Az aranymadár

Az aranymadár
A L'Oiseau d'or. Cikk szemléltető képe
Illusztráció háztartási történetekből a Bros. gyűjteményéből Grimm (1922)
Népmese
Cím Az aranymadár
Eredeti cím Der goldene Vogel
Egyéb cím (ek) Az Arany Merle
Aarne-Thompson AT 550
KHM KHM 57
Folklór
Kedves Csodálatos mese
Ország Németország
Vidék Hesse
Észak-Rajna-Vesztfália
Kiterjesztés Bretagne
Idő XIX .  Század
Irodalmi változat (ok)
kirakott Grimm testvérek , Kinder- und Hausmärchen , vol. 1 (1812)
Paul Sébillot , Felső-Bretagne szóbeli irodalma (1881)
Andrew Lang , A zöld tündérkönyv (1892).

Az aranymadár (németül Der goldene Vogel ) egy német népmese , amely a Grimm testvérek által a Gyermekkori és otthoni mesék első kötetébenösszegyűjtött mese között jelenik meg( Kinder- und Hausmärchen , 1812, KHM 57. sz.). Az Ivan Tsarevich , a Tűzmadár és a Szürke Farkas című orosz mese szomszédja. Ismerünk egynagyon közeli Breton verziót, az Arany feketerigót , amelyet XIX .  Századvégén gyűjtött Paul Sébillot .

A mese egy fiatal férfit, egy király harmadik fiát mutatja be, aki aranymadarat keres, és akinek a róka - vagy a breton változat szerint egy mezei nyúl - segít.

Verziók

A mese főleg Hessenből származik , de valójában különböző mesék kombinációja, amelyek közül az egyik Paderbornban ( Észak-Rajna-Vesztfália ) gyűlt össze . Egy másik, francia nyelvű változat jelenik meg Paul Sébillot Haute-Bretagne szóbeli irodalmában (1881) Le Merle d'or címmel , angol nyelvű változat, Az arany feketerigó címmel Andrew Lang gyűjteményében. , A zöld tündérkönyv (1892).

Összegzés (Grimm verzió)

Egy király kertjében van egy fa, amely aranyalmát termel. Egy nap rájön, hogy az egyik hiányzik, és úgy dönt, hogy három fia közül a legidősebbet őrségre küldi az éjszaka folyamán a fa közelében. Abban éjfélkor fia elalszik, és a következő nap egy alma hiányzik újra. A király megbízza fiai másodikát, hogy vigyázzon. Éjfélkor is elaludt, másnap pedig hiányzott egy másik alma. A király ugyanazt a küldetést bízza meg a fiatalabbal, és miközben figyel, ez a holdfényben egy madárnak látja a tollazatát, amely aranyként ragyog, és amely az egyik gyümölcs ellopására jön. A fiatalember nyíllal lő a madárra, de csak az egyik tollát sikerül ledobnia. Később elmondja apjának, hogy mi történt, és megmutatja neki a tollat. A király összegyűjti tanácsadóit, akik azt mondják neki, hogy a tollnak többet kell érnie, mint az egész királysága, ezért a király azt akarja, hogy elfogják a madarat.

A legidősebb fiú a madár keresésére indul, és keresztezi az utat egy rókával. Meg akarja ölni, de az állat könyörög, hogy kímélje meg; cserébe jó tanácsokat fog adni neki. Azt mondja neki, hogy útközben a fiatalember két vendéglőt talál, az egyik élénk és örömteli, a másik pedig szigorúbb, és ez utóbbiban kell belépnie. A fiatalember anélkül, hogy többet hallgatna, lő, de a rókának sikerül elmenekülnie. A király idősebb fia folytatja útját, és két vendéglő elé érkezik, az egyik vidám, a másik baljós. Gúnyolva a róka tanácsát, belép az elsőbe ... Ugyanaz az epizód ismét megismétlődik a második fiával. Mivel testvérei nem térnek vissza, a legfiatalabbak ragaszkodnak ahhoz, hogy ugyanezt a küldetést bízzák meg apjával. Találkozik a rókával, aki ugyanígy beszél vele. Testvéreivel ellentétben a harmadik fiú nem lövi le az állatot. Ez aztán meghívja, hogy másszon fel a farkára, és kevesebb, mint kettő alatt megérkeznek a faluba. A fiatalember követi a tanácsokat, és besétál a nyomorúságos külsejű fogadóba, ahol éjszakázik.

