kis nyílás, a nyelv lapos szájban és a lekerekített ajkak tagolnak. A két hang első része hosszú és a siketek „ e ” felé tart. A hang hasonló a „ biztos ” angolhoz . |
oe | u̞ | koese , oekd , koente | Az " oe " rövid magánhangzó, amely a szájüregben egy kis nyílással tagolódik, és a nyelv lapja magasra emelkedik a szájban. Erősen hasonlít az AN-ban kiejtett „ pata ” szó „ oe ” hangjára , de kissé kevésbé zárt (a nyelv alacsonyabban van emelve), és az ajkak kevésbé lekerekítettek. |
volt | øː | neuze , beuter , meugelik | Az " eu " hosszú magánhangzó, amely félig csukott szájjal, a szájpad felé emelt nyelvvel és lekerekített ajkakkal tagolt. Hasonlít az AN-ban kiejtett „ deur ” szó „ eu- jára ”, de az autentikus bruges nyelvben a diftong øʏ̯ végződik . Így a régi Bruges-ben a szavakat " deujre ", " zeujne ", " dreujpel " stb. |
ow | ɔu̯ | baromfi , böngészés , fújás | Az " ow " egy diftongus, amelyet félig csukott szájjal, a nyelvével hátrafelé és az ajkak enyhe lekerekítésével artikulálnak. Úgy néz ki, mint a hang „ vagy ” az AN „ Trouw ” (többé-kevésbé közel a kiejtése a betűk „ao” franciául), de lesz egy „ w ” (az első rész egy rövid magánhangzó), és több, zárt (a nyelv alacsony). Az idős Bruges-i lakosok ugyanúgy ejtik az „ ow ” -t, mint az „ oo ”. |
ei | ɛː | dierlandeine , veejtrieneir , siesteim | Az " ei " egy hosszú magánhangzó, amelyet nyitott szájjal és a nyelv kissé előre mutat. Ez megfelel az antwerpeni " Meir " szó " ei " -jének . |
òò | ɔː | kofferfòòr , mazòòr , glòòbetjie | A " òò " egy hosszú tagolt magánhangzó, félig nyitott szájjal, a nyelv háttal és az ajkak lekerekítettek. Ez megfelel a magánhangzó kiejtésének a " corps " szóban franciául. |
szem | œː | farsœur , ènzinjœur , vajazœur | A " szem " egy hosszú magánhangzó, amelyet félig nyitott szájjal tagolunk, a nyelv kissé előre áll és az ajkak enyhén lekerekednek. Ez megfelel a francia „ nővér ” szó „ œu ” -jának . |
ban ben | ɛ̃ː | afiñ , kol mariñ , ridiñgotjie | Az " iñ " egy hosszú magánhangzó, amely széles szájnyílással, a nyelv előre és lefelé, az ajkak kinyújtva tagolódik. A levegő áthalad az orrán és a száján. Ez a hang felel meg a „ A ” a „ reggel ”. |
g | ɦ | ganze , greèten , Brugge | A „ g ” egy mássalhangzó, amely csuklósan egy enyhe szűkülése a vokális csatorna szintjén a gégefedő (és nem a szintjén a lágy szájpadlás) melynek hatására részleges állomása a levegő áramlást úgy, hogy zöngés hang keletkezik . Franciaul megközelítheti a " h " hangot , amely akkor jelenik meg, amikor az onomatopoeia egymásutánja "Ah! Ah! Kifejezett (bár kifejezettebb). |
ch | h | bucht , kachtelgat , prédikál | A " ch " mássalhangzó, amelyet a hangcsatornán keresztüli kényszerített levegő áramlása fogalmaz meg, szűkítve a glottis szintjén (és nem a lágy szájpadlás szintjén), így a tompa hang termék. |
sch | scharten , fromchen , mènsch | Az " sch " mássalhangzó csoportot Brugge-ben különböző módon ejtik. A szó elején - mint a schaap , schieve vagy schrieven esetében - többféleképpen is kiejthető. Ez lehet az " s " hang, amelyet egy " h " követ , vagy a francia " ch " -hez hasonló hang, amelyet egy " h " követ , vagy akár egyszerűen csak a francia " ch ", vagy végül egy " S ", amelyet követ egy glottális csapással . A hagyományos Bruges-ben a glottis ritka, de gyakoribb a fiatalabb Brugge-i lakosok körében és Nyugat-Flandria környező vidékén. A glottis használata azt a benyomást kelti Bruges lakóinak, hogy a beszélgetőtárs vidéki környezetből származik. A szó közepén - akárcsak déschen , wènschen vagy flasche - a fenti variációk lehetségesek, a francia "ch" kivételével. A szó végén - például mènsch , Brugsch vagy Vlamsch , " s " -nek ejtik . |
Ha két magánhangzó között egyetlen mássalhangzó van, az első rövid, akkor ez a mássalhangzó megduplázódik. Így írunk " Barakke " (és nem " Barake "), " persèssie " (nem " persèsie "), " dinne " (és nem " vacsorázni ") stb. Néha ez a szabály segít meghatározni a szó jelentését: például a " katelieket " (katolikus) megkülönböztetik a " katteliektől " (egy macska holtteste).
