Bernstein közelítés
Az elemzés során a Bernstein-közelítés a polinom közelítésének egyik módszere , amely egyenletesen megközelíti az [0, 1] szakaszon definiált f folytonos függvényt a Bernstein-polinom lineáris kombinációinak szekvenciájával . Ez a bizonyíték konstruktívan a tétel Weierstrass közelítés miatt van Szergej Natanovich Bernstein .
Meghatározás
A N- th közelítése f a polinom
Pnem(f)=∑k=0nemf(knem)Bknem,{\ displaystyle P_ {n} (f) = \ sum _ {k = 0} ^ {n} f \ bal ({\ frac {k} {n}} \ jobbra) B_ {k} ^ {n},}![{\ displaystyle P_ {n} (f) = \ sum _ {k = 0} ^ {n} f \ bal ({\ frac {k} {n}} \ jobbra) B_ {k} ^ {n},}](https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/f5e7a16bd18aca487fd19c863bce4b9089bd71d1)
hol vannak a Bernstein polinomok:
Bknem{\ displaystyle B_ {k} ^ {n}}![{\ displaystyle B_ {k} ^ {n}}](https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/92624c223566339bd1b5488344914e13df2e7abb)
Bknem(x)=(nemk)xk(1-x)nem-k.{\ displaystyle B_ {k} ^ {n} (x) = {n \ select k} x ^ {k} (1-x) ^ {nk}.}![{\ displaystyle B_ {k} ^ {n} (x) = {n \ select k} x ^ {k} (1-x) ^ {nk}.}](https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/4d6926993a42969dad7940d3c2d0dee1098bcb7a)
Ezért konstrukció P n ( f ) a értékei F pontokban 0, 1 / n , ..., ( n - 1) / n , és 1, de ezeken a pontokon, az érték a P n ( f ) lehet eltér az f-től , más szóval: a kapott közelítés nem interpoláció .
A egyenletes konvergenciája a P n ( f ) felé f tehát a következőképpen fogalmazott:
∀ε>0∃NEM∀nem≥NEM∀x∈[0,1]|f(x)-Pnem(f)(x)|≤ε.{\ displaystyle \ forall \ varepsilon> 0 \ quad \ létezik N \ quad \ forall n \ geq N \ quad \ forall x \ in [0,1] \ qquad | f (x) -P_ {n} (f) ( x) | \ leq \ varepsilon.}
Megjegyzendő, hogy ha X jelentése egy véletlen változó követően binomiális eloszlású paraméterek ( n , x ) , majd a P n ( f ) ( x ) nem más, mint az elvárás a F ( X / n ) , azaz az átlagos f az x valószínűség n független kísérletének sikereire vonatkozik . Az egyszerű konvergencia a P n ( f ) felé f ezután közvetlen következménye a gyenge nagy számok törvénye . Az X ⁄ n és x közötti különbség valószínűségének növelésével levezetjük az egységes konvergenciát.
Demonstráció
A C ([0, 1]) lineáris P n operátorok pozitívak (en) , Korovkin közelítési tételének megfelelően elegendő a három monomális függvény konvergenciájának igazolása f 0 ( x ) = 1 , f 1 ( x ) = x és f 2 ( x ) = x 2 .
Most P n ( f 0 ) = f 0 , P n ( f 1 ) = f 1 és P n ( f 2 ) = f 2 + ( f 1 - f 2 ) / n , ami ezzel zárul.
Konvergencia sebesség
Legyen az f egy folytonos függvény [0; 1] , és co legyen a modulusa folytonosságát az f . Tehát megvan az egyenlőtlenség:
‖f-Pnem(f)‖∞≤9.4ω(nem-1/2){\ displaystyle \ | f-P_ {n} (f) \ | _ {\ infty} \ leq {\ frac {9} {4}} \; \ omega \ bal (n ^ {- 1/2} \ jobb )}![{\ displaystyle \ | f-P_ {n} (f) \ | _ {\ infty} \ leq {\ frac {9} {4}} \; \ omega \ bal (n ^ {- 1/2} \ jobb )}](https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/c8c698d4f087adf82cf96028c29dc579934f3fde)
Ahol a "végtelen" színvonalat jelenti .
