A quebeci franciák színvonaláról szóló vita két tábort ellenez: az „endogenisták” ( Lionel Meney által kitalált kifejezés ) vagy a „fejlesztők” vitáját , és a másik, amelyet nevezhetünk „exogenistáknak” vagy „internacionalizálóknak”, utóbbi elutasította az "exogén" kifejezést. Előbbiek úgy vélik, hogy a quebeci franciának saját szabványnak kell lennie, amely különbözik a standard franciától . A többiek úgy vélik, hogy ezzel a québeci francia "gettósítja" önmagát. Ez a nyelvpolitikai vita felidézi a regionalisták és az egzotikusok veszekedését a quebeci irodalomban .
Néhány szinonimás kifejezés felhasználható ennek a fogalomnak a kijelölésére:
Jean-Claude Corbeil tervező szerint a vita 1760-ig nyúlik vissza, de 1955 óta, nem sokkal a Csendes Forradalom kezdete előtt, fokozódott .
A néptudat fordulópontjaként meg kell említenünk a „joual” vitát. Eredetileg a montreali régió népszerű franciáit jelölő kifejezés, majd André Laurendeau és Jean-Paul Desbiens újságcikkjeiben az egész Quebec népszerű franciáját jelöli, különösen annak formájában, amely a legkevésbé képzett és a legteljesebb. anglicizmusok. Desbiens cikkei (akkor álnév alatt rejtve voltak) könyv formájában megjelennek, nagy könyvesbolt-sikerrel: Les Insolences du Frère Untel (1961).
A quebeci francia nyelvről szóló vita megléte maga is vita tárgya. A Le Devoir- ban megjelent cikkében Jean-Claude Corbeil azt írja, hogy „három konszenzus alakult ki” a quebeci francia nyelven. Egy másik cikkben Lionel Meney azt válaszolja, hogy "vagy konszenzus van, aztán nincs több vita, vagy vita van, és akkor nincs konszenzus".
| Endogenisták | Exogenisták |
|---|---|
| A quebeci francia olyan jó, mint más francia fajták. | A frankofonok szerte a világon megpróbálják elkerülni a regionalizmust írásban és tartós stílusban (mint a nyilvánosságban). Ezt kell tennie Quebeckernek is. |
| A standard francia abszolútum, amely nem létezik. | A standard francia abszolút, a francia nyelvű francia pedig az a fajta francia, amely leginkább erre az abszolútra hajlamos. |
| A quebeci franciáknak megvan a regionalizmusuk ( quebecizmusok ) és a francia franciáknál is ( francizmusok ) | A francia franciák rendelkeznek regionalizmussal , de sokkal kevésbé, mint a Québécois. A regionalizmus szintén csak a régióban vagy Párizs (a tartomány) külterületén található meg , mivel Párizs diktálja a francia színvonalát. |
| A quebeci kultúra az egész frankofóniában sugárzik. Ez annak életképességének a jele, és annak könnyűsége, amellyel könnyű megérteni a frankofonokat Quebecben. | Ha a quebeci művészek olyan nyelven írnak, amelyet nem minden frankofon ért, akkor miért kellene ez utóbbiaknak aggódniuk és vásárolniuk quebeci termékeket? |
| A quebeci franciákat elég jól értik, bárhová is megy a Frankofóniában. | A francia Quebec értetődik, hogy Quebec és a szomszédos régiók ( Ontario , stb.) Normává tétele Quebec elszigetelését jelentené, és talán elősegítené a nemzetközi nyelvre vágyók anglikalizálását . |
Az Office québeci de la langue française úgy tűnik, hogy hajlik a fejlődési irány. Lionel Meney a Le Monde- ban írta 2005-ben :
„A tervezők vették át helyeit teljesítmény: nyelvi politika titkárság, a francia nyelv tanács és az irodában, az Oktatási Minisztérium [sic] ... Meg tudjuk mérni a fejlődést, hogy összehasonlítunk két hivatalos definíciók huszonöt éves. -Tól távolság: "Az a szabvány, amelynek Quebecben a franciát kell irányítania az igazgatásban, az oktatásban, az udvarban, az istentiszteletben és a sajtóban" - jelentette ki 1965-ben az Office de la langue française . Ennek szinte teljes egészében meg kell egyeznie. amely Párizsban , Genfben , Brüsszelben , Dakarban uralkodik ... ” 1990- ben a Francia Nyelvtanács [amelynek egy részét 2002- ben beolvasztották az irodába ] megerősítette, hogy Quebecben„ konszenzus van a standard francia létezését illetően. innen, amelynek leírása a quebeci nyelvfejlesztés kollektív projektjének kötelező következő lépését jelenti ". A valóságban nincs konszenzus. A Tanács csak azokat hallgatta meg, akik egyetértettek a „quebeci szabvány” megalkotásával. "
Az endogenizmus iránti szívesség újabb jelzéseként megemlíthetjük azt a tényt, hogy Hélène Cajolet-Laganière , a Le français au bureau de la Office című könyv egyik szerzője szintén a Yes ... standard quebeci francia . M én C.-Laganière csaknem 30 évig hagyta ott az irodát, mivel a FOB származott, egyedülálló kiváltságot és kizárólagos nevét idézi meg a könyv borítóján, még akkor is, ha M me közreműködésének eredményeként A Guilloton FAB fokozatosan megváltozott a számlakiadások során.
