Nagyváradi Mare egyházmegye
| Nagyváradi Mare egyházmegye (ro) Dieceza Romano-Catolică de Oradea (la) Dioecesis Magnovaradinensis Latinorum | ||
 A nagyváradi Szűz Mária szoborának székesegyháza | ||
| Ország | Románia | |
|---|---|---|
| Templom | Latin katolikus egyház | |
| Liturgikus szertartás | latin | |
| A joghatóság típusa | egyházmegye | |
| Teremtés | 1077 | |
| Egyházi tartomány | Bukarest | |
| Ülés | Nagyvárad | |
| Suffragani egyházmegyék | nem | |
| Püspöki Konferencia | Romániából | |
| Jelenlegi tartó | Böcskei László | |
| Nyelv (ek) liturgikus (ok) |
román magyar latin |
|
| Naptár | Gregorián | |
| Plébániák | 61 | |
| Papok | 64. | |
| Vallási | 3 | |
| Apácák | 27. | |
| Terület | 12 152 km 2 | |
| Teljes lakosság | 1 005 000 ( 2016 ) | |
| Katolikus lakosság | 104 558 ( 2016 ) | |
| A katolikusok százaléka | 10,4% | |
| Weboldal | www.varad.org/ro/ | |
 Az egyházmegye helye | ||
| (en) Közlemény a www.catholic-hierarchy.org oldalon | ||
Az egyházmegye Oradea Mare (a latin : Dioecesis Magnovaradinensis Latinorum a román : Dieceza Romano-Catolica Oradea , a magyar : Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye , németül: Römisch-Katholische Diözese Großwardein ) egy katolikus egyházmegye Románia a latin rítusú az egyházi tartomány a bukaresti székhelyű található Oradea , a judet Bihar . A jelenlegi püspök Böcskei László , 2008 óta.
Az egyházmegye a Crișana régió nagy részét lefedi , vagyis a bihari Județot és az aradi Județot .
Történelmi
Nagyvárad Várad (1872 óta magyarul Nagyvárad), Veľký Varadín (szlovákul) és Großwardein (németül) néven története során több nagy keresztény közösség székhelye volt.
A egyházmegye latin szertartású jött létre az egykori Magyar Királyság , az egyházmegye váradi vagy Grosswardein volt segédpüspök az érsekség Kalocsán . Az alapítvány az egyházmegye által adott történész Pray György király István I st Magyarország . Az ülés az egyházmegye, az első üzembe helyezés Byhor ( Bihar ), ahová átszállították király László I első magyar Várad (Nagyvárad). Az 1370. évi káptalan statútumai kifejezetten László királynak tulajdonítják a székhely alapját. Az alapítás elfogadott napja az 1083. év. Az egyházmegye védnöke Szent László. Sextius vagy Sixtus (1103-1113) lett volna az első püspök.
1241-ben a püspökség és a város pusztult el a mongolok európai inváziója során . A XIV . És XV . Században az egyházmegye jelentősen fejlődött, és a XIV . Századtól hat főesperességet foglal magában , több mint 300 plébániával . Báthori Andreas püspök (1329-1345) gótikus stílusban újjáépítette a székesegyházat. Joannes III vagy Jotram (1383-1395) emelte László király híres lovas szobrát. Ebből az időszakból származik a Győrben őrzött Hermès is , amely László király koponyáját tartalmazza, és amely a magyar ötvösművészet remeke . Vitéz János püspök vagy Johann Vitíz von Zredna (1445-1465) a humanizmus egyik legkiemelkedőbb és legaktívabb hirdetője volt Magyarországon. Az 1526-os mohácsi csatát követő politikai felbomlás és a protestantizmus terjedése az egyházmegye gyors hanyatlását eredményezte. Halála után Giorgio Martinuzzi (1535-1551), a legnagyobb a püspökök váradi és tanácsadója Király János Zsigmond Zápolya és a Queen Isabella , az egyházmegye romlott.
A protestantizmus folyamatosan erősödött befolyása és terjedelme terén, sőt a jezsuiták Großwardeinben / Váradban való megalakulása 1579-ben sem menthette meg az egyházmegye katolikus vallását. 1606-ban az utolsó katolikus pap elhagyta a várost. A régi székesegyház romba esett, és 1618-ban a még ott lévő falakat Gabriel Bethlen lebontotta . 1660-ban a területet az Oszmán Birodalom hódította meg , amely 1692-ig uralkodott ott. Távozásukkor Csáky Imre püspök (később kalocsai érsek és bíboros) alatt megkezdődött az egyházmegye újjászervezése . Az első kő a jelenlegi székesegyház fektették 1752-ben M gr Paul Forgách III (1747-1757). Ettől kezdve a katolikus vallás állapota javult.