A megduplázási szabály nem vonatkozik az " ie " -re és az " oe " -re, amelyek rövid magánhangzók, ami megduplázódást okozhat hollandul (tehát " piepoo " -ot kell írni , nem pedig " pieppoo "; " foefelen ", nem " foeffelen " ”). Ugyanígy az „ uu ” nem jár duplikációval, például: a „ muule ” helyes lesz, de a „ muulle ” nem .
Összetett szavak esetében a megduplázási szabályt az alkotó szavakra, nem pedig az összetett szóra kell alkalmazni: például a " kofferfòòr " -ben az " f " megduplázódik a " koffer- " szintjén , még akkor is, ha az akcentus az összetett szóban a " -fòòr " -en található , és nem a " kof " -ben lévő " o " -on . Hasonlóképpen, a " flaschestèkkere " ("vékony ember") esetében a "k" megduplázódik a " -stèkkere " -ben , és nem a " flasche- " -ben .
A mássalhangzó megváltoztathatja a kiejtést (vagy akár el is hallgathat) az őt követő vagy megelőző mássalhangzó hatása miatt. Ezt a jelenséget asszimilációnak nevezzük . Mivel az asszimilációt nagyrészt megjósolni lehet, nincsenek szabályok, ezért nincsenek helyesírási változások sem.
A "b" és "d" hatása az előző mássalhangzóraMássalhangzó követi egy „ b ” vagy „ d ” hangot . A helyesírási szabályoknak megfelelően a hangváltozás nem tükröződik írásban. Így írunk " ofbustelen " (nem " ovbustelen "), " j'is buuten " (nem " j'iz buuten "), " ip taafel " (nem " ib de taafel ") stb.
Az AN-val ellentétben a „ d ” előtti „ t ” soha nem hangzik el. Ellenkezőleg, a " d " elnémul. Ez megint csak írásban nem jelenik meg: " uutdoeën " (nem " uuttoeën "), " ute de kasse " (nem " ute te kasse ") stb.
Süket mássalhangzó hatása a következő "v", "z" vagy "g" kifejezésreA "v", "z" vagy "g" előtti hang nélküli mássalhangzó "f", "s" és "ch" jellé alakítja át őket. Ez egy fokozatos asszimiláció, vagyis az első mássalhangzó megőrzi jellegzetességét, és hatással van a következő fogyasztásra, mint a fenti "t" és "d". A kiejtés változása nem befolyásolja a szó helyesírását. Így azt írjuk, hogy „ 't is vul " (nem „ ' t is ful "), „ 'k zien do ", „ ipgeejven " (nem „ ipcheejven ") stb.
A magánhangzó hatása az előző "f", "s" vagy "ch" kifejezésreA magánhangzók vagy bizonyos mássalhangzók (w, l, m, n, r, j) befolyásolják az előző „f”, „s” vagy „ch” kifejezéseket, átalakítva őket „v”, „z” vagy „g” alakúra. A kiejtés változása nem befolyásolja a szó helyesírását. Így írunk " liefreuke " (nem " lievreuke "), "z'is wèg" (nem " z'iz wèg "), " toch nie " (nem " tog nie ") stb.
Hatás a konjugáció végső "t" -éreAz igék ragozása második és harmadik személyben "-t" -t hordoz. Ha a következő szó mássalhangzóval kezdődik, ez a „-t” eshet. Ez vonatkozik a " wat ", a " dat ", a " met " és a " niet " szavakra is .
Ez a "-d" esetében is érvényes lehet, az alábbiak szerint:
Eltűnésük azonban nem akadályozza meg, hogy befolyásolja a következő mássalhangzókat, amelyek például hangot adhatnak : " Zèg ta nie "; " I zieë feejle "; " Ja wa sèg je "; " Z'aa chin antrèk " stb. Ez az asszimiláció nem jelenik meg a helyesírásban (vö. A "b" és "d", valamint a "v", "z" vagy "g" hatását ).
Ha mássalhangzó és magánhangzó érint, akkor módosíthatják a másikat, vagy akár eltűnhetnek. Ennek következményei lehetnek a helyesírásra.
