Breton Lai

A Breton lai egyfajta költészet meg a XII th  században , és megfelelő eszközök egyfajta narratív, az úgynevezett lai , őse a mese , a stílus és lírai . A Breton lai egy irodalmi műfaj írt először a régi francia , majd a végén a XII th  században , és közben a XIII th  században elsősorban a nyelvi Anglo-Norman . Jack Zipes a The Oxford Companion to Faires című könyvben jelzi, hogy a lai szó az ír csúnya (dal) szóból származik .

Bemutatás

A Breton lai született a régi legendák és mesék a „  kérdése Brittany  ”, amely társult, rövid történeteket 600-1000 vonalak, a lovagias epikus és a lovagi szerelem élt szigetvilág Bretagne hanem Petite Bretagne . Ezek a középkori beszámolók Anglia normann hódítása után alakultak ki .

A breton lai jelen van az Arthur-ciklusban . Ez jelenti a kelta hagyomány , szemben a Karoling hagyomány az anyagi Franciaország és a Latin és az ősi hagyományokat, a tárgyi Róma . Jack Zipes Az Oxfordi mesetársa című cikkében azt írja, hogy Arthur legendákat hozhattak Walesből, Cornwallból és Írországból Bretagne Armorican-ba, ahol a dalokat hárfások, karmesterek és mesemondók továbbították.

Az összes úgynevezett breton laikus azonban nem kizárólag a kelta hagyományból származik. A breton lai jelölhet nem kelta legendákat is, mint például a Lai du Fresne vagy a Lai des Deux Amants .

- Nincsenek olyan jó hárfások, akik ne ismernék Doon lai-ját. Szóval el akarom mondani ezt a híres laikust. Ez véleményem szerint az északi Daneborc közelében történt. Élt egy csodálatosan szép és udvarias fiatal hölgy. A királyság volt az öröksége, nem volt más ura. ”

Fantasztikus és lovagias novellák Bretagne udvarából, le lai de Doon , Paleo kiadások.

Történelmi

A legrégebbi ismert breton laikusok közül a tizenkét lais fordította Marie de France , valószínűleg az 1170-es években . Marie de France kétségtelenül Henri II Plantagenêt és Aquitaine Eleanor udvarának közelében lakott .

A személyazonosságára vonatkozó feltételezések egyike sem igazán hihető. Meséket is fordított, amelyek nagyon sikeresek voltak.

Chrétien de Troyes- ra korai idõiben a breton lais és az Arthur legenda volt hatással, amikor udvari regényeit komponálta, mielõtt a Langue d' Oïl-ban a ganson de geste - vé fejlődött .

Osztályozás

A breton lais-nek két fő csoportja van:

• Les Lais de Marie de France , tizenkét fektetés , amelyet általában a Marie de France írt: ( Bisclavret , Guigemar , Equitan , Lanval , Le Fresne , Les Deus Amanz , Yonec , Laüstic , Milun , Chaitivel , Chevrefoil , Eliduc );
• A névtelen breton alcsoportokba sorolja őket:
  • A névtelen breton lefekteti: (Desiré, Graelent, Guingamor , Doon, Mélion , Epine, Tydorel és Tyolet);
  • A didaktikus breton a következőket állapítja meg: (a lai de l'oiselet , Trot, Conseil, Ombre et Ignaure);
  • A fabliau műfaj breton lais: (Espervier, Aristote, Cor, Mantel és Nabaret);
  • Breton parodikus lais: (Haveloc és Lecheor).

Karakterek

Ez a középkori irodalom kifejlesztette a tündér mítoszát, és a lazák középkori irodalmi beszámolóiban olyan tündéreket adott életre, mint Morgane , Viviane és Mélusine .

Megjegyzések és hivatkozások

1. (in) Zipes, Jack, The Oxford Companion to Fairytales. Oxford UP. 2009 62-63
2. (in) Glyn S. Burgess és Leslie C. Brook Három ófrancia elbeszélés határoz , The University of Liverpool, Department of French, 1999

Függelékek

Források

• Fantasztikus és lovagias novellák a bretagne-i udvartól, Nathalie Desgrugilliers előadásában és fordításában, Paleo kiadások, össz. Közvetlen hozzáférés ( ISBN  978-2-84909-653-6 )

Bibliográfia

• Elbeszélés és párbeszéd a középkor breton laijában. A szóbeli , szóbeli nyelv és irodalom túlélése Franciaország nyugati részén, Angers Egyetem . Betűk és humán tudományok UER, Anjou és Bocages irodalom- és nyelvtudományi kutatóközpontja, Angers , 1983
• Marie-Thérèse Brouland, Le substrat celtique du lai Breton (közép-angol): „Sir Orfeo” , közvetítette: Didier erudition, Párizs, 2000
• Lais de Marie de France (kétnyelvű), előadás, fordítás és jegyzetek: Laurence Harf-Lancner , Le Livre de poche / Lettres gothiques ( ISBN  978-2-2530-5271-5 )
• XII . És XIII . Századi mese tündér (kétnyelvű), Alexander Micha előadása, fordítása és jegyzetei , Garnier-Flammarion, 1992 ( ISBN  978-2-0807-0672-0 )
• Morvan, Françoise, Lais de Marie de France fordítása, bemutatása és jegyzetei , Babel-Actes sud, 2008 (ez a fordítás tiszteletben tartja az eredeti formáját, és lehetővé teszi, hogy a lazeket zene kíséretében mondják el, mint a középkorban).

Kapcsolódó cikkek

• Lai (költészet)
• Lais of Marie Marie
• Francia irodalom a középkorból
• Breton dal

Külső linkek

• Hatósági nyilvántartások  :
  • Francia Nemzeti Könyvtár ( adatok )
  • Egyetemi dokumentációs rendszer
• Roger Dragonetti , Zene és levelek , Librairie Droz, Genf, 1986, p. 99-121
• Roger Dragonetti , A líra evolúciója és esztétikája az eredetétől a 14. század végéig feküdt , Cahiers de civilization medievale , 1969. 12. évfolyam, 12–45. O. 65-68
• Charles Foulon , Marie de France et la Bretagne , Annales de Bretagne , 1953. 60. szám, p.  243-258