Rhodesi Timocréon


Timokréon , Rodosz Τιμοκρέων Kulcsadatok
Születés Ialyssos , Rodosz szigete
Elsődleges tevékenység Költő (-480 körül)
Szerző
Írási nyelv Ősi görög
Műfajok Vers ókori görög , ókori görög vígjáték

Timocréon de Ialyssos , más néven Timocréon de Rhodes ( görögül  : Τιμοκρέων), az ie 480-ban, a perzsa háborúk idején népszerű görög líraköltő . Költői munkájának csak néhány töredéke maradt fenn, és ez kevés tudományos figyelmet kapott. Látszólag csak ivásra ( szimpóziumra ) írt verseket, amelyek a banketteket követték. Hírneve különösen a virulens konfliktusokban rejlik, amelyek szemben álltak Thémistocles-szal és Simonides- szel a medizmusáért, ami miatt a szalamiszi csata idején elűzték szülőföldjéről. Emellett meglehetősen híres sportoló és figyelemre méltó falánk volt.

Az Anthologia Palatina idézett, neki írt epitáfot riválisának, Simonidésznek tulajdonítják: " Sokat ettem, sokat ittam, rágalmaztam. Én, Rodoszi Timokreon itt nyugszom "

Életrajz

Plutarkhosz jelenti a legfőbb forrást Timocreon " rágalmazó " meggyőződésében és a Themistokles-szel szembeni ellenzésében (Themistocles, 21), míg Herodotus a Történeteiben (8,111-12) életrajzának fő elemeit nyújtja számunkra. E források szerint Themistoklész, a szalamiszi csata hőse elhagyta a visszavonuló perzsák üldözését, hogy pénzt csikarjon ki az Égei-tenger görög szigetállamaiból , vezetőinek tudta nélkül. Timocreon akkor talán Andros szigetén volt , és három talentum ezüstöt fizetett volna Themistoklésznek, hogy megszervezze visszatérését Rodoszba , ahonnan száműzték. Themistoklész elvette a pénzt, de felmondta a megállapodást annak ellenére, hogy az őket összekötő vendéglátás kötelékei kölcsönös bizalmat folytattak azzal, hogy harmadik személytől vesztegetést fogadtak el, Timocréont kizáró új megállapodásban. A költő pénzéből tengerre szállva, de anélkül, hogy felvette volna fedélzetére, Themistoklész hamarosan eljutott a korinthusi szorosig , ahol a görög főnökök összegyűltek, hogy eldöntsék, melyikük érdemli meg az "érték díját" a közelmúltbeli szalamiszi győzelem után. Themistokles bankettet adott társai kegyei megszerzése érdekében, de nem kapott semmit cserébe, mindegyik vezető önmagára szavazott ( Histories , 8.123-4). Ezekről az eseményekről Timocreon emlékezik meg a 727-es töredékben, amely -480 körül vagy néhány évvel a szalamiszi csata után komponálódott, bár egyesek ezt a töredéket utólagosnak tartják az athéni Themistoklész -471-es kiközösítéséhez képest.

A Naucratis-i Athenaeus által átírt tanúvallomásban Timocreon a perzsa király udvarába került volna , ahol sportolóként és falánkként is megkülönböztette magát, és annyira evett, hogy a király személyesen érdeklődött terveiről, Timocreon válaszolt számtalan perzsa legyőzésére készül. Másnap betartotta ígéretét, és miután legyőzte az összes perzsát, aki bemutatkozott előtte, ütni kezdte az ürességet, hogy demonstrálja: "mindezeket az ütéseket tartogatta, ha valaki harcolni akar". Mindennek ellenére ezeket a tényeket perspektívába kell helyezni, az iskolázatlanság és a sportolók torkossága a görög vígjáték toposzát jelentette.

Más beszámolók szerint az Athénból kiközösített Themistoklész is Perzsia királyát keresi fel. A medizmusáról terjedő pletykák lehetővé tették Timocréon számára, hogy bosszút álljon, amit a 728. és a 729. töredék bizonyít.

Timocréont scholiaste néven is ismerték, és Souda szerint az ősi vígjáték stílusában írt színdarabokat . Egy híres scholia Ploutos istenre vonatkozik  ; Aristophanes ihlette volna (vö. 731 töredék). Vígjátékairól semmit sem tudni , és lehet, hogy nem dramaturg volt , hanem egyszerűen szatirikus verseket komponált. A gadarai Philodemus ( Des Vices, 10.4) hiú énekesként ábrázolja őt, aki egy verseny keretében adott egy dalt a Dioscuri-ról. Diogenian két közmondásról számol be, amelyeket Timocreon használt verseiben. Az első egy ciprusi mesék, ahol két galamb, amely egy áldozati tűz elől menekül, utólag egy másikba kerül (demonstrálva, hogy a gonosztevők végül találkoznak igazságos sorsukkal); a második Carie-ból származik , aki egy halászról szól, aki a rossz évszakban a tengeren nyalogatja a polipot, és azon gondolkodik, hogy merüljön-e el, hogy elkapja, szembesülve azzal a dilemmával, hogy gyermekei éheznek, vagy meghalja magát a hidegtől. Ezt az utolsó közmondást később Simonides vette át, akinek Timocréonnal való versengése látszólag inspirálta a rodosz költő bántalmazó sírfeliratát és epigrammatikus válaszát (AP 13.31).

alkotás

Töredék 727 PMG

A 727-es töredék A PMG a Timocréonnak tulajdonított leghosszabb vers. Plutarchosz idézi Themistoklész életrajzában, csakúgy, mint a 728. és a 729. töredék. Arisztidész Igazságának dicséreteként kezdődik , majd gyorsan Themistoklész felmondása felé fordul.