‖⋅‖∞{\ displaystyle \ | \ cdot \ | _ {\ infty}}![\ | \ cdot \ | _ {{\ infty}}](https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/b723232adf7317abb1fc1c1326e1e4f79616a7e4)
Demonstráció
Legyen δ > 0 és x ∈ [0; 1] . Legyen k ∈ {0, ..., n } . Két eset lehetséges k esetében :
- Igen .|x-k/nem|≤δ{\ displaystyle | xk / n | \ leq \ delta}
![{\ displaystyle | xk / n | \ leq \ delta}](https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/e57b1eb0e50130153f893bff0f7b8c320c4bd3f8)
Ebben az esetben ,. Mivel B|f(x)-f(k/nem)|≤ω(δ){\ displaystyle | f (x) -f (k / n) | \ leq \ omega (\ delta)}
n
k( y ) ≥ 0 minden y ∈ [0; 1] esetén:
|∑k=0,|x-k/nem|≤δnem(f(x)-f(k/nem))Bknem(x)|≤ω(δ)∑k=0nemBknem(x)=ω(δ){\ displaystyle \ left | \ sum _ {k = 0, | xk / n | \ leq \ delta} ^ {n} (f (x) -f (k / n)) B_ {k} ^ {n} ( x) \ right | \ leq \ omega (\ delta) \ sum _ {k = 0} ^ {n} B_ {k} ^ {n} (x) = \ omega (\ delta)}![{\ displaystyle \ left | \ sum _ {k = 0, | xk / n | \ leq \ delta} ^ {n} (f (x) -f (k / n)) B_ {k} ^ {n} ( x) \ right | \ leq \ omega (\ delta) \ sum _ {k = 0} ^ {n} B_ {k} ^ {n} (x) = \ omega (\ delta)}](https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/26b2c4e323a33ac15a69415017b0887673113c2b)
- Igen .|x-k/nem|≥δ{\ displaystyle | xk / n | \ geq \ delta}
![{\ displaystyle | xk / n | \ geq \ delta}](https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/64397e558f729c3be2e24ef3413eb0f4b316b45f)
Bármelyiket . Beállítottuk y j = x +M=⌊|x-k/nem|δ⌋{\ displaystyle M = \ bal \ lfloor {\ frac {| xk / n |} {\ delta}} \ right \ rfloor}
j/M +1a j ∈ {0, ..., M + 1} . Ekkor észrevesszük, hogy j ∈ {0, ..., M } esetén | y j +1 - y j | < δ . Így :
|f(x)-f(k/nem)|≤∑j=0M+1|f(yj+1)-f(yj)|≤(M+1)ω(δ)≤ω(δ)(1+1δ|x-knem|)≤ω(δ)(1+1δ2(x-knem)2){\ displaystyle | f (x) -f (k / n) | \ leq \ sum _ {j = 0} ^ {M + 1} | f (y_ {j + 1}) - f (y_ {j}) | \ leq (M + 1) \ omega (\ delta) \ leq \ omega (\ delta) \ bal (1 + {\ frac {1} {\ delta}} \ bal | x - {\ frac {k} { n}} \ jobb | \ jobb) \ leq \ omega (\ delta) \ bal (1 + {\ frac {1} {\ delta ^ {2}}} \ bal (x - {\ frac {k} {n }} \ jobbra) ^ {2} \ jobbra}}![{\ displaystyle | f (x) -f (k / n) | \ leq \ sum _ {j = 0} ^ {M + 1} | f (y_ {j + 1}) - f (y_ {j}) | \ leq (M + 1) \ omega (\ delta) \ leq \ omega (\ delta) \ bal (1 + {\ frac {1} {\ delta}} \ bal | x - {\ frac {k} { n}} \ jobb | \ jobb) \ leq \ omega (\ delta) \ bal (1 + {\ frac {1} {\ delta ^ {2}}} \ bal (x - {\ frac {k} {n }} \ jobbra) ^ {2} \ jobbra}}](https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/de4b6ba5df34aaab06a60aaf3a945e02df40ca55)
Így minden x ∈ [0; 1] esetén írhatunk:
