Chiton (ruházat)

A chiton (az ókori görög χιτών  / khitṓn  ; egyes számú genitív: χιτῶνος  / khitônos ) fehérnemű volt, amelyet az ókori Görögország viselt . Ez egyfajta hosszú ing vagy zubbony volt, amelyet a magasság irányába hajtogatott és oldalra varrt ruhadarab alkotott; az egyik oldal nyitva maradhat, vagy kapcsokkal zárható le, az ókori görög περόναι  / perónai néven . A fibulák vagy karimával lehetővé rendszerint csatolja mindkét vállát, így nyílások a fejét és karját; elég volt leválasztani a fibulát a jobb válláról, hogy a chiton egyedülállóan hasonlítson az exomidra . A férfiak és a nők által egyaránt viselt chiton a himációval együtt a görög jelmez két alapvető darabjának egyike volt.

Általános felhasználások

A hím chiton

A chiton közvetlenül elfedi a bőrt. A férfiak röviden viselték, mint egy ujjatlan tunikát, anélkül, hogy a jobb oldalukra csukták volna, hogy nagyobb szabadságot hagyjanak a jobb karnak, ami különösen a rabszolgák és a munkások munkájához igazodott: ez a hím chiton, amelyet a χιτωνίσκος  / khitōnískos neve így el tudta takarni a bal karját, a bal vállát és a mellkasát, és comb közepéig a lábára esett. Plutarkhosz III . Kleomén királyt idézi, aki amikor Alexandriába indul , karddal a kezében "eltöri a varratot, amely a jobb vállára zárta a zubbonyát" , és ez az eset elég volt ahhoz, hogy chitonját gyakorlatilag exomiddá alakítsa . Ugyanakkor „az igazi férfi görög ruha mindig két kapocs, és ezért két karkivágással . ” Azon gyermekek kivételével, akik öv nélkül viselték a chitont, a felnőttek egy övvel meghúzhatták a chitonot, hogy nagyjából a térd fölé emeljék; az öv derék körül puffadt redőket húzott, amelyeket görögül κόλπος  / kólposnak hívtak . Ezt az övet néha egy másik, szélesebb, magasabbra helyezett öv kísérte, a ζωστήρ  / zōstēr , egy katonai bőr öv, amely egy második kolposzt alkotott . Lován látjuk, aki a lova előtt áll, a Panathenaic frízen . Alvásként a testünkön tartottuk a chitont, miután kibontottuk az övünket, amint Hesiodosz tanúskodik  : „Ha valami történik veled a faluban, a szomszédok úgy szaladgálnak, hogy nem kötik be az övüket, míg a szüleidnek meg kell kötniük az övüket. " A hadseregben a páncél (mellkas) alatt viselt chiton élénk színű, általában kék vagy vörös színű.

A női chiton

Az asszonyok hosszú kitonit viseltek, általában vászonból, néha gyapjúból; néha könnyebb ruhát viselhettek alatta, a pólónknak megfelelő χιτώνιον  / khitōniont . Olykor redőzött vászonba lehetett varrni, derékig övezve, valószínűleg egyszerű zsinórral. Ha ujja van, akkor nagyon rövidek, és soha nem lépnek túl a könyökön (de talán nem is voltak), ellentétben a peplókkal, amelyek egy női ruha, amelyet a fibulák viselnek és tartanak a vállánál . A vászon megjelenésével a chiton fokozatosan felváltja a gyapjúba burkolt peplókat , amelyek különböznek attól, hogy nem esnek redőkben a mellkason, és az övnek köszönhetően derékig dagadva viselik.

Változatok

A lábra eső hosszú kitont ποδήρης- nak hívták  ; ez volt a görög ruha a iónok „a húzás tunikák” ( Ἰάονες ἑλκεχίτωνες ), amelynek Homer és Hérodotosz beszélnek , a görög ruha a nagy istenek. Geometriai minták díszíthették az ünnepekre. Viselni lehetett egy harccal, egyfajta terpeszes kabáttal . Egy másik változat a chiton csuklóig tartó ujjakkal ( χιτὼν χειριδωτός ), a perzsa divat utánzata, de ritkán a Kr. U. III .  Század előtt . J.-C.

Az ókori iónok ezen hosszú hitonját azonban a klasszikus időkben sem hagyták el teljesen; úgy tűnik, hogy ez egy ünnepi ruha lett, amelyet papok, citrások és versenyzők viseltek a nyilvános játékokban. Így láthatjuk a Delphi szekerét " , amely a kocsisok hosszú tunikájába öltözött, a hagyományos fehér xystis (görögül ξυστίς ), amelyet a verseny alatt viseltek. A derékpánttól hosszú, párhuzamos hajtásokban szinte a bokáig ereszkedik, nagyon magasan a gyomor fölé helyezve. Az öv fölött a tunika blúz érzékeny módon, különösen az oldalán. Hegyes nyakkivágást rajzol előre és hátul, és a vállakra és a karokra végződik. Ennek a varrásnak és a hónalj alatt áthúzódó zsinórnak a kombinált játéka a kar közepéig tartó ujjat képez ” .

Azt is tudjuk, a Dorian görög ruha a fold, annak calyptre (vagy fátyol) és annak Kolpos  : ez volt „a szűk hüvely ránctalan, csatolva a test, mint egy kerek és sima hüvely. " Ami a nők kettős chitonját illeti, azt összehajtották és visszahajtották magukra, azt az illúziót keltve, hogy kettő van, egy megállító térd.

Megjegyzések és hivatkozások

  1. Henri Lechat 1923 , p.  184.
  2. A. Jardé, az ókori Görögország és a görög élet , Párizs, Delagrave,1971, P.  233-234.
  3. Robert Flacelière 1971 , p.  188.
  4. Anatole Bailly , görög-francia szótár , Hachette,1952, P.  2140, sv .
  5. Aristophanes , Les Oiseaux , kb. 946 és 955; Platón , Hippias Minor , 368 c.
  6. Plutarchus , Párhuzamos életek [ a kiadások részletei ] [ online olvasás ] , Cléomène , 37, 2.
  7. Jean Charbonneaux , Klasszikus görög szobor , I. kötet, pl. 62.
  8. Hesiod , A művek és a napok [ a kiadások részletei ] [ online olvasható ] , c. 344-345, és a Belles Lettres 1. oldalának 99. kiadása.
  9. Katonák az ókortól napjainkig , ERPI ,2008, 360  p. ( ISBN  978-2-7613-2725-1 ) , p.  22.
  10. Aristophanes , A békák , 411.
  11. Henri Lechat 1890 , p.  302.
  12. A. Bailly , alverbo .
  13. Homer , Iliad [ a kiadások részlete ] [ online olvasható ] , XIII, 685. körül.
  14. Herodotus , Histoires [ a kiadások részlete ] [ online olvasható ] , V. könyv, 88. o.
  15. Herodotus , Histoires [ a kiadások részlete ] [ online ] , VI. Könyv, 61. o.
  16. Heuzey Léon , Az ősi jelmez története az élő modell tanulmányai szerint , Párizs, 1922, p.  80–84 .
  17. Robert Flacelière 1971 , p.  189.
  18. François Chamoux , Delphi szekere , 1955, p.  51 .
  19. Henri Lechat 1890 , p.  302., 2. jegyzet.

Bibliográfia

Kapcsolódó cikkek