Heraklion (el) Ηράκλειο | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Adminisztráció | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Ország | Görögország | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Periféria | Kréta | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Regionális kerület | Heraklion | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Deme | Heraklion | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
irányítószám | 70x xx, 71x xx, 720 xx | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Telefonszám | 2810 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Bejegyzés | HK, HP | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Demográfia | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Népesség | 140 730 lakos. (2011) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Sűrűség | 1173 lakos / km 2 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Földrajz | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elérhetőségeit | Északi 35 ° 20 ′ 00 ″, keletre 25 ° 00 ′ 48 ″ | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Magasság | 40 m |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Terület | 12 000 ha = 120 km 2 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elhelyezkedés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Földrajzi hely a térképen: Kréta
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Heraklion (az ógörög Ἡράκλειον / Herakleion ) vagy Iráklio (a modern görög Ηράκλειο / Iráklio ), korábbi nevén Al Handaq (الخندق) az arabok , Candia ( Χάνδαξ / Chandax ) vagy Megálo Kastro ( Μεγάλο Κάστρο ), egy város görög az északi parton, Kréta szigetének központjában található . Ez a tőke a Deme Heraklion , az a körzeti a Heraklion , és a fővárosban a szélén Kréta , hanem azt is, hogy a decentralizált egyházmegye az azonos nevet.
Heraklion városa az archaikus korban alakult, nevét a görög héraklészről , Héraklészről kapta , akit a krétaiak imádtak ezen a helyen. Ha Herkules szentélyének helye ma még ismeretlen számunkra, különféle feltárások útján tudjuk, hogy a város az archaikus korszakban nem volt túl kiterjedt: ebből származó foglalkozás nyomait találták. város a régészeti múzeum körül . A Herakliont idéző ősi szövegek kevés:
A város területe láthatóan nagyon keveset változott a klasszikus és a hellenisztikus időszakban. Knossos a római idők végéig Kréta északi középső részének legnagyobb városa maradt.
Még ha nincs is politikai folytonosság a Római Birodalom és az úgynevezett Bizánci Birodalom között, ma a 395 és 824 közötti időszakot első bizánci időszaknak nevezik . Ebben az időben történt a sziget keresztényesítésének vége. Heraklion, akit akkor Kastrónak neveztek (a kastély, új görögül : Κάστρο ), ebben az első bizánci időszakban csak nagyon másodlagos szerepet játszott; a szigeten az igazi politikai és vallási központok a római korhoz hasonlóan Cnossos és Gortyne. Ebben az első bizánci időszakban Herakliont, Kréta többi városához hasonlóan, rendszeresen kifosztották a kalózok .
Arab megszállás (824 -től 961 -ig)Elfoglalva 824 lázadó mórok kizárták először a emirátus Cordoba által Al-Hakam I st , majd Alexandria , meghódított a 818 , a Kastro bizánci átnevezett El Khandaq (arab, خندق). Ez az "árok" kifejezést a város védelmére ásott védőárokból eredeztetik.
Amíg 961 , a város által kidolgozott kalózkodás ellen Bizánci Birodalom , mint az arabok, akik elfoglalták azt nem függ semmilyen más frakció a muszlim világban , és ezért nem törődnek diplomácia.
Ez a tevékenység mindazonáltal önállóságba és még sokba került, mivel tizenegy hónapos ostrom után, 961-ben Nicephore Phocas bizánci tábornok , leendő császár visszahódította a várost , kifosztotta, összes arab lemészárlásával hamuvá redukálta.
Második bizánci időszak (961-től 1204-ig)A 1204 , a velenceiek megvette a Kréta szigetén származó Bonifác de Montferrat és megváltoztatta a nevét arab a krétai tőke El Khandak a Candia ( Candia olasz), a nevét is megtartotta az európai diplomácia, amíg 1898-ban a velenceiek jelentősen javította erődítmények, és ma is láthatja a negyven méter vastag sáncot és a kikötő bejáratát védő erődöt .
az 1669. szeptember 27, huszonkét év ostrom után , valószínűleg a leghosszabb az egész történelemben, amely 30 000 krétai és 120 000 török életét követelte, Francesco Morosini velencei admirális megadta magát az oszmán Ahmed Koprolunak , és a város oszmán fennhatóság alá került.
1898-ig főként fellegvár volt (az oszmánok Kandiye-nak , a görögök Megálo Kástro -a nagy erődnek hívták ), gazdasági aktivitása pedig csökkent Chania javára . Ezért meg kellett várni, hogy Kréta függetlensége a nemzetközi közösség égisze alatt újraindítsa az egészet.