Az előző mássalhangzó hatása az utolsó e-reA siket végső "-e" elhagyható, ha az azt követő szó magánhangzóval kezdődik. Rövid szavak (" de ", " je ", " ze " stb.) Helyébe egy olyan aposztróf lép, mint: "z'is t'oekd". Más szavakkal, az "e" betűt úgy tartják meg, hogy ne keverjék össze más szavakkal. Ezért " d'èspe angt an de bolke " -t fogjuk írni, és nem " d'èsp 'angt an de bolke ", " tuschen de garre èn de deure " és nem " tuschen de gar' èn de deure ", " vorte eejers " és nem " vort 'eejers " stb.
Hatás a "-t" ragozásraAmikor a ragozás végső „-t” -je magánhangzót követ (amelyet akkor „-d” -nek ejtenek), vagy ha a „-en” ige utáni törzs utolsó betűje után következik, akkor hangos mássalhangzóvá válik (a „ Kennen "," geejven "stb., De nem" lachen "," wèrken "stb.). A szó megtartja a helyesírást a „-t” szóval, ezért azt kell írni, hogy „ 't stot ieër " (nem ' stod ieër ), „ ze kènt èm " (nem „ ze kend èm ") stb.
"N", "m" vagy "ng" hatása az előző magánhangzóraAz orr-mássalhangzó ("n", "m" vagy "ng") nazalizálja az előző magánhangzót. Így különbség van a kiejtésben az "eee" a "zeeëpe" és a "zeeëmel", az "ie" a "brieke" stb. Között. A szó írásmódja azonban nem változik.
Ha az "n" előtt egy "s", "g" vagy "z" áll, és az előtte álló magánhangzó hosszú, akkor az "n" elnémul. Ezt megtaláljuk például a "sanse", "pènse", "kiens", "klinst", "schonst", "bruunst", "slunstjie", "froense", "oeënsdag", "angekommen" vagy "invetten" szavakban. ”. Ez a hangváltozás nem okoz helyesírási változást.
1. újra szem. | 2 nd pers. | 3 rd szem. úr. | 3 rd szem. f. | 3 rd szem. nem. | 1. újra szem. | 2 nd pers. | 3 rd szem. | |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
tantárgy | 'k / ik /' k ... ik | Én / gie / én ... gie | Én / én ... nyakkendő | ze / zie / ze ... zie | t | me / miender / me ... miender | I / giender / I ... giender | ze / ziender / ze ... ziender |
Személyes alanyi névmások fordítása | én | Ön | ő | azt | ő ő | mi | Ön | ők |
tárgy | én / az enyém | I / joen | èm | ur / eur | t | ons / oens | tagolás / zsongás | alatt |
Személyes tárgyi névmások fordítása | azonos' | te / t ” | övé' | övé' | övé' | mi | Ön | övé' |
Senki | Névmás | Fordítás |
---|---|---|
1. újra szem. énekel. | az enyém / én / én | Nahát |
2 nd pers. énekel. | joen / I / I | a te |
3 rd szem. énekel. úr. | zien / z'n / ze | ő ő |
3 rd szem. énekel. f. | ur / eur (en) | ő ő |
3 rd szem. énekel. nem. | zien / z'n / ze | ő ő |
1. újra szem. pl. | ons / tizenegy / miender ... ons | a mi |
2 nd pers. pl. | tagolás / zsongás | a te |
3 rd szem. pl. | alatt / ziender ... alatt | azok |
Példa | 1. újra szem. énekel. | 2 nd pers. énekel. | 3 rd szem. énekel. úr. | 3 rd szem. énekel. f. | 3 rd szem. énekel. nem. | 1. újra szem. pl. | 2 nd pers. pl. | 3 rd szem. pl. |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Die Die, j'is / 't is de (n) ... | mienen / mien'n | joenen / joen'n | zienen / zien'n | euren / eur'n / urzen | zienen / zien'n | onzen / onz'n | joenderen / joender'n | underen / under'n |
Die vrowe, z'is de / d '... | enyém | joene | ziene | volt | ziene | tizenegy | joendere | undere |
Da meistjie, ez nem ... | enyém | joene | ziene | volt | ziene | tizenegy | joendere | undere |
Die kienders, 't zien de / d' ... | enyém | joene | ziene | volt | ziene | tizenegy | joendere | undere |
Fordítás | enyém (ek) / enyém (ek) | a tiéd | övé) | az övéi | vö. 3 -én személy egyes szám. úr. vagy f. | a (z) / a mi (k) | a tiéd | övék |
névmás. úr. | névmás. f. | névmás n. | többes szám |
---|---|---|---|
die / dieënen / dieën'n / deejz (e / n) (jött) | meghal (vrowe) | da (meistjie) / da (d) ... ieër | meghal (kienders) |
névmás. úr. | névmás. f. | névmás n. | többes szám |
---|---|---|---|
(den) dieënen / (den) dieën'n / deejn | dedieë / dedeej | da / apu (de) / da (d) ... ieër | dedieë / dedeej |
valaki | senki | Valami | semmi |
---|---|---|---|
e (n) twieën (e) | nieëman (d) | e (n) twa (d) / e (n) twadde | nieëten (t) |
ki | vagy | mikor | mit | Miért | Hogyan? "Vagy" Mi? |
---|---|---|---|---|---|
wieën (e) | jaj | wanneeër (e) | wa / wadde | vowa (dde) | oe (ë) |
A "zich" (franciául "se") nem használatos Bruges-ben. Ehelyett azt mondják, hogy a helyiek használják: én / az enyém , én / joen , em , eur , em , ons , joender és alatt . Így egy bruges-i lakos a „Hij wast zich” (franciául: il se lava) helyett „ Je wast èm ” -t fog mondani .
