Rouennais (nyelv)
A Rouen (amelyet néha Rouen-trágyának vagy purinnak neveznek, amelyet lakói a XIX . Században adtak ) a normann nyelv azon változatossága, amelyet a város nyomornegyedei lakói egyszer Rouen-nek beszéltek . Ez a nyelv, amelynek nyelvi jellemzői nagyon hasonlítanak Brayonhoz és Cauchois-hoz , de a franciához is, az 1960-as évektől fokozatosan ritkult , de fennmaradt a kortárs roueni beszédben , valamint a még mindig jól ismerő roueni lakosok emlékezetében. már nem spontánul beszél a mindennapi életben, de felidézi, amikor humoros módon „helyi” és „rusztikus” beszédet keltsen. Ezt az emléket megkönnyíti Norman Rouen és a francia közelsége, mivel ez az Oïl két nyelve. Ezen túlmenően a roueni normannok sok szót, kifejezésfordulatot, variációkat adtak az igék ragozásában, sőt a francia nyelvű akcentusát is, amelyet ma a roueniak beszélnek, olyan mértékben, hogy a felszíni frankizáció figyelemre méltó módon integrálta és megőrizte Rouen nagy részét. .
A Rouen meglehetősen gazdag irodalmat adott, beleértve a The Muse Normande férgek burleszkjét a XVII . És XVIII . Században.
Nyelvtan
Cikkek
A határozott cikk Rouenben a következő:
- a hímnemben az "l" -t vagy akár " eul" -et ejtik : l'gardin ("a kert"), j 'sieus dans l' c'min ("az úton vagyok"), i 'cante eul bad cant ("Rossz dalt énekel"), az ember, akit láttam ("az ember, akit láttam");
- a nőiben, mint a franciában: la , amely a magánhangzó előtt l- vé válik : a lány , ideje menni ;
- többes számban a les kiejtése l'z magánhangzó előtt: itt vannak a vakok (" itt vannak a tehenek"), a gyerekek r'vének ("a gyerekek visszatértek"), az években passèyes ("in elmúlt évek ").
a határozatlan cikk a következő:
- férfias un : un âb'e su 'l' c'min ("fa az úton"), un liv'e ("könyv");
- a női eune-ban : eune bonne dame , eune feis ("egyszer");
- A többes szám az , ami lesz d'za előtt magánhangzó: des bézots ( "des gyerekek"), d'z fül ( "fül"), azt tegye d'z gyógynövények ( "tettem gyógynövények").
A bemutató cikk a következő:
- a férfias çu-ban (néha a chu, mint a -c összes szó, beleértve ezt a hangot is, Normanra és Picardra oly jellemző sziszegés Rouenben nem olyan egyértelmű, mint Cauchois-ban vagy Brayonban ), magánhangzó előtt c 't lesz : çu biau temps ("ez a szép idő"), láttam ezt a kukacot ("láttam ezt az olibriust");
- a nőies c'te et c't '-ban a magánhangzó előtt: c'te corporance ("ez a testesség"), est c't' adrèche-cite ("ez a cím").
- a többes számú ces-ben , amely a magánhangzó előtt c'z- vé válik : ces caires ("ezek a székek"), c'z agaches ("ezek a piték").
Rouenben, akárcsak a franciában, a latinból örökölt bináris akcentus felelős az e hangzó e kiejtésének váltakozásáért.
Morfológia és szintaxis
-
yi megfelel a származási országokra névmás neki , akkor pusztán i után j ' : i yi azt válaszolja, hogy i n'vouleit szál ( »azt válaszolta, hogy ő nem akar«), azt mondta, Nenni ( "I mondták neki nem„).
-
szemek (hangsúlyos yeuz , így ez a -x ) megfelel a származási országokra: i szemek egy ásítást ( „adta nekik”)
- a névmások mindig COD-COI sorrendben vannak, míg a standard francia nyelvben ezek a pozíciók változóak. Így azt fogjuk mondani, hogy j'èl adok ("magamnak adom"), míg franciául a mondat spontán az lenne , hogy magamnak adom . Ezért a Rouen becenév " remake-the-me-le ".