Miután Kréta 1913-ban újraegyesült Görögországgal, a főként törökökből és görögökből álló krétai lakosság 1922-ig alig változott. A " nagy katasztrófa " után, Kis - Ázsiában , 1922-ben eldöntötték az ázsiai görögök és törökök közötti lakosságcserét ( A sziget muzulmán lakossága így kénytelen volt elhagyni, és kiürítette Herakliont és régióját lakosságának közel feléből. A Micrasiates , a görög Anatólia telepítése azonban számos integrációs problémát vetett fel - a krétai nem. elfogadják e lakosság érkezését a saját szokásaiktól eltérő szokásaikkal. A városi nyilvántartások szerint 17 463 kisázsiai menekültet tartottak nyilván Heraklionban a1922. december 12 és a 1923. október 31. Ehhez a nagy népességhez hozzáadódik a Fekete-tengerből származó , Heraklion községre becsült 2550 ember.
1941-ben a várost a német hadsereg légi csapatai (Fallschirmjäger) támadták meg a második világháború alatt (a Merkur művelet kódneve ).
Heraklionban található az ENISA (az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség rövidítése ).
Heraklion várostervezése kissé zavaros. A város központjában bizánci templomok, velencei paloták, török szökőkutak, neoklasszicista épületek és az 1950 -es években épült betonépületek állnak egymás mellett. Többször megsemmisült, különösen1898. augusztusés a második világháború alatt Heraklionnak voltak a legrosszabb nehézségei fejlődésének irányításában. A katonai junta idején a tökéletes állapotban lévő velencei épületeket földig rombolták. Az építészeti örökség fogalma csak nemrégiben került be a heraklioti mentalitásba.
A 2004. évi nyári olimpiára való felkészülés és Giannis Kourakis polgármesterséghez való csatlakozása nagyban megváltoztatta Iráklio városi táját. A városközpont egy része jelenleg gyalogos, az elektromos és telefonkábeleket szisztematikusan eltemetik. Jelentős erőfeszítéseket tettek a városi lakókörnyezet javítására.
A velencei arzenál néhány eleme megmaradt, köztük Heraklion erődje .
Szent Márk templomMost önkormányzati művészeti galériaként használják.
Szent Péter és Szent Pál kolostorÚgy nyúlik a XIII th században.
Saint-Tite templomA bizánci korban építették, és a velenceiek a XV . Században alaposan átalakították .
Velencei loggiaNégy loggia követte egymást ugyanazon a helyen. Az, amely ma az önkormányzati tanácsnak ad otthont, 1628 -ból származik.
A velencei CandiaHíres volt vízellátó rendszeréről (vízvezetékeiről) és a város arisztokratikus családjai által emelt sok szökőkútról.
A szökőkutak A Bébo -kútKrini Bebo , Κρίνη Μπέμπο ).
A Morosini -kútKrini Morozini , Κρίνη Μοροζίνη .
A Sagredo-kútKrini Sagredo , Κρίνη Σαγρέντο .
A Priuli-kútKrini Priouli , Κρίνη Πριούλι .
(Archeologiko Moussio, Αρχαιολογικό μουσείο ). Az 1951 -es földrengés után újjáépített Heraklion Régészeti Múzeumban található a világ legnagyobb minószi műtárgya . Knossos freskóinak nagy részét ott őrzik (másik része az Athéni Nemzeti Régészeti Múzeumban található ). Kréta egész területén található műtárgyakat láthat, amelyek a neolitikumtól a római időkig nyúlnak vissza. A múzeum a nagy karbantartási és bővítési munkák miatt csaknem 10 éve lassított. Teljesen kinyitotta az ajtaját2014. május.
Nemzeti Történelmi Múzeum(Moussio fysikis istorias, Μουσείο φυσικής ιστορίας) Kréta állat- és növényvilágáról.
Történeti múzeum(Istoriko Moussio Kritis, Ιστορικό Μουσείο Κρήτης ). Ez a múzeum történelmileg kiegészíti a régészeti múzeumot. Kréta objektumainak ad otthont a késő római kor és a XX . Század között. Különösen, láthatjuk az utolsó nyomait a város zsinagóga és csodálja meg a fontos gyűjteménye ikonok a krétai iskola, valamint két mű tulajdonított El Greco .
ΚΓ 'εφορεία πρoϊστορικών και κλασικών αρχαιοτήτων .