A Le Robert kiadó a Le Petit Robert 1993 előszavában foglal állást :
"Ezek az adatok nem állítják, hogy felváltanák a belgizmusok sajátos és kimerítőbb leírásait [...], és még kevésbé, hogy felváltanák a francia szótárakat, amelyek leírják e nyelv használatát és normáját egy adott társadalmi közösségben (Robert azért jön, hogy nagyon komoly kísérlet Quebecben, a mai Quebec szótára által ). "[...] A Le Nouveau Petit Robert , noha alapvetően leírja a francia francia színvonalat, tartalmaz bizonyos regionalizmusokat Franciaországból és máshonnan annak hangsúlyozására, hogy számos" jó felhasználás "létezik, amelyeket nem Párizsból származó rendelet határoz meg, hanem ahány spontán kiigazítással vagy kollektív döntéssel annyi közösség él, amely identitásukat franciául éli. "
A mai Quebecois szótárának főszerkesztője az endogenista Jean-Claude Boulanger .
A Francia Akadémia tűnik felé mutat exogenousism. Örök titkára, Maurice Druon nyilatkozott 2006. január 15a France International Radio hullámain, amelyek akkor sok tintát áramoltattak Quebecben. Ezeknek a kijelentéseknek az a hatása, hogy a tervezés zászlaja alatt erre az alkalomra összeszedik a quebeci médiát.
Egyes szótárak egyértelműen a két tábor egyikébe esnek, másokat azonban nehezebb meghatározni. A megkülönböztetés általában a következő: az endogén szótárakban a frankizmusokra (néha a quebecizmusokra is , mint a Grand Dictionnaire terminológiájára ) használati jel tartozik ; az exogén szótárak csak a québécizmusok számára jelentenek felhasználási jelet .
A „Québécisme” védjegy elhagyása szinte mindig önkéntes; a „francisme” védjegy elhagyása gyakran nem szándékos. Ráadásul a frankizmus fogalma nem ismert Franciaországban, ahol egzogén szótárakat írnak anélkül, hogy tudnák, mivel a standard francia hagyománya, hogy a színvonalat Párizs diktálja . Ebből a szempontból Párizsnak megvan a partikularizmusa, mint a szleng , de a regionalizmus ( francizmus ) nem. Valószínűleg nem ismerjük nagyon jól a francia endogenista vagy exogén felfogását Európában.
Quebec-francia szótárA Quebec-French Dictionary (1999), Lionel Meney egyértelműen az exogènistes szótárak része. A XIX . Század óta Quebecben megjelent szótárakban hasonlítják össze a quebeci franciákat és a standard franciákat , de velük ellentétben megelégszik azzal, hogy valaha elítélt nélkül írja le a quebecizmusokat . Leíró, nem előíró. Az egyik újítása, hogy javaslatot tesz a megfelelő regiszter egyenértékűségére , és nem csak a semleges vagy támogatott regiszterre . Ez egy speciális szótár, ezért nem foglalkozik az általános nyelvvel, mint a Robert vagy a Larousse .
A francia plusz szótár és a mai Quebec szótáraA French Dictionary more (1988) Claude Poirier és a Dictionary Quebec ma (1992) Jean-Claude Boulanger általános szótárak, amelyek egyértelműen a tábor endogenistájának részei . Ezek ellentmondanak a hagyomány létre a XIX th században a lexikográfia, hogy jelölje meg a Canadianisms vagy quebecisms nem francismes (márka vitatott felhasználás exogènistes ). Ezek nem nyújtanak használat védjegy kijelölő Quebec tájszólásokat , ellentétben a szokásos generalista szótárak ( Robert , Larousse ).