1777 - ben megalapították a görög-katolikus Grosswardein vagy Nagyvárad egyházmegyét , amely addig a latin rítus püspökétől függött. A Szatmári Egyházmegyét François I er osztrák császár és magyar király alapította,1804. március 23. Pope Pius VII felismerte ezt egyházmegye által pápai bullát aAugusztus 9ugyanabban az évben. Az új egyházmegye tartalmazza a megye a Szatmár , hogy a Máramaros , Ugocsa , Bereg , Ung és egy kis része Szabolcs .
A nagyváradi mare püspökeiből többen magyar székhelyekre kerültek, kalocsai vagy esztergomi érsekké léptették elő. Közülük kettő bíboros volt.
Az első világháború és a trianoni békeszerződés után Magyarország és a Román Királyság közötti határok megváltoztak.
Konkordátum van aláírva 1927. május 10a Szentszék és a Román Királyság között, amely a Latin Rítus Katolikus Egyház számára bukaresti érsekséget és négy szubragánus egyházmegyét hozott létre , Alba- Juliában , Temesváron , Szatmárnémetiben és Nagyváradon (Gran Varadino, Nagyvárad), egyesítette az aeque principiteret , az apostoli adminisztrációt Nagyvárad területének megszűnik, és a szatmárnémeti és a jászvári püspök joghatósága alá tartozik .
A nagyváradi egyházmegyét 1930-ban egyesítették a szatmári egyházmegyével. Bécs második választottbíróságán a1940. augusztus 30, Magyarország annektálta Erdély északi részét. A szatmári és a nagyváradi egyházmegyék akkor Magyarország részei voltak. A1941. június 28, a nagyváradi Mare egyházmegye elkülönül a szatmári egyházmegyétől .
A második világháború után Románia a párizsi szerződéssel helyreállítja Erdély északi részét . A nagyváradi és szatmári egyházmegyék ismét találkoztak1948. április 9. A konkordátum aláírt a román állam és a Vatikán felmondja a kormány a Román Szocialista Köztársaság szóló1948. július 17. A román kormány kiutasítja az apostoli nunciust, és minden romániai katolikus vagyont elkoboz. Az egyházmegye jelenlegi határain belül jött létre1982. október 18Nicolae Ceaușescu kormánya a szatmári egyházmegye felosztásával.
Az 1989-es román forradalom után a katolikus egyház visszanyerte minden jogát.
Az egyházmegye sajátos templomai
- Az Egyház a Nagyboldogasszony Szűz Mária nagyváradi (románul: Catedrala romano-catolica Adormirea Maicii Domnului ) a katedrális az egyházmegye.
Püspökök
- Sextius, 1103-1113
- Valtherius (Walther), 1124-1138,
- Mathias Estorad, 1143–1150,
- Michael, 1156,
- I. Nicolaus (Miklós), 1163-1181, egri püspök 1169 és 1181 között, majd 1181 és 1183 között esztergomi fővárosi érsek .
- I. Joannes, 1181.,
- Vata, 1186-1189,
- Elvinus, 1189-1200,
- Simon, 1202–1218,
- Sándor, 1219–1230,
- Benedictus (Benedek) I. Osli, 1231-1243. július 11, akkor győri püspök ,
- Vincentius, 1244-1258,
- Zosimas, 1259-1265,
- Lodomerius (Lodomer), 1268-1279. június 3, majd 1279 és 1297 között esztergomi metropolita érsek .
- Somos Tamás, 1281–1282,
- Bartholomaeus, 1284–1285,
- Benedictus II, 1291-1296,
- Emericus (Emmerich) I, 1297-1317,
- Joannes II Ivánka, 1318-1329,
- I. Báthori Andreas (Andreas Briccii de Báthor), 1329-1345?,
- Meszesi Demetrius (Futak Demeter Dionyii), 1345. július 15-1372,
- Dominicus I Bebek (Bebek Domonkos), 1373. február 23-1374, miután 1360-tól csanádi püspök volt ,
- Benedictus III, 1374,
- Emericus II Czudar (Czudar Imre), 1374. december 18-1377. október 2, Majd egri püspök 1377-1384, majd erdélyi püspök a1386. május 28 1389-ig.
- I. Deméndi László (Deménd László), 1377. október 2-1382, miután nyitrai püspök (1367-1372), majd veszprémi püspök (1372-1377 ).
- Joannes III, 1383-1395,
- I. Paulus (Pál), 1396. január 24-1396,
- Szántói Lucas (Lukas de Órév de Szántó), 1397. március 22-1406, miután 1395-től csanádi püspök volt ,
- Eberhardus Albeni (Eberhard de Alben), 1406. április- 1410. augusztus 11, 1397 és 1406, valamint 1410 és 1420 között zágrábi püspök volt .
- Andreas II Scolari (Andrea Scolari), 1410. augusztus 11-1426,
- Joannes III Prátói (Giovanni de Prato), 1426. április 22- ?,
- Dionysius Kusalyi Jakcs (Dionysius Jackh of Kusaly), 1427. július 23-1435, miután 1427-ben boszniai püspökké nevezték ki,
- Joannes V Curzolai (Johannes de Curzola) (0. F.M.), 1435–1438,
- Joannes VI Dominis, 1440-1444, korábban szenji püspök (1432-1440),
- Joannes VII. Zrednai Vitéz (Vitéz János),1445. június 4-én-1465. május 11, majd esztergomi metropolita érsek (1465-1472).
- Joannes VIII Beckensloer (Beckensloer János),1465. március 7-én-1467. június 13-án, majd egri püspök (1467-1474), majd esztergomi metropolita érsek (1474-1484), bécsi apostoli adminisztrátor (1480-1482), salzburgi koadjutor érsek (1484-1487 ), salzburgi metropolita érsek (1487 -1489) ).
- Nicolaus II Stoltz (Nikolaus Stolcz de Slantz), 1470-?
- Joannes IX Filipecz (Johannes Filipecz de Prosznicz), 1477. május 23-1490,
- Valentinus Farkas (Valentin Vlk), 1492. szeptember 23-1495,
- Dominicus II Kálmáncsehi (Dominic Kálmáncsehi), 1495. október 16-1502. február 14akkor erdélyi püspök (1502-1503),
- Georgius I Szatmári (Szatmári György), 1502. február 14-1505. december 19, majd pécsi püspök (1505-1523), majd metropolita esztergomi érsek (1523-1524).
- Sigismundus I Thurzó (Thurzó Zsigmond), 1505. december 19-1512. szeptember 12miután nyitrai püspök (1503-1504) és erdélyi püspök (1504-1505) volt,
- Franciscus I. Thurzó, 1513-1526, vagy Perényi Ferenc, 1515-1526
- II. Macedóniai László (Ladislaus von Mazedonien), 1527-1534,
- Georgius II Martinuzzi (OSPPE),1539. május 30-1551. október 12, korábban csanádi püspök (1536-1539), majd esztergomi metropolita érsek a1551. október 12 haláláig és bíboros.
- Mathias Zaberdi (Matthias Zabergyei), 1554. augusztus 3-1556, korábban knini püspök 1550-ben.
- II. Franciscus Forgách (Forgách de Ghymes Ferenc), 1560. július 17-1566,
- I. Stephanus Radeczy (Radeczy de Zemche István), 1568-1573. május 15, majd egri püspök ((1573-1586),
- Gregorius Bornemissza (Georg Bornemisza), 1573. június 3-1585, korábban csanádi püspök (1565-1573),
- Martinus Hetési Pethe (Márton Pethe de Hetes), 1589. január 6-án-1600. január 15, korábban Srijem püspöke (1582-1583), váci püspök (1583-1589), majd kalocsai metropolita érsek (1600-1605), 1600-tól haláláig győri püspök1652-1660. június), t a 1605. október 3.
- III. Migazzi Nicolaus (Mikáczy Miklós), 1600. december 15-1613, korábban pécsi püspök (1598)
- Joannes X Telegdy (Ján Telegdy), 1613-1619. március, korábban boszniai püspök (1610-1613), majd nyitrai püspök (1619-1624), majd kalocsai érsek (1624-1644. szeptember).
- Joannes XI Pyber (Pyber de Gyerkény János), 1613-1630, korábban pécsi püspök (1613-1619), majd egri püspök (1631-1633)
- Emericus III Lósy (Lósi Imre), 1630. április 22-1633, majd egri püspök (1633-1637), majd esztergomi metropolita érsek a1637. november 6 haláláig 1642. február 9-én.