Másnap egy mezőn a fiú megtalálja a rókát, aki azt mondja neki, menjen egy kastélyba, tele katonákkal, de aki mind alszik. A fiatalembernek el kell mennie egy szobába, ahol egy aranymadarat fog látni egy faketrecben. Mellette egy arany ketrec is, de a róka ragaszkodik ahhoz, hogy a madarat ne tegyék bele. A róka farkán cipelve viszi a fiatalembert a kastélyba. A kastélynál a király fia megtalálja az aranymadarat a faketrecben és a három ellopott almát. Meglátja az aranyketrecet is, és a róka figyelmeztetése ellenére beleteszi a madarat, amely sírva ébreszti az összes katonát. A fiatalembert börtönbe vetik, majd megítélik: hacsak nem talál a szélnél gyorsabb aranylovat, meghal. A róka aztán ismét megjelenik, és azt mondja a fiatalembernek, hogy menjen egy kastély istállójába, ahol alvó vőlegényeket fog látni. A ló mellett van egy rossz és egy arany nyereg: az elsőt kell feltenni, és főleg nem a másodikat. Megérkeznek a kastélyba. A fiatalember az istállóban megtalálja a lovat, de ennek ellenére a hátára teszi az aranynyerget. A ló szomjazik, a vőlegények felébrednek, és a fiatalember börtönben találja magát. A halált megkímélik, és képes lesz megtartani a lovat, ha sikerül visszahozni a gyönyörű hercegnőt az aranyvárból. A gondviselő róka újra felbukkan, és ismét a fiatalember segítségére jön. Utóbbinak meg kell lepnie a király lányát, amikor fürdeni megy, és csókot ad neki; ezt követően azonnal el kell vinni anélkül, hogy hagyná, hogy elbúcsúzzon szüleitől. Minden a tervek szerint halad, csakhogy az utolsó pillanatban a fiatal férfi enged a lány könyörgésének. Amikor a király ágyához közeledik, a király felébred, és a fiatalember ismét a börtönbe kerül. Ha meg akarja menteni az életét, és magával viheti a hercegnőt is, nyolc nap múlva el kell költöztetnie egy hegyet, amely a király ablakai előtt van, és amely rontja a kilátását. A hetedik napon a munka alig haladt előre, a róka visszatér és felajánlja a munka befejezését. Nyolcadik napon a hegy eltűnt. A fiatalember elviheti a király lányát.

A hű róka azt tanácsolja a fiatalembernek, hogy vigye el a hercegnőt a királyhoz, aki az aranyvárhoz vezette. Ünnepelni fogják, és megkapja az aranylovat, de azonnal fel kell szállnia a lóra, és el kell mennie, miután megragadta a fiatal lányt. Minden jól megy. A rókának köszönhetően a fiatalembernek is sikerül lefoglalnia az aranymadarat. Amikor a király fia visszatérni akar édesapjához kincseivel, a róka jutalmat kér tőle: azt akarja, hogy a fiatalember vigye az erdőbe, és ott ölje meg, majd vágja le a fejét. . A róka még mindig azt tanácsolja neki, mielőtt elcsúszik, ne vásároljon akasztófát, és ne üljön egy kút szélén. A fiatalember a gyönyörű hercegnő társaságában érkezik a faluba, ahol két testvére tartózkodott.