τύ γε Παυσανίαν εἰ ἀλλ r | DHE τύ γε Ξάνθιππον αἰνεῖς
 r | τύ γε Λευτυχίδαν, delta ἐπαινέω ἐγὼ Ἀριστείδαν
ἄνδρ ἱερᾶν ἀπ Ἀθανᾶν
ἐλθεῖν ἕνα λῷστον: ἐπεὶ Θεμιστοκλῆ ἤχθαρε Λατώ,

ψεύσταν, ἄδικον, προδόταν, ξεῖνον ἐόντα ὃς Τιμοκρέοντα
ἀργυρίοισι κοβαλικοῖσι πεισθεὶς κατᾶγεν οὐ
πάτρίδ Ἰαλυσόν εἰσω,
λαβὼν Ae-τρί ἀργυρίου τάλαντ ἔβα πλέων εἰς ὄλεθρον ,

τοὺς μὲν κατάγων ἀδίκως, τοὺς δ ἐκδιώκων, τοὺς δὲ καίνων ·
ἀργυρίων ὑπόπλεως, πανδόκευε Ἰσθμοῖ γελοίως
ψυχρὰ τὰ κρεῖα παρίσχων ·
οἱ δ ἤσθιον κηὔχοντο μὴ ὥραν Θεμιστοκλεῦς γενέσθαι.

A vers hagyományosan kapott nagyobb figyelmet a történészek, mint irodalomkritikus, akik rámutattak, hogy hiányzik az elegancia és szellemes, és furcsa felvétele elemeinek kórus lírai . A kórus-lírai elemek tipizáló-epitrit metrikával rendelkeznek, és ami triádikus szerkezetnek tűnik. Sir Cecil Maurice Bowra ezt a töredéket "furcsa és zavaró versnek" tekintette. Másik tudós párhuzamot vont a Artemon a Anacreon , míg a megállapítás több kegyelmet és esze az utóbbi munkáját. A vers irodalmi elemzése azonban nem hozott konszenzusos és meggyőző eredményt, amely a vers hangnemének értelmezésén nyugszik. A Leto-ra való utalás homályos, de talán Salamisra vonatkozik, vagy talán Zeusz úrnőjének volt temploma Korintóban.

Töredék 728

Μοῦσα τοῦδε τοῦ μέλεος
κλέος ἀν᾽ Ἕλλανας τίθει,
ὡς ἐοικὸς καὶ δίκαιον.

Ezek a vonalak Plutarchosz szerint bevezették Timocréon legkeményebb felmondásait Themistoklesről.

Töredék 729

οὐκ ἄρα Τιμοκρέων μόνος
Μήδοισιν ὁρκιατομεῖ,
ἀλλ᾽ ἐντὶ κἆλλοι δὴ πονη-
ροί κοὐκ ἐγὼ μόνα κόλολ-λλλλλος λλλλης λλλης
ελλης

Az amputált farokra való utalás hagyományosan egy olyan rendellenességgel társul, amelyben a költő állítólag szenvedett. Plutarchosz Themistoklészt a versben említett gonoszok (πονηροί) egyikeként azonosítja.

731 töredék

a vizeletmintákban a ö co τυφλὲ ώφελέν Πλοῦτε
μήτε γᾖ μήτ ἐν θαλάσσῃ
μήτ ἐν ἠπείρῳ φανῆμεν
ἀλλὰ Τάρταρόν γᾖ μήτ ίν θαλάσσῃ μήτ ἐν ἠπείρῳ
φανῆμεν ἀλλὰ Τάρταρόν
   πε ναίιργναθοντε ναίενα.

Ezek a sorok egy scholia-ban (kommentárban) jelennek meg Aristophanes darabján. Úgy tűnik, hogy ezeket a verseket Aristophanes utánozta Acharniens-könyvében (532–6. Sor)

AP 13.31

Κηία με προσῆλθε φλυαρία οὐκ ἐθέλοντα
οὐ θέλοντα με προσῆλθε Κηία φλυαρία.

Ezt lefordíthatnánk:
"Kea-ból alkalmatlanság jön hozzám: ez nem;
Nem, ami Kea-ból származik - alkalmatlanság"

Ez couplet között szerepel „metrika érdekességek” íródik át a Anthologia Palatina (ez egy hexameter majd egy trochaikus tetrameter), és lehet, hogy Timocreon válasza sírfelirata Szimonidész. Simonides Céosból ( Kéa ) származott .