énekel. úr. | énekel. f. | énekel. nem. | pl. | |
---|---|---|---|---|
határozatlan | e jött / een / 'n ezel | e vrowe / een / 'n iefrowe | e meistjie / een / 'n iefrowtjie | - (kienders) |
meghatározott | by vint / den ezel | vrowe-ból / iefrowe-ból | és / 't meistjie | kienderek által |
Francia | valahol | most itt |
---|---|---|
Standard holland | ergének | nergének |
Bruges | e (n) kettő / e (n) kettő (r) | nieëvers (t) / nieëverangst (en) |
A „ ordít ” itt használt jelentése „ furcsa ”, „ furcsa ” (standard holland „ eigenaardig ”, „ ongewoon ”).
Melléknevekénekel. úr. | énekel. f. | énekel. nem. | pl. |
---|---|---|---|
die roare jött | die roare vrowe | da ordít mestjie | die roare kienders |
énekel. úr. | énekel. f. | énekel. nem. | pl. | |
---|---|---|---|---|
demonstratív | halj üvöltés | halj üvöltve | - | halj üvöltve |
meghatározatlan | e ordít | e ordít | - | ordít |
1. osztály | osztály 2a | osztály 2b | osztály 3a | osztály 3b | 4. osztály | 5. osztály | 6. osztály | 7. osztály | |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
bluuv (e) n ( blijven , maradj) | kieëz (e) n ( kiezen , választani) | zuug (e) n ( zuigen , szívás) | zieng (e) n ( zingen , énekelni) | alp (e) n vagy èlp (e) n ( helpen , help) | neejm (e) n ( nemen , venni) | geejv (e) n ( geven , adni) | sloan ( slaan , verni) | loat (e) n ( laten , szabadság) | |
ik | bluuv (e) n | kieëz (e) n | zuug (e) n | zieng (e) n | alp (e) n | neejm (e) n | geejv (e) n | sloan | loat (e) n |
gie | bluuf (t) | kieës (t) | zuug (t) | zieng (t) | alp (t) | nim (t), neejm (t) | gif (t) | sloa (t) | l (o) |
i / zie / 't | bluuf (t) | kieës (t) | zuug (t) | zieng (t) | alp (t) | nim (t), neejm (t) | gif (t) | sloa (t) | l (o) |
miender | bluuv (e) n | kieëz (e) n | zuug (e) n | zieng (e) n | alp (e) n | neejm (e) n | geejv (e) n | sloan | loat (e) n |
giender | bluuf (t) | kieës (t) | zuug (t) | zieng (t) | alp (t) | neejm (t) | gif (t) | sloa (t) | l (o) |
ziender | bluuv (e) n | kieëz (e) n | zuug (e) n | zieng (e) n | alp (e) n | neejm (e) n | geejv (e) n | sloan | loat (e) n |
1. osztály | osztály 2a | osztály 2b | osztály 3a | osztály 3b | 4. osztály | 5. osztály | 6. osztály | 7. osztály | |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
bluuv (e) n ( blijven , maradj) | kieëz (e) n ( kiezen , választani) | zuug (e) n ( zuigen , szívás) | zieng (e) n ( zingen , énekelni) | alp (e) n vagy èlp (e) n ( helpen , help) | neejm (e) n ( nemen , venni) | geejv (e) n ( geven , adni) | sloan ( slaan , verni) | loat (e) n ( laten , szabadság) | |
ik | bleeëv (e) n | koaz (e) n | zoag (e) n | zoeng (e) n | ieëlp (e) n | naam (e) n | gaav (e) n | lepke (e) n | lieët (e) n |
gie | bleeëf | koas | zoag | zoeng / zoenk | ieëlp | naam (p) | ga (a) f | szamár | lieët |
i / zie / 't | bleeëf | koas | zoag | zoeng / zoenk | ieëlp | naam (p) | ga (a) f | szamár | lieët |
miender | bleeëv (e) n | koaz (e) n | zoag (e) n | zoeng (e) n | ieëlp (e) n | naam (e) n | gaav (e) n | lepke (e) n | lieët (e) n |
giender | bleeëf (t) | koas (t) | zoag (t) | zoeng (t) / zoenk (t) | ieëlp (t) | naam (p) (t) | ga (a) f (t) | kölyök (t) | lieët |
ziender | bleeëv (e) n | koaz (e) n | zoag (e) n | zoeng (e) n | ieëlp (e) n | naam (e) n | gaav (e) n | lepke (e) n | lieët (e) n |
múlt idejű melléknévi igenév | gebleejv (e) n | gekooz (e) n | gezoog (e) n | gezoeng (e) n | golp (e) n | genoom (e) n | gegeejv (e) n | gesleejg (e) n | zselés (e) n |
A nyelvészetben szokás az erős igéket hét váltakozó magánhangzó osztályra bontani (főleg gótikus , ó-norvég , ó-angol stb.). Ez a besorolás az erős igék eredeti ragozásain alapszik a germán nyelvekben .