Ott megtudja, hogy két férfit akasztanak fel. Látva, hogy a testvéreiről van szó, fizet azért, hogy elengedjék őket. Ezek kíséretében megérkezik egy erdőbe, ahol a pihenés mellett döntenek. Van ott egy kút, amelynek szélén a fiatalember gondolkodás nélkül ül. Két testvére aztán rohan, hogy lökje, és a kút aljára esik. A két gazember megfogja a lovat, a madarat és a hercegnőt, és elmegy apjukhoz. A ló azonban nem eszik, a madár nem énekel, és a hercegnő nem tud sírni. Szerencsére a fiatalember sértetlen a kút alján. Mivel lehetetlen, hogy önállóan feljusson a felszínre, a róka csatlakozik hozzá, és bár csalódott, hogy figyelmeztetését nem tartották be, az állat ismét segít neki kiszabadulni ebből a rendetlenségből. Arra is figyelmezteti, hogy a két rosszindulatú testvér őrt helyezett ki az erdőbe, és ha meglátják, megölik. A fiatalember ezt követően kicseréli a ruháit egy szegény fickóra, akivel az út szélén találkozott, és így álcázva visszatér apjához. Érzékelve jelenlétét, a madár énekelni kezd, a ló enni, és a hercegnő, anélkül, hogy megértené, miért, abbahagyja a sírást, és úgy érzi, mintha igazi vőlegénye érkezett volna meg. Elmondja a királynak, hogy mi történt, és amikor megjelenik a rongyba öltözött fiatalember, azonnal felismeri és megcsókolja. Ezután megfogjuk a két rosszfiút és kivégezzük őket. A király az egyetlen megmaradt fiút örökösévé teszi, és feleségül veszi a hercegnőt.

Később, míg a király fia visszatért az erdőbe, a róka utoljára jelenik meg számára. Megkéri, hogy szállítsa ki. Hogy örömet szerezzen neki, a herceg megöli az állatot, majd levágja a fejét és a lábát. Aztán a róka emberré változik: valójában a hercegnő testvére, akit rossz sors érte, amelyből most végre kiszabadult.

Változatok

A Paderborn eredeti változatában, valamint Sebillot változatában a fiúkat azért küldik, hogy megtalálják a madarat, mert beteg apjuknak meg kell gyógyítani. A Sébillot / Lang-ben a róka szerepét szintén egy nyúl tölti be.

Osztályozás

A besorolás a Aarne-Thompson-Uther típusú mesék , The Golden Bird benne van a típusú mesék AT 550, Bird, ló és Princess ( "The Bird, a ló és a Princess"), korábbi nevén keresése a Aranymadár .

Párhuzamok más Grimm-mesékben

A mese a Kristálygömbhöz (KHM 197) és Az élet vizéhez (KHM 97) kapcsolódik.

Az almák szerepet játszanak a Fehér kígyóban (KHM 17), A boróka mesében (KHM 47) és Hófehérkében (KHM 53) is.

Egy kincs mellett őrködve megjelenik a Kis gnóm (KHM 91) és a Kék fény (KHM 116) c.

Az éjfél egy olyan időszak, amikor a mesékben gyakran szörnyű vagy varázslatos dolgok történnek. A mesében arról, aki elment, hogy megismerje a félelmet (KHM 4), éjfélkor ébreszti fel a fiatalembert a sekrestye, aki megijeszteni tervezi, és később éjfélkor azt is, hogy az első lények megjelennek a megbabonázott kastélyban. ; A királynővé vált nővér csak éjfél körül láthatja gyermekét a Frérot et Sœurette (KHM 11) egyik változatában ; ugyanakkor az óriás szétveri az ágyat, ahol szerinte a szabó alszik a Le Vaillant Petit Tailleur-ban (KHM 20); A Cinderella (KHM 21), valamint a The House in the Forest (KHM 169), éjfélkor az óra, amikor a varázslat megtörik; éjfélkor a fiú megtalálja az óriást a Tökéletes vadászban (KHM 111); éjfélkor az ördögök szerencsejátékot játszanak A semmitől félt hercegben (KHM 121.); éjfélkor a sárkány hazatér Le Diable et sa grand-mère-ben (KHM 125); éjfélkor is a kislány megváltoztatja megjelenését A szökőkút libatartójában (KHM 179) ...