Szójegyzék
-
ne szál : ne
-
boujou : szia
-
boujou bien : szia! (kezdve)
-
bardi-barda! : patatra!
-
semmi + melléknév: nagyon ( ófranciául a rien - a latin remből - jelentett dolog , használata a "nagyon" értelmében abból adódik, hogy a mondat jelentését megerősítette a dolog szóval való társítása : c semmi nagy szó szerint azt jelentette, hogy nagy dolog vagy nagy dolog )
-
kürt vagy cô : ismét
-
ebben az időben és ebben az időben : most
-
orainok : nem sokkal ezelőtt, nem is régen (ó-francia orainz latin hora antes-ból , „órával azelőtt”)
-
pou (r), de ez : feltéve, hogy
-
âb'e : fa
-
hüvely : káposzta
-
Dieppes neve! : explicit
-
neuche : noce
-
cauche : cipő (mondjuk cauches for shoes )
-
cauchie : úttest, út
-
farok : forró
-
souler : "souloir", szokása, hogy ...
-
arder : megégni
-
sín : dísz, dolog, dolog
-
câtel ( -l végső néha néma) vagy câtiau (minden esetben többes szám: câtiaux ): kastély
-
un Appel> des appiaux : un Appel> des Appel (régi formáját appeaux , a legtöbb francia szó végződő -eau vége Rouen EL - a végső -l néha néma -, azok többes számú mindig - IALS )
-
veir : lásd
-
morogni vagy oltani : fintorogni
-
rágcsálnivalókat készíteni (majd franciásan rágcsálnivalókat készíteni ): duzzog, duzzog
-
quièv'e : kecske (a korábbi Norman kievre ellen CHIEVRE régi párizsi francia)
-
quien : kutya
-
joghurt (a végső -t néma): joghurt
-
macska : macska
-
iau : víz
-
jászol> j „manjue : jászolban> je rühösség (ez ragozás része közvetlenül ófrancia: az ige mangier készült valóban azt manjue az első 3 fő jelen egyes szám indikatív)
-
hogy vezetni : kezdeni
-
rágni : rágni, enni
-
pucheux : vödör a kút felé
-
rágós : evő
-
Péqueux : halász
-
queval , gueval vagy geval : ló
-
digonner : csikland
-
csiklandozni : csiklandozni
-
êt'e catouille : érzékenynek lenni
Irodalom
David Ferrand volt az, aki 1625-től 1653-ig verseket publikált purin nyelven. Ezeket a verseket 1655-ben vették fel a Muse Normande általános leltárában. Louis Petit 1658-ban kiadta a La Muse normande című gyűjteményt. A XVII. Század vége felé Rouenben jelent meg a La Farce des Quiolards.
A tizennyolcadik század első felében két caux-i paraszt levele, folyékony trágya Rouenben az akkori ügyekről. Az 1773-as államcsíny purin bírálta XV. Lajos minisztereit.
Bibliográfia
-
A Rouen nyelv az 1950-es évektől napjainkig , Gérard Larchevêque, szerk. Le Pucheux, Rouen, 2007, ( ISBN 2952691215 )
-
La Normandie dialectale, Lepelley, Caen 1999, ( ISBN 2841330761 )
-
Két normann paraszt levele a spanyol örökösödés háborújáról : purin nyelvű publikálatlan darabok,amelyeket J. Félix, Rouen, Imprimerie de Henry Boissel, 1881. - VII-7 p. ; 20 cm.
-
David Ferrand, La I. II. és III. a normann múzsa része: Több arcképes mű gyűjteménye purin nyelvű, vagy Gros Norman , Párizs, Pierre Seyer, nyomdász, 1763-1767, 24 p. ( online olvasás ).
-
Catherine Bougy, " A szex megjelölései a Muse Normande-ban, David Ferrand ", Annales de Normandie , n os 45-4,1995, P. 393-404 ( online olvasás , hozzáférés : 2018. július 25 ).
-
Catherine Bougy, David Ferrand nyelve, a roueni nyelvjáró költő, a normandiai múzeum Caen XVII . Századi szerzője ,1992Egyetemi értekezés
Lásd is