Osztály | Alosztály | Igék |
---|---|---|
1. osztály | IE- ee-ee -ee | biet (e) n ( bijten , harap), griep (e) n ( grijpen , megragad), kiek (e) n ( kijken , kinézet), rieën ( rijden , ólom), schien (e) n ( schijnen , tört) , smiet (e) n ( smijten , dobás), snieën ( snijden , vágás), stieg (e) n ( stijgen , növekedés), zwieg (e) n ( zwijgen , hallgass el) |
uu- ee-ee -ee | bluuv (e) n (blijven, maradj) | |
2a. Osztály | azaz- oo-oo -oo | bieën ( bieden , felajánlás), gieët (e) n ( gieten , penész), kieëz (e) n ( kiezen , válaszd), rieëk (e) n ( ruiken , tapintás), schieët (e) n ( schieten , rajz ), vlieëg (e) N ( Vliegen , menekülni), vrieëz (e) N ( vriezen , gerler) |
ee- oo-oo -oo | weejg (e) n ( wegen , súly) | |
2b. Osztály | uu- oo-oo -oo | buug (e) n ( buigen , fogó), fluut (e) n ( fluiten , síp), kruup (e) n ( kruipen , mászik), sluup (e) n ( sluipen , lépjen előre), snuut (e)) N ( snuiten , fúj az orrát), snuuv (e) N ( snuiven , szippantás), stuup (e) N ( buigen , fogó), stuuv (e) N ( stuiven , Barder), zuug (e) N ( zuigen , szív) |
3a. Osztály | azaz- oe-oe -oe | drienk (e) N ( drinken , ital), klienk (e) N ( Klinken , Resonate), schienk (e) N ( Schenken , adományozni valamit), sprieng (e) N ( springen , ugrás), zienk (e) n ( zinken , folyni), zieng (e) n ( zingen , énekelni) |
i- oe-oe -oe | biend (e) n ( megköti , csatolja), jön (e) n ( vinden , megtalálja) | |
e- oo -o | Kremp (e) N ( Krimpen , zsugorodó), terc (e) N ( treden , tapossák), trèkk (e) N ( trekken , pull) | |
i- oo -o | vicht (e) n ( vechten , küzdeni) | |
u- oo -u | begunn (in) ( beginnen , kezdeni) | |
3b. Osztály | e- ie-ie -o | èlp (e) n (helpen, help),wèrp (e) n(werpen, dob) |
4. osztály | ee- a (a) -aa -oo | breejk (e) n ( breken , break), neejm (e) n ( nemen , take), spreejk (e) n ( spreken , beszél), steejk (e) n ( steken , fáj), steejl (e) n ( stelen , légy) |
o- a (a) -aa -o | komm (e) n ( komen , jövök) | |
5a. Osztály | ee- a (a) -aa -ee | eejt (e) n ( eten , eszik), geejv (e) n ( geven , ad), leejz (e) n ( lezen , olvas), geneejz (e) n ( genezen , gyógyít), meejt (e) n ( meten , mérték), vergeejt (e) n ( vergeten , felejtsd el) |
i- a (a) -aa -ee | ligg (e) N (liggen, hogy feküdjön le), Zitt (e) N ( zitten , SIT) | |
5b. Osztály | IE- egy (a) -aa -azaz | zieën ( Zien lásd) |
6. osztály | oa- oe-oe -oa | stoan ( staan , állni) |
oa / aa- oe-oe -ee | sloan (slaan, beat),draag (e) n(dragen) | |
èè- oe-oe -oo | zwèèr (e) n ( zweren , esküszöm) | |
7. osztály | oa / aa- ie-ie -oa | bloaz (e) n ( blazen , fúj), goan ( gaan , go), loat (e) n ( laten , szabadság), slaap (e) n ( slapen , aludni) |
oo- ie-ie -oo | hurok (e) n ( lopen , run) | |
oe- ie-azaz -oe / oo | oekd (e) n ( houden , love), roep (e) n ( roepen , call) | |
a- azaz-azaz -a | ang (e) n ( akasztott , vesz), vang (e) n ( vangen , elfog) | |
|
Így a " geejv (e) n " ("geven" az AN-ban, 5.a osztály) g ee jven - g a (a) f - g aa ven - geg ee jven lesz, vagyis az ee-a ( a alosztály) ) -aa-ee .
