Eric Blom

Eric Blom Kép az Infoboxban. Eric Blom 1942-ben. Életrajz
Születés 1888. augusztus 20
Bern
Halál 1959. április 11(70 évesen)
London
Állampolgárság angol
Tevékenységek Lexikon , zenekritikus , nyelvész , zenetudós , újságíró , zenetörténész, műfordító , életrajzíró , zeneszerző
Egyéb információk
Területek Zenei elemzés , zenetudomány
Megkülönböztetés A Brit Birodalom Rendjének parancsnoka

Eric Walter Blom CBE ( Bern ,  1888. augusztus 20- London ,  1959. április 11) Svájci származású lexikográfus , zenetudós , zenekritikus , életrajz- zenei és fordító Egyesült Királyság . Ő a legismertebb, mint a kiadó a 5 -én  kiadása  The New Grove Dictionary of Music and Musicians (1954).

Életrajz

Blom Bernben született . Apja dán és brit származású, édesanyja svájci. Német nyelvű Svájcban  , később Angliában tanult  . Nagyrészt autodidact a zenében. Úgy kezdődik a zenei újságírás, segítve Rosa Newmarch vegyenek a programban jegyzeteket Proms a vezető  Henry Wood , méltó a bőség pontos információk (1919-1926). 1923 és 1931 között Londonban a Manchester Guardian zenei tudósítója volt  . 1931 és 1946 között a Birmingham Postnál volt . 1949-ben visszatért Londonba, a The Observer zenekritikusaként .  1953-ban a The Observer zenekritikusaként vonult nyugdíjba  , de haláláig hetente írt.

A Music & Letters szerkesztője volt 1937-től 1950-ig, majd 1954-től haláláig. 1950-ben nyugdíjba vonult erről a posztjáról, a Grove Dictionary előkészítésével kapcsolatos munka miatt  ,  és 1954-ben tért vissza oda, csak Richard Capell tulajdonos és szerkesztő halála miatt. A Dent kiadó zenei tanácsadójaként a Master Musicians gyűjtemény kiadója is  , amelyhez ő írta a „Mozart” -t. Számos fiatal szerzőt fedezett fel, és lehetőséget adott nekik zenei életrajzok írására.

Eric Blom első lexikográfiai munkája az Everyman's Dictionary of Music (1947) ["  Zene szótára mindenkinek  "] volt, amelynek több kiadása is volt - és D. Cummings 1988-ban átdolgozta,  The New Everyman Dictionary of Music .

Sikerül HC Colles szerkesztőjeként Grove szótár ,  az 5 th  kiadás (általában „Grove V”). Colles a szótárt öt, illetve hat kötetre korlátozta a Grove III, illetve IV számára (1927, 1940). Blom a Grove V-t (1954) kilenc kötetre bővítette. Általános átfogó szerkesztői feladatai mellett Blom több száz bejegyzést írt, köztük az Arthur Sullivan cikket  . Külföldi közreműködők több bejegyzését is lefordította: folyékonyan beszélt németül, dánul, olaszul és franciául, valamint angolul. Blom halála után 1961-ben megjelent egy kiegészítő kötet, de a munka nagy részét elvégezte. Bevezetését és elismerését megtartották, és szerkesztőként jóváírják, Denis Stevens pedig társszerkesztő. Saját életrajza, amelyet Frank Howes (a Times legfőbb zenekritikusa ) írt,  megjelent a kiegészítő kötetben. A "Grove V" 1966-ban, 1968-ban, 1970-ben, 1973-ban és 1975-ben jelent meg újra, és a The Grove standard kiadása maradt, egészen a The  New Grove  1980-as megjelenéséig.

Blom hajthatatlan volt a véleményében. Nyüzsöghet kedvenceivel, főleg Mozarttal  és különösen operáival. Azt írta, hogy a Peter Grimes  által  Benjamin Britten , hogy „annyira lenyűgöző és eredeti, hogy csak a legképtelenebb előítéletek fogja őt a nagy házak külföldi opera”. Ugyanígy nem habozott kritizálