| A Keleti Nyelviskola örmény elnöke | |
|---|---|
| 1949-1977 | |
| Georges Dumezil Jean-Pierre Mahé |
| Születés |
1908. április 15 Párizs |
|---|---|
| Halál | 1991. május 11 (83 évesen) |
| Állampolgárság | Francia |
| Kiképzés |
Országos Keleti Nyelvek és Civilizációk Intézete Haladó Praktikai Iskola Párizs Katolikus Intézete |
| Tevékenység | Nyelvész |
| Dolgozott valakinek | Országos Keleti Nyelvek és Civilizációk Intézete |
|---|
Frédéric-Armand Feydit , született Párizsban 1908. április 15 és meghalt a 1991. május 11, 1949 és 1977 között a párizsi Keleti Nyelviskolában volt , az örmény szék nyolcadik tulajdonosa , amelyet 1798-ban a Directory hoz létre Bonaparte tábornok ajánlására . Georges Dumézil utódja volt .
Tanulmányait és a nyelvtudományt már egészen kicsi korától kezdve R. Grandsaignes d'Hauterives tanárának köszönhetően tanulmányozta. A tizenhat éves, ő már érdekelt nyelvészeti tanulmányok, amikor egy örmény család jött élni a szüleivel, és az ő távozása hagyta első könyve örmény által Kazandjian, és a kis örmény-francia szótár szerint Yeghia Demirdjibachian. . Frédéric Macler tanítványa, a Keleti Nyelviskolában tanult örményül. Tanulmányait Antoine Meilletnél folytatta az Ecole Pratique des Hautes Etudes és Louis Marièsnél a Katolikus Intézetben . 1933 és 1936 között Velencében tartózkodott a Mekhitarista kolostorban az Ile Saint-Lazare katolikus szerzetesei mellett . Ott tanított franciául, és folytatta az armenológia tanulmányait. 1937-ben feleségül vett egy milánói örményt, aki túlélte a népirtást.
1941 és 1949 között a CNRS keretében végzett kutatásokat . 1949-ben megszerezte az örmény széket a Keleti Nyelvek Iskolájában, amely az Országos Keleti Nyelvek és Civilizációk Intézetévé (Inalco) vált. Megalapozta a kortárs örmény tudományos tanulmányait, és hallgatói közé sorolta az európai és amerikai egyetemek több professzorát, valamint Kolvenbach atyát, a jezsuiták tábornokát. A népszerű örmény eposz, David de Sassoun (Gallimard - UNESCO, 1964) fordítása nagyon biztos utat nyitott meg az örmény nyelvjárások tanulmányozásában, és lehetővé tette a fordítók számára, hogy megvilágítsák az örmény mitológia és kultúra számos pontját.
Frédéric Feydit szintén az örmény népirtás elismeréséért kampányolt . Tagja volt a Saint-Lazare Örmény Akadémiának.
Számos francia és olasz cikk, az örmény nyelvű kézikönyvek és a fordítások szerzője, beleértve a David Sassoun örmény eposz cikkét is.