KivételekNéhány erős igék gyengévé válhatnak Bruges-ben, kivéve múlt idejüket.
kieëz (e) n (kiezen, választani) | zuug (e) n ( zuigen , szívás) | alp (e) n ( helpen , help) | |
---|---|---|---|
ik | kieësd (e) n | zuugd (e) n | alpt (e) n |
gie | kieësde | zuugde | alpte |
i / zie / 't | kieësde | zuugde | alpte |
miender | kieësd (e) n | zuugd (e) n | alpt (e) n |
giender | kieësde | zuugde | alpte |
ziender | kieësd (e) n | zuugd (e) n | alpt (e) n |
múlt idejű melléknévi igenév | gekooz (e) n | gezoog (e) n | golp (e) n |
droaien ( draaien , fordulat) | kats (e) n ( kaatsen , reboudir) | maak (e) n ( maken , tennivaló) | durv (e) n ( durven , merni) | |
---|---|---|---|---|
ik | droai (e) n | kats (e) n | maak (e) n | durv (e) n |
gie | droai (t) | katst | mak (t) | durf (t) |
i / zie / 't | droai (t) | katst | mak (t) | durf (t) |
miender | droai (e) n | kats (e) n | maak (e) n | durv (e) n |
giender | droai (t) | katst | mak (t) | durf (t) |
ziender | droai (e) n | kats (e) n | maak (e) n | durv (e) n |
droai (e) n ( draaien , fordulni) | kats (e) n ( kaatsen , reboudir) | maak (e) n ( maken , tennivaló) | durv (e) n ( durven , merni) | |
---|---|---|---|---|
ik | nyálas | katst (e) n | ma (a) kt (e) n | durfd (e) n |
gie | robot | katste | makte | durfde |
i / zie / 't | robot | katste | makte | durfde |
miender | nyálas | katst (e) n | ma (a) kt (e) n | durfd (e) n |
giender | robot | katste | makte | durfde |
ziender | nyálas | katst (e) n | ma (a) kt (e) n | durfd (e) n |
múlt idejű melléknévi igenév | gedroaid | gekatst | gemakt | gedurfd |
Néhány gyenge igék erősek lehetnek Bruges-ben, a múlt tagjel kivételével.
maak (e) n ( maken , tennivaló) | durv (e) n ( durven , merni) | |
---|---|---|
ik | mieëk (e) n | dieërv (e) n |
gie | mieëk | dieërf |
i / zie / 't | mieëk | dieërf |
miender | mieëk (e) n | dieërv (e) n |
giender | mieëk | dieërf |
ziender | mieëk (e) n | dieërv (e) n |
múlt idejű melléknévi igenév | gemakt | gedurfd |
èn ( hebben , hogy legyen) | zien ( zijn , lenni) | doeën ( doen , hogy nem) | weejt (e) n ( nedvesíteni , tudás) | durv (e) n ( durven , merni) | kann (en) / kunn (en) ( kunnen , hatalom) | mag (ge) n ( mogen , vám) | moe (t) (e) n ( moeten , ügyelet) | szó (e) n ( worden , válik) | brieng (e) n ( brengen , hozni) | koop (e) n ( kopen , vásárolni) | wèrk (e) n ( werken , dolgozni) | zoek (e) n ( zoeken , keresni) | - ( zullen , a jövő segédje) | |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
ik | ban ben | zien | doeën | weejt (e) n | durv (e) n | kann | mag (ge) n | moet (e) n | szó (e) n | brieng (e) n | koop (e) n | wèrk (e) n | zoek (e) n | vö. a "zullen" című szakasz. |
gie | è / êt | zie (t) | doeë (t) | ész | durf (t) | kan (t) | mag (t) | moe (t) | wor (dt) | brieng (t) | kop (t) | wèrk (t) | zoek (t) | |
i / zie / 't | eej (t) | van | doeë (t) | ész | durf (t) | kan (t) | mag (t) | moe (t) | wor (dt) | brieng (t) | kop (t) | wèrk (t) | zoek (t) | |
miender | ban ben | zien | doeën | weejt (e) n | durv (e) n | kann | mag (ge) n | moet (e) n | szó (e) n | brieng (e) n | koop (e) n | wèrk (e) n | zoek (e) n | |
giender | è / êt | zie (t) | doeë (t) | ész | durf (t) | kan (t) | mag (t) / meug (t) | moe (t) | wor (dt) | brieng (t) | kop (t) | wèrk (t) | zoek (t) | |