|f(x)-Pnem(f)(x)|≤|∑k=0,|x-k/nem|≤δnem(f(x)-f(k/nem))Bknem(x)|+|∑k=0,|x-k/nem|≥δnem(f(x)-f(k/nem))Bknem(x)|≤ω(δ)+|∑k=0,|x-k/nem|≥δnemω(δ)(1+1δ2(x-knem)2)Bknem(x)|≤ω(δ)(2+1δ2∑k=0,|x-k/nem|≥δnem(x-knem)2Bknem(x))≤ω(δ)(2+x(1-x)nemδ2)≤ω(δ)(2+14nemδ2){\ displaystyle {\ begin {aligned} | f (x) -P_ {n} (f) (x) | & \ leq \ left | \ sum _ {k = 0, | xk / n | \ leq \ delta} ^ {n} (f (x) -f (k / n)) B_ {k} ^ {n} (x) \ jobb | + \ bal | \ sum _ {k = 0, | xk / n | \ geq \ delta} ^ {n} (f (x) -f (k / n)) B_ {k} ^ {n} (x) \ jobbra | \\\ quad & \ leq \ omega (\ delta) + \ balra | \ sum _ {k = 0, | xk / n | \ geq \ delta} ^ {n} \ omega (\ delta) \ bal (1 + {\ frac {1} {\ delta ^ {2}}} \ balra (x - {\ frac {k} {n}} \ jobbra) ^ {2} \ jobbra) B_ {k} ^ {n} (x) \ jobbra | \ leq \ omega (\ delta) \ balra (2 + {\ frac {1} {\ delta ^ {2}}} \ sum _ {k = 0, | xk / n | \ geq \ delta} ^ {n} \ balra (x - {\ frac {k} { n}} \ jobbra) ^ {2} B_ {k} ^ {n} (x) \ jobbra) \\\ quad & \ leq \ omega (\ delta) \ balra (2 + {\ frac {x (1- x)} {n \ delta ^ {2}}} \ jobbra) \ leq \ omega (\ delta) \ balra (2 + {\ frac {1} {4n \ delta ^ {2}}} \ jobbra) \ end {igazítva}}}![{\ displaystyle {\ begin {aligned} | f (x) -P_ {n} (f) (x) | & \ leq \ left | \ sum _ {k = 0, | xk / n | \ leq \ delta} ^ {n} (f (x) -f (k / n)) B_ {k} ^ {n} (x) \ jobb | + \ bal | \ sum _ {k = 0, | xk / n | \ geq \ delta} ^ {n} (f (x) -f (k / n)) B_ {k} ^ {n} (x) \ jobbra | \\\ quad & \ leq \ omega (\ delta) + \ balra | \ sum _ {k = 0, | xk / n | \ geq \ delta} ^ {n} \ omega (\ delta) \ bal (1 + {\ frac {1} {\ delta ^ {2}}} \ balra (x - {\ frac {k} {n}} \ jobbra) ^ {2} \ jobbra) B_ {k} ^ {n} (x) \ jobbra | \ leq \ omega (\ delta) \ balra (2 + {\ frac {1} {\ delta ^ {2}}} \ sum _ {k = 0, | xk / n | \ geq \ delta} ^ {n} \ balra (x - {\ frac {k} { n}} \ jobbra) ^ {2} B_ {k} ^ {n} (x) \ jobbra) \\\ quad & \ leq \ omega (\ delta) \ balra (2 + {\ frac {x (1- x)} {n \ delta ^ {2}}} \ jobbra) \ leq \ omega (\ delta) \ balra (2 + {\ frac {1} {4n \ delta ^ {2}}} \ jobbra) \ end {igazítva}}}](https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/c7395b7c8e274bea3fd96484da0fa6ff30438b0b)
Végül a δ = 1 / √ n kiválasztásával következtethetünk.
Ez az eredmény lehetővé teszi a Bernstein-polinomok szekvenciájának bizonyos sebességének konvergenciáját az f függvény felé, az f folytonossági modulusának függvényében .
Referencia
-
"A Weierstrass-tétel igazolása a valószínűségek kiszámítása alapján" , a Comm. Soc. Math. Kharkov Ser. 2. kötet 1912.
-
(in) Francesco Altomare, " Korovkin-deviációs tételek és közelítés a pozitív lineáris operátorok részéről " , Surveys in Approximation Theory , vol. 5,2010, P. 92-164 ( arXiv 1009.2601 ), 3.6. Tétel .
-
(in) Michelle Schatzman , numerikus analízis: egy matematikai bevezetés , Oxford University Press, 2002, 5.3.2 tétel
Kapcsolódó cikkek
-
Bernstein-tétel (közelítési elmélet) (fr)
-
Egyenlőtlen Jackson (en)
<img src="https://fr.wikipedia.org/wiki/Special:CentralAutoLogin/start?type=1x1" alt="" title="" width="1" height="1" style="border: none; position: absolute;">