Megjegyzések

  1. Τιμοκρέων, -οντος
  2. Rachel M. McMullin , "  Aspects of Medizing: Themisztoklész, Szimonidész és Timocreon a Rhodes  ," The Classical Journal Volume = 97 , n o  1,2001. október, P.  55–67 ( online olvasás )
  3. David A. Campbell , görög szöveg , t.  IV. Loebi Klasszikus Könyvtár,1992, P.  4
  4. (in) "Timocreon" az Encyclopædia Britannica 1911-ben [  (in) Olvassa el az online Wikiszótárt ] .
  5. David A. Campbell , görög szöveg , t.  III, Loeb Klasszikus Könyvtár,1992, P.  555
  6. Ruth Scodel , „  Timokreon arisztidészi encomiunmja  ”, Klasszikus antikvitás , vol.  2, n o  1,1983. április, P.  102 (jegyzetek)
  7. Ruth Scodel , "  Timocreon's Aristides Encomium  ", Klasszikus antikvitás , vol.  2, n o  1,1983. április, P.  102 (jegyzetek)
  8. Athenaeum 10.415f-416a, idézi és fordítja David Campbell , görög líra , t.  IV. Loebi Klasszikus Könyvtár,1992, P.  87
  9. David Campbell , görög szöveg , t.  IV. Loebi Klasszikus Könyvtár,1992, P.  85 (jegyzetek)
  10. Diogenianus, a Példabeszédek előszava, David Campbell fordítása idézi: David Campbell , görög líra , t.  IV. Loebi Klasszikus Könyvtár,1992, P.  93. és 97. cikk
  11. Simonides, 514 töredék, idézi David Campbell: David Campbell , görög líra , t.  III, Loeb Klasszikus Könyvtár,1991, P.  380
  12. David Campbell fordításából adaptálva: David Campbell , görög líra , t.  IV, Loebi Klasszikus Könyvtár,1992, P.  89-91
  13. David Campbell ( David Campbell , görög lírai költészet , Bristol Classical Press,1982, 101-102  o.) a férgeket a következőképpen elemzi: --uu-uu --- u --- ux -uu-uu-xu --- u-- -uu-uu-- x-uu-uu-uu --- u-- Az epizód 12. sorának szerkezete más: --u --- u --- uuu-- Az olvasó megtalálhatja a Plutarch's Themistocles (21. fejezet) Bernardotte Perrin 1914-es kiadását : Perseus digitális könyvtár
  14. CM Bowra , görög lírai költészet , Oxford University Press ,1961, 2 nd  ed. , P.  354
  15. GM Kirkwood , korai görög monódia: a költői típus története , NY, Ithaca,1974, P.  183
  16. Noel Robertson , „  Timocreon és Themistocles  ”, The American Journal of Philology , vol.  101, n o  1,1980, P.  61. ( JSTOR  294176 )
  17. David Campbell , görög lírai költészet , Bristol Classical Press,1982, P.  407
  18. Plutarkhosz , Themistoklész , fej.  21, idézi David Campbell , görög szöveg , t.  IV, Loebi Klasszikus Könyvtár,1992, P.  90
  19. David Campbell , görög szöveg , t.  IV. Loebi Klasszikus Könyvtár,1992, P.  91., jegyzetek
  20. Scholie az arisztofániak Acharnianusairól, idézi David Campbell , görög líra , t.  IV. Loebi Klasszikus Könyvtár,1992, 93. és 95.  o.
  21. a vers Aristophone:
    ἐντεῦθεν ὀργῇ Περικλέης οὑλύμπιος
    ἤστραπτ ἐβρόντα ξυνεκύκα τὴν Ἑλλάδα,
    ἐτίθει νόμους ὥσπερ σκόλια γεγραμμένους,
    ὡς χρὴ Μεγαρέας μήτε γῇ μήτ ἐν ἀγορᾷ
    μήτ ἐν θαλάττῃ μήτ ἐν οὐρανῷ μένειν.
  22. Anthologia Palatina 13.31, idézi David Campbell , görög szöveg , t.  IV. Loebi Klasszikus Könyvtár,1992, P.  96
  23. A vers Arisztophanész:
    ἐντεῦθεν ὀργῇ Περικλέης οὑλύμπιος
    ἤστραπτ ἐβρόντα ξυνεκύκα τὴν Ἑλλάδα,
    ἐτίθει νόμους ὥσπερ σκόλια γεγραμμένους,
    ὡς χρὴ Μεγαρέας μήτε γῇ μήτ ἐν ἀγορᾷ
    μήτ ἐν θαλάττῃ μήτ ἐν οὐρανῷ μένειν.
  24. David Campbell , görög szöveg , t.  IV. Loebi Klasszikus Könyvtár,1992, P.  97

en) Wikiforrás-logo.svg "  Timocreon  ", Encyclopædia Britannica ,1911[ a kiadások részlete ]

Fordítási forrás