- Hosszutóthy III. László (Hosszutóthy László), 1639. december 19-1646. április 3, akkor váci püspök (1646-1648),
- Kisdy BenedictusIV (Kisdy Benedek), 1646. április 12-1648. február 2-ánkorábban Srijem püspöke (1643-1646), majd egri püspök (1652-1660),
- Sigismundus II Zongor (Zsigmond Zongor de Szent-Tamás), 1649. július 19-1657. november 5,
- Joannes XII Pálfalvay (Pálfalvy János), 1659-1663. április 23,
- Georgius III Bársony (Bársony György de Lovas-Berény), 1665. április 22-1678. január 18,
- Joachimus Luzinszky (Joachim Luzinszky), 1678. május 9-1681. február 6-ánkorábban Srijem püspöke (1674-1678)
- Augustinus Benkovich (August Benkovich) (OSPPE), 1681. május 25-1702. október 27,
- Emericus IV Csáky (Csáky Imre),1703. június 25-1732. augusztus 28, Kalocsai érsek (1714-1732) és a Nagyváradi Mare Egyházmegye apostoli adminisztrátora 1714-től haláláig. 1732. augusztus 28, bíboros a pectore-ban a1717. július 12, kiderült 1 st október 1717.
- Stephanus II Luzinszky (Stephan Ladislav Luzinszky de Luzna and Reglicze), 1733-1734,
- Joannes XIII Okolicsányi (Okolicsányi de Okolicsna János), 1735. január 17-1736. november 20,
- Nicolaus IV Csáky (Csáky Miklós de Keres-Szeg), 1737. december 16-1747. szeptember 4, Kalocsai érsek (1747-1751), metropolita esztergomi érsek (1751-1757).
- II. Paulus Forgách (Forgách Pál), 1747. október 2-1757. szeptember 26, akkor vácsi püspök (1757-1759),
- Batthyány József ,1759. július 13-1760. december 15és erdélyi püspök (1759-1760), majd kalocsai érsek (1760-1776), majd esztergomi metropolita érsek (1776-1799) bíborossá nevezték ki 1782-ben.
- Adamus Patachich (Patačić Ádám), 1760. január 28-1776. szeptember 16, majd kalocsai érsek (1776-1784),
- Ladislaus IV Kollonitz (Ladislaus von Kollonitsch vagy László Kollonitz), 1781. június 25-1788. március 10korábban erdélyi püspök (1775-1781), majd kalocsai érsek (1788-1817),
- Franciscus III Kalatay (Franz Kalatay),1788. március 10-1795. március 27,
- Nicolaus V Kondé (Nikolaus Kondé a Pókatelektől), 1800. december 22-1802. december 18korábban belgrádi püspök (1792-1800),
- Franciscus IV Miklóssy (Miklósy Ferenc), 1803. június 20-1811. június 22korábban titopoli püspök és egri segédpüspök (1801-1803),
- Josephus Vurum (Józef Vurum), 1822. április 19-1827. szeptember 17korábban székesfehérvári püspök (1816-1822), majd nyitrai püspök (1827-1838),
- Franciscus V Lajcsák (Lajcsák Ferenc), 1827. szeptember 17-1842. július 26korábban rozsnyói püspök (1825-1827),
- V. Bémer László (Bezdédi és Kis-Bákai Ladislaus Bémer), 1843. április 3-1850,
- Franciscus VI Szaniszló (Franz Szaniszló de Torda), 1851. február 17-1869. január 4-én,
- Stephanus III Lipovniczky (Štefan Lipovniczky), 1869. június 25-1885. augusztus 12,
- Arnoldus Ipolyi-Stummer (Arnold Ipolyi-Stummer), 1886. június 7-1886. december 2korábban besztercebányai püspök (1871-1886),
- Laurentius Schlauch (Schlauch Lőrinc),1887. május 26-1902. július 10korábban szatmári püspök (1873-1887), bíborossá nevezték ki 1894-ben.
- III. Paulus Szmrecsányi (Szmrecsányi Pavol), 1903. június 25-1908. augusztus 8korábban szepesi püspök (1892-1903)
- Nicolaus VI Széchenyi (Széchenyi Miklós de Salvar-Felsovidék), 1911. április 20-1 st december 1923, korábban győri püspök (1901-1911).
- Emericus Bjelik, apostoli adminisztrátor , 1923-1927,
- Antonius Mayer, apostoli adminisztrátor, 1927-1930,
- Szabó Stephanus, apostoli adminisztrátor, 1930,
- Stephanus VI István Fiedler kinevezett váradi püspök Mare és Satu Mare on1930. október 16 amíg 1939. december 15, majd Mulia címzetes püspöke haláláig1957. október 25.
- AAron Márton apostoli adminisztrátor, 1939-1942,
- Joannes Scheffler, apostoli adminisztrátor, 1942-1952,
- Ludovicus Czumbel, rendes , 1960-1966,
- Franciscus Sipos, rendes, 1966-1983,
- Stephanus Dászkál, rendes, 1983-1990,
- Josephus II Tempfli (Tempfli József), 1990. március 14-2008. december 23,
- VI. Böcskei László vagy Böcskei László , mivel2008. december 23.