ziender | ban ben | zien | doeën | weejt (e) n | durv (e) n | kann | mag (ge) n | moet (e) n | szó (e) n | brieng (e) n | koop (e) n | wèrk (e) n | zoek (e) n |
èn ( hebben , hogy legyen) | zien ( zijn , lenni) | doeën ( doen , hogy nem) | weejt (e) n ( nedvesíteni , tudás) | durv (e) n ( durven , merni) | kann (en) / kunn (en) ( kunnen , hatalom) | mag (ge) n ( mogen , vám) | moe (t) (e) n ( moeten , ügyelet) | szó (e) n ( worden , válik) | brieng (e) n ( brengen , hozni) | koop (e) n ( kopen , vásárolni) | wèrk (e) n ( werken , dolgozni) | zoek (e) n ( zoeken , keresni) | - ( zullen , a jövő segédje) | |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
ik | aan | woar (e) n / volt | deejn | wist (e) n | dost (e) n | kost (e) n | mok (e) n | a legtöbb (e) n | wieër (e) n | brocht (e) n | kocht (e) n / kopt (e) n | vrocht (e) n | zocht (e) n | zoen |
gie | aa (d) | woar (t) / volt | deej | wist | dost | kost | mocht | a legtöbb | wieër | brocht | kocht / kopte | vrocht | zocht | zoe (t) |
i / zie / 't | aa (d) | volt | deej | wist | dost | kost | mocht | a legtöbb | wieër | brocht | kocht / kopte | vrocht | zocht | zoe (t) |
miender | aan | woar (e) n | deejn | wist (e) n | dost (e) n | kost (e) n | mok (e) n | a legtöbb (e) n | wieër (e) n | brocht (e) n | kocht (e) n / kopt (e) n | vrocht (e) n | zocht (e) n | zoen |
giender | aa (d) | bánat (t) | deej | wist (e) | dost | kost | mocht | a legtöbb | wieërd | brocht | kocht / kopte | vrocht | zocht | zoe (t) |
ziender | aan | woar (e) n | deejn | wist (e) n | dost (e) n | kost (e) n | mok (e) n | a legtöbb (e) n | wieër (e) n | brocht (e) n | kocht (e) n / kopt (e) n | vrocht (e) n | zocht (e) n | zoen |
múlt idejű melléknévi igenév | gèd | gewist | gedoan | geweejt (e) n | gedost | gekann (en) / gekunn (en) | gemag (ge) n | gemoet (e) n | geword (e) n | gebrocht | gekocht | gevrocht | gezocht | - |
Ezt az igét csak a múlt időben használják. A jelen időben használt ige mindig " goan " (" gaan ", "megy"), ahogy a következő példában is:
„ T Go noaste weejke weejre reejgen'n. " , Standard hollandul: " Het zal volgende week weer regenen. " (" Jövő héten esni fog. ").normális forma | összehasonlító | felsőfokú | közös használatú |
---|---|---|---|
goeë (d) ( goed , jó) | beetr | vadállat | - |
slicht ( slecht , rossz) | slichter | slich (t) st | - |
oge ( hoog , magas) | oger | oogst | oogte |
leeëge ( laag , gyenge) | leeëger | leeëgst | by leeëgte |
veejle ( veel , sok) | meeër | meeëst | - |
Winnig ( weinig , keveset) | gondolkodó | minst | - |
grôot ( groot , grand) | karcolás | grotst | barlang |
kleeën ( klein , kicsi) | klinder | klinst | - |
vèrre ( féreg , messze) | jelölje be | verst | zöld |
Dichte ( dichtbij , közel) | dichter | dichst / noast | - |
zeeëre ( vlug , gyorsan) | zirder | zirst | - |
traage ( traag , lassú) | traager (der) | traagst | - |
breeëd ( fajta , nagy) | kantár | bridst | britte-től |
smol ( smal , keskeny) | smoll (d) er | smolst | smolte által |
dinne ( dun , vékony) | vacsora | dinst | - |
A kicsinyítést úgy állítják elő, hogy az egyes szavakhoz utótagot adnak. Lehet " -je ", " jie ", " - (s) tje " vagy " - (s) tjie ".
