Aziridin | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Azonosítás | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
IUPAC név | aziridin | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Szinonimák |
azaciklopropán- |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
N o CAS | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
N o ECHA | 100,005,268 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
N o EC | 205-793-9 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
PubChem | 9033 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
ChEBI | 30969 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Mosolyok |
C1CN1 , |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
InChI |
InChI: InChI = 1 / C2H5N / c1-2-3-1 / h3H, 1-2H2 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Megjelenés | színtelen és tiszta olajos folyadék | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kémiai tulajdonságok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Brute formula |
C 2 H 5 N [-izomer] |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Moláris tömeg | 43,0678 ± 0,0022 g / mol C 55,78%, H 11,7%, N 32,52%, |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Dipoláris pillanat | 1,90 ± 0,01 D | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Fizikai tulajdonságok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
T ° fúzió | -78 ° C | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
T ° forráspontú | 56 ° C | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Térfogat | 0,8321 g · cm -3 hogy 20 ° C-on | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Öngyulladási hőmérséklet | 320 ° C | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Lobbanáspont | -13 ° C | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Robbanási határok a levegőben |
3,6 - 46 térfogat% 64 - 820 g · cm -3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Telített gőznyomás |
213 mbar át 20 ° C-on 333 mbar nyomáson át 30 ° C-on 780 mbar át 50 ° C-on |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Termokémia | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Δ f H 0 folyadék | 91,9 kJ · mol -1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
C o |
egyenlet:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
PCI | -1 591,36 kJ · mol -1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Óvintézkedések | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
WHMIS | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
B2, D1A, D2A, E, |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
NFPA 704 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
3 4 3 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
67/548 / EGK irányelv | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
T + F NEM Indexszám : Besorolás : F; R11 - Carc. Macska. 2; R45 - Muta. Macska. 2; R46 - T +; R26 / 27/28 - C; R34 - N; R51-53 Jelképek : T + : Nagyon mérgező F : Tűzveszélyes N : Környezetre veszélyes R mondatok : R11 : Tűzveszélyes. R34 : Égési sérülést okoz. R45 : Rákot okozhat. R46 : Örökletes genetikai károsodást okozhat. R26 / 27/28 : Belélegezve, bőrrel érintkezve és lenyelve nagyon mérgező. R51 / 53 : Mérgező a vízi szervezetekre, hosszan tartó károsodást okozhat a vízi környezetben. S-mondatok : S45 : Baleset vagy rosszullét esetén azonnal orvoshoz kell fordulni (ha lehetséges, meg kell mutatni a címkét). S53 : Kerülje az expozíciót - használat előtt szerezzen be külön utasításokat. S61 : Kerülje a környezetbe jutást . Olvassa el a speciális utasításokat / biztonsági adatlapot. R mondatok : 11, 26/27/28, 34, 45, 46, 51/53, S-mondatok : 45, 53, 61, |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Szállítás | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
663 : nagyon mérgező és gyúlékony anyag (lobbanáspontja legfeljebb 60 ° C ) ENSZ-szám : 1185 : ETILENEIMIN, STABILIZÁLT Osztály: 6.1 Címkék: 6.1 : Mérgező anyagok 3 : Gyúlékony folyadékok Csomagolás: I. csomagolási csoport : nagyon A veszélyes anyagok; |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
IARC osztályozás | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
2B. Csoport: Lehetséges, hogy rákkeltő az emberre | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ökotoxikológia | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
DL 50 |
15 mg · kg -1 (patkány, orális ) 3,5 mg · kg -1 (patkány, ip ) 4 mg · kg -1 (egerek, ip ) |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Szagküszöb | alacsony: 2 ppm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Egység SI és STP hiányában. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A aziridint (NF) vagy azacyclopropane a szerves vegyület gyűrűs tapasztalati képlete C 2 H 5 N. Ez is az eredeti vegyület és aziridinek funkciós csoport megfelel egy heterociklus a három oldalán áll egy amin és két metilén- csoport .
Az aziridineket a szerves kémiában sokféleképpen lehet előállítani .
Egy amincsoport egy szomszédos halogenidet (β-nál) kiszoríthat egy intramolekuláris nukleofil szubsztitúciós reakcióban aziridinné. Az amino-alkoholok reakcióképessége azonos, de a hidroxidcsoportokat először jobban távozó csoportokká, például tozilátokká kell átalakítani . Az amino-alkohol ciklizálását Wenker (in) (1935) és a haloamin egyikének, Gabriel (1888) etilén- imin -módszerének szintézisének nevezzük .