Itt van, amit Mireille Elchacar, a Sherbrooke Egyetem munkatársa mond :
"A Francia plusz szótár az amerikai francia anyanyelvűek számára (DFP) 1988-ban jelent meg. Claude Poirier és a Pénzügyminisztérium csapata a Quebec-i francia nyelv adaptációja egy Hachette- házból származó szótár . Ezt a szótárat kezdetben jól fogadták, mivel az első általános leíró orientációs szótár (már voltak normatívabb általános szótárak), mivel kielégítette a quebeci közönség igényét, hogy legyen referenciamunkája. A Quebecben beszélt szokásos nyelv számára. De a nyilvánosság meggondolta magát, amikor rájött, hogy a quebeci munkahelyeket nem azonosították ilyenekként. Szerkesztési politikájában a DFP úgy dönt, hogy nem a quebecizmusokat, hanem inkább a francizmusokat jelöli meg. A szótár québeci Today (DQA), alkalmazkodás a szótár a Robert ház által Jean-Claude Boulanger , 1992-ben megjelent még tovább ment a leírása a francia beszélt nyelv Quebec. Úgy ítélték meg, hogy túl sok ismerős, nagyon ismerős, sőt vulgáris munka és szó szórta meg a nómenklatúrát, miközben a standard nyelvet leíró munka még nem szolgált a nyelv referenciamunkájaként Quebecben. Ez párosulva azzal a ténnyel, hogy a québécizmusokat nem határozták meg egyértelműen, mint a DFP-ben, ez okozta a szótár csekély kereskedelmi sikerét. "
A Nagy Terminológiai SzótárA Nagy Terminológiai Szótár egy endogén terminológiai adatbázis. Nem mindig jelöli meg a „quebecizmusok” használatát, és gyakran a „francizmusok” kifejezéssel is.
Franqus (A francia nyelv szótára - a francia Quebecből nézve )Franqus egy kutatócsoport által vezetett endogenists Hélène Cajolet-Laganière és Pierre Martel , professzorok az egyetem Sherbrooke . Ezt a csoportot azért hozták létre, hogy létrehozzák a Dictionnaire de la langue française - Le français vu du Québec művet, amelyet elektronikus és papír formában egyaránt megjelennek.
A nómenklatúra főként francia szavakat fog tartalmazni Quebecben és Franciaországban . Ez tartalmazza az „UQ” (Quebec-használat) és az „UF” (francia nyelvű) jelöléseket azoknak a szavaknak az azonosítására, amelyek jellemzőek az egyik vagy másik ilyen felhasználásra. Például a „háromszög” (a francia és quebeci használatban szokásos) szó nem fog megjelölni jeleket; A "Snowbank" (quebeci kifejezés) az "UQ", míg a "congère" (francia szó) az "UF" jelölést viseli. A frankofónia más területeire jellemző kifejezések , például a Helvétismes (svájci használat) tematikus cikkekben kerülnek rögzítésre a szótárban.
| Endogenisták | Exogenisták |
|---|---|
| Alain Dubuc | André Major |
| Arthur Buies | Annette Paquot |
| Chantal Bouchard | Camille Roy |
| Claude Poirier | Diane lamonde |
| Hélène Cajolet-Laganière | Georges dor |
| Henri wittmann | André Laurendeau |
| Jacques Leclerc | Jean-Paul Desbiens |
| Jean-Claude Boulanger | Lionel meney |
| Jean-Claude Corbeil | Lysiane Gagnon |
| Jules-Paul Tardivel | Raoul Rinfret |
| Louis-Alexandre Belisle | Jacques Maurais |
| Marie-Éva de Villers | Robert Dubuc |
| Marty laforest | Jean-Luc Gouin |
| Marthe Faribault | |
| Michel Tremblay | |
| Nárcisz-Eutrope Dionne | |
| Pierre Martel | |
| Louis Mercier | |
| Claude Verreault | |
| Leander Bergeron | |
| Anne-Marie Beaudoin-Bégin |
Azt is meg kell jegyezni, hogy intézményi szinten az Office québécois de la langue française az endogenizmust mint nyelvpolitikát támogatja , és hogy az endogenisták "tábora" rendkívül heterogén, míg az exogenistáké viszonylag homogén.