Például :
1 | 2 | 3 | 4 | 5. | 6. | 7 | 8. | 9. | 10. | |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
eeën | twi | drieje | élet | látott | zess | zeejvn / zeejfden | megvesz | neejgn | tieëne | |
11. | 12. | 13. | 14 | 15 | 16. | 17. | 18. | 19. | 20 | |
alve / alve | twolve | dertieëne | veeërtieëne | viftieëne / vigtieëne | zèstieëne | zeejvntieëne | achttieëne | neejgntieëne | twientig | |
30 | 40 | 50 | 60 | 70 | 80 | 90 | 100 | 1000 | 1 000 000 | 1 000 000 000 |
dèrtig | veeërtig | viftig / vigtig | tsèstig | tseejvntig | tachentig | tneejgntig | oenderd | duusd | mieljoeën | mieljèr |
1. sz | 2 nd | 3 rd | 4 -én | 5 . | 6 . | 7 . | 8 . | 9 . | 10 . |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
eeëstn | twidn | dèrdn | vieërdn | vuufdn | zèsdn | zeejvstn | ach (t) stn | neejgnstn | tieënstn |
eeëste | twidde | derde | vieërde | vuufde | zesde | zeejvnste | ach (t) ste | neejgnste | tieënste |
11- én | 12- én | 13 . | 14- én | 15- én | ... | 20 . | 30 th | 40 . | ... |
èlfstn / alfstn | twolfstn | dèrtieënstn | veeërtieënstn | viftieënstn / vigtieënstn | ... | twientigstn | dèrtigstn | veeërtigstn | ... |
èlfste / alfste | twolfste | dèrtieënste | veeërtieënste | viftieënste / vigtieënste | ... | twientigste | érdemes | veeërtigste | ... |
Nyugat-flamandban az "igen" és a "nem" szisztematikusan ejtik az előző mondat tárgyának felidézésével. Ez a "ja" és a "nee" szavak módosítását eredményezi.
Így amikor egy személy azt mondja, hogy "het is mooi" ("ez gyönyörű"), akkor ennek beszélgetőpartnere képes lesz válaszolni a "joa't" -ra, a "ja" és a "het" összehúzódására, amely franciául " oui "(egyenértékű az angollal," igen, ez van ". Hasonlóképpen, aki kérdezi a" heb je honger? "(" éhes vagy? "), válaszolhat" jaa'k "(szó szerint:" én, igen ") ).
ja | született | |||||
---|---|---|---|---|---|---|
1 e | jaa'k | ba jaa'k | neeë'k / nin'k | ba neeë'k / ba nin'k | ja 'k in doeën | ba 'k in doeën |
2 nd | joa i / joa i | ba joa j '/ ba joa i | nee j (e) / ni j (e) | ba nee j '/ ba ni j (e) | Tartozom neked | ba nem csinálom |
3 rd (férfi) | joa i / joa i | ba joa j '/ ba joa i | nee j (e) / ni j (e) | ba nee j '/ ba ni j (e) / ba nee j' nie | Tartozom neked | ba nem csinálom |
3 rd (női) | joa z ' | ba joa z ' | neeë z '/ nin z' | ba neeë z '/ ba nin z' | ja z'en doeët | ba z'en doeët |
3 rd (semleges) | joa't | ba joa't | neeë't / nin't | ba neeë 't / ba nin' t | ja 't in doeët / ja' t oeët | ba 't en doeët / ba' t oeët |
1 e többes szám | jaa m (e) | ba jaa m (e) | neeë m (e) | ba neeë me | ja doeën engem | ba me doeën |
2 e többes szám | joa i / joa i | ba joa i | nee I / ni I | ba nee I / ba ni I | Tartozom neked | ba nem csinálom |
3 e többes szám | joa z '/ joan z' | ba joa z '/ ba joan z' | neeë z '/ nin z' | ba neeë (n) z '/ ba nin z' | ja z'en doeën | ba z'en doeën |
Használat | Pozitív válasz egy pozitív kérdésre | Hangsúlyozta pozitív válasz pozitív kérdésre vagy pozitív válasz negatív kérdésre | Negatív válasz pozitív vagy negatív kérdésre | Hangsúlyozta a pozitív és negatív kérdésre adott negatív választ | Negatív válasz pozitív igenlő mondatra vagy pozitív válaszra | Alak kiemelve az előzőtől. |