A hozzáadása nitrén egy alkén egy jól megalapozott eljárás a szintézisét aziridinek. Az azidok fotolízise vagy termolízise jó módszer a nitrének előállítására. Ezeket in situ is elő lehet állítani jodobenzol-diacetátból és szulfonamidokból vagy szulfamátokból , vagy N-szulfonil-oxi-prekurzor etoxikarbonil-nitrénjéből:
Hőkezeléssel vagy egy triazolin fotolízisével a nitrogén kiürül , és aziridin marad. A szükséges triazolint az azid és az alkén ciklikus addíciós reakciójával nyerjük .
Az egyik eljárás egy epoxid gyűrűnyitási reakciójából áll nátrium-aziddal, majd az azid trifenil-foszfinnal kapott nitrogéngáz kiürítésével történő szerves redukcióját követi :
Egy másik módszer abból áll, hogy egy epoxid kinyílik egy aminon, majd a gyűrűt visszazárják egy Mitsunobu-reakcióval .
Hoch-Campbell etilénimin szintézisét ismerteti a szintézisét aziridinek által a reakció bizonyos oximok a Grignard-reagensekkel :
Az aziridinben a kötések szöge 60 ° körül van, ami lényegesen kisebb, mint a lineáris és kötetlen szénhidrogénekben vagy aminokban szokásos 109,5 ° -os szög . Ezek a szögek azonban összehasonlíthatók a ciklopropán- vagy oxirángyűrűk szögeivel, és ugyanazoknak a szögkorlátoknak felelnek meg a gyűrűben: az ilyen típusú gyűrűkben lévő kötések banánkötési modell meghívásával magyarázhatók. Aziridin kevesebb az alap , mint egy aciklusos és alifás amin egy pKa 7,9 a konjugált sav , amely annak köszönhető, hogy növekszik a s karakter a szabad pár a nitrogén . Az aziridin megnövekedett szögfeszültségei szintén felelősek a nitrogén inverzió megnövekedett energiagátjáért . Ez az akadály elég magas aziridinben ahhoz, hogy képes legyen szétválasztani az invertomereket , például az N-klór-2-metilaziridin cisz- és transz-invertomerjeit.
Az aziridinek olyan szubsztrátok, amelyek a gyűrű molekuláris korlátai miatt sok nukleofillel rendelkeznek a gyűrűnyitási reakciókra . Az alkoholizátorok és az ammónia-analízisek általában a ciklizációk fordított reakciói. További hatékony nukleofilek a nukleofil szénatomok, például szerves lítium- reagensekben, vagy szerves szuprátok , például Gilman-reagens .
A gyűrűnyitási reakció fontos alkalmazása aszimmetrikus szintézisben az, hogy a trimetil-szililazid TMSN 3 és aszimmetrikus ligandum esetén
A katalizátor ittriumra és három izopropil-oxi-szubsztituensre épül , a ligandum egy foszfin-oxid. 91% ee enantiomerfelesleggel ez a reakció lehetővé teszi az oseltamivir ( Tamiflu ) teljes szintézisét .
Egyéb reakciókA szubsztituálatlan aziridineket alkének képesek megnyitni egy erős Lewis-sav, például B (C 6 F 5 ) 3 jelenlétében. Néhány N-szubsztituált aziridin és mindkét szénatomon elektront kivonó csoportokkal az azometil-ilidek az elektrociklusos (en) gyűrűnyitással . Ezek az ilidek megfelelő dipolarofillel csapdába eshetnek egy 1,3-dipoláris ciklusterdícióval .
Az egyes specifikus aziridin toxikológiája saját szerkezetétől és aktivitásától függ, amely részt vesz az aziridin-csoport általános jellemzőiben. Mivel az aziridinek elektrofilek , képesek támadni és ciklusukat endogén nukleofilek, például DNS nukleáris bázisok nyitják meg , ami megfelel egy mutagén potenciálnak, és bizonyos esetekben tumorellenes aktivitást is kiválthat.
Így az inhaláció és aziridinekkel való közvetlen érintkezés tilos. Egyes jelentések megjegyzik, hogy még a kémia során általában használt kesztyűk sem akadályozzák az aziridinek bőrbe való behatolását. Ezért fontos, hogy a felhasználók ellenőrizzék a kesztyű áztatási idejét, és nagyon vigyázzanak a szennyeződés elkerülésére a kesztyű eltávolításakor.
A Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC ) áttekintette az aziridin-vegyületeket, és lehetséges humán rákkeltő anyagként osztályozta őket (2B csoport). Az átfogó értékelés során az IARC munkacsoportja figyelembe vette, hogy az aziridinek közvetlen alkilező ágensek, amelyek a tesztrendszerek széles körében mutagének és promutagén DNS-adduktokat képeznek.
Az aziridinek irritáló hatást váltanak ki a nyálkahártyákon, mint például a szem, az orr, a légzőrendszer és még a bőr is. Az aziridinek érintkezéskor gyorsan behatolnak a bőrbe. Allergiás bőrbetegségeket és csalánkiütést okozhatnak, vagy foglalkozási asztmához vezethetnek .