13 th Ephorate Bizánci AntikvitásokΙΓ 'εφορεία βυζαντινών αρχαιοτήτων .
7 -én Ephorate modern műemlékek7η εφορεία νεότερων μνημείων .
Kréta Régészeti IntézeteArchaiologiko institouto Kritis ( Αρχαιολογικό ινστιτούτο Κρήτης ).
Az athéni olasz régészeti iskola antennájaScuola archeologica italiana di Atene.
1951 | 1961 | 1971 | tizenkilenc nyolcvanegy | 1991 | 2001 |
---|---|---|---|---|---|
55,373 | 64 337 | 78,209 | 102,398 | 116 178 | 137 766 |
Ma a város lakosságát 150 000 lakosra becsülik.
A Heraklionból származó mezőgazdasági termékek exportjának erőteljes növekedése két jelenség kombinációjából áll:
A másodlagos szektor az alacsony beruházások miatt továbbra is gyengén képviselteti magát a Herakliot-gazdaságban. Néhány iraklioni ipar azonban a legfontosabbak között van Görögországban. A cég Plastika Kritis ( Πλαστικά Κρήτη L'entreprise ), műanyagok, Kréta egyik balkáni vezetők a műanyagok.
Heraklion város gazdasága elsősorban a turizmusra (szállodák, éttermek, szabadidő) és a szolgáltatásokra (tengeri közlekedés, internet) irányul.
A Nikos Kazantzakis repülőtér utasszámban van, ez a második repülőtér Görögországban. Az oklevelek számában az első helyet foglalja el. Ez a repülőtér Néa Alikarnassós községben található , négy kilométerre keletre Herakliontól. A zajszennyezés és az okleveles forgalom exponenciális növekedése arra késztette a krétai hatóságokat, hogy alternatívákat fontolgassanak a repülőgépek okozta bosszúság csökkentésére. Két megoldást fontolgattak: az elsőt, hogy egy további leszállópályát építsenek a tengeren, Néa Alikarnassósnál; a második egy új repülőtér építése, harminc kilométerre a várostól, Kasteliben . 2009 tavaszán a görög közlekedési minisztérium a második megoldás mellett döntött, felháborodást váltva ki Kasteli lakóitól. Az aktáról még folynak a tárgyalások a helyi hatóságokkal. A 2010-ben megkezdett munkát 2011-re halasztották a görög parlament többségének megváltozása miatt. A repülőtér építésére pályázó vállalatok legfeljebb2010. október 19hogy nyújtsák be ügyüket. A futó cégek között szerepel a Vinci , a J&P Avax az Aéroports de Paris Management -szel és a német Hochtief céggel együttműködve
Heraklionban találhatók a Krétai Egyetem egzakt tudományok és egészségügyi iskolái . A városi egyetemen 8000 hallgató tanul. Iráklióban található az ITE-FORTH ( ρδρυμα Τεονολογίας και Έρευνας ) is, nevezetesen a Műszaki és Kutatási Intézet, Görögország egyik legnagyobb kutatóközpontja, valamint a krétai Műszaki Pedagógiai Intézet (6500 hallgatóval).
|
|
Heraklion éghajlata nagyon eltérő. A téli puha, nedves, az átlagos minimális hőmérséklet 9 ° C és az átlagos maximális hőmérséklet 15 ° C . A nyári meleg és száraz, az átlagos minimális hőmérséklet 22 ° C , és az átlagos maximális hőmérséklet 29 ° C . Az eső főleg télen esik, a havazás pedig nem létezik. A szél gyakran fúj (északnyugati).
Hónap | Jan | Február | Kedd | Április | Lehet | Július | Július | Augusztus | Szept | Október | November | December |
Maximum [° C] | 15.1 | 15 | 17.8 | 20.1 | 23.5 | 27.2 | 29.6 | 29.7 | 27.2 | 23.9 | 20.4 | 16.5 |
Minimum [° C] | 9.3 | 8.6 | 10.5 | 12.5 | 15.5 | 19.4 | 22.6 | 22.7 | 20.2 | 17.4 | 13.9 | 11. |
Csapadék (mm) | 97.4 | 85.1 | 27.5 | 27.5 | 10.6 | 0,1 | 0.7 | 2.7 | 13.7 | 35,4 | 62.9 | 110,8 |
Rekord [° C] | 24 | 28. | 33 | 37 | 38 | 46 | 41 | 40 | 39 | 36 | 31 | 27. |
Forrás weatheronline.gr