A segítségre kerülő állat szintén visszatérő motívum a mesékben, különösen azokban, amelyeket a Grimm testvérek gyűjtöttek össze:

Összehasonlítást a szerepét ebben a mesében a Fox megtalálható Hurleburlebutz (KHM 66a, elhagyott a második kiadás a 1 st  térfogata mesék a Grimm), Les Deux Frères (KHM 60) és a L'OUISTITI ( KHM 191).

A menyasszony szüleinek búcsúja megjelenik Szeretett Rolandban (KHM 56), La Fauvette-qui-saute-et-qui-chante (KHM 88), Le Fourneau (KHM 127), La Véritable Fiancée (KHM 186)). és Le Tambour (KHM 193).

Két rosszindulatú testvér jelenik meg az Éneklő csontban (KHM 28), a Méhkirálynőben (KHM 62), a Három tollban (KHM 63) és a Két utazó társban (KHM 107).

A kút számos mesében szerepel, például Dame Holle (KHM 24) és The Ball kopott cipők (KHM 133).

A metamorfózisok nagyon gyakori jelenségek a mesékben. Például a Frérot et Sœursette-ben (KHM 11) az öccs szarvassá változik.

Szintén Le Roi Grenouille-ban vagy Henri de Fer-ben (KHM 1), legalábbis a legrégebbi változatában, egy állat erőszakos cselekményt szenvedett, ebben az esetben a falnak vetve újra emberré válik.

A cselekmény eltávolítja az állati bőrt is előfordul Peau d'Ane (KHM 65), La Fauvette-qui-saute-et-qui-chante , Hans-mon-sün (KHM 108) és Hófehérke és Rose. -Red (KHM 161). Lásd még A béka hercegnő orosz verziót.

Egyes minták ősi eredete

Az almák sok mitikus beszámolóba avatkoznak be, például a Hesperidák kertjének aranyalmájába , az idunni ifjúság almájába vagy az Éva által a Genezisben megharapott almába (1 Mózes 3; a tiltott gyümölcs hagyományosan alma, bár ez a bibliai beszámolóban nincs meghatározva).

A fa és a madár az életfa és a főnix ősi mítoszaira emlékeztet . Lásd még A boróka meséje (KHM 47).

A kút a későbbiek szimbólumának tekinthető . Az a tény, hogy a főszereplőt testvérei egy kútba szorítják, felidézi József történetét az Ószövetségben (1Mózes 37:24). Ő felszabadulás jól össze lehet hasonlítani a történet Góg és Magóg szerint Montevilla tartozik, annak Aristomena szerint Pausanias , vagy Szindbád a The Ezeregyéjszaka .

A rongyokba öltözött "hős" visszatérése édesapjához arra gondol, hogy Ulysses visszatért Ithacába , az Odüssziába ( XIII . És azt követő dalok ).

Lásd is

Kapcsolódó cikkek

Külső linkek

Bibliográfia

Megjegyzések és hivatkozások

  1. „Le Merle d'or” , Paul Sébillot (szerk.), Haute-Bretagne szóbeli irodalma , Maisonneuve, Párizs, 1881., 1. kötet, p.  56 sv. - a wikiforráson.
  2. "Az arany feketerigó", Andrew Lang (szerk.), A zöld tündérkönyv , 1892.
  3. A mese kezdete nagyon hasonlít a Tűzmadár témájú orosz mesékhez (lásd még: Rézfront ).
  4. Lásd még Andersen The Nightingale és Kína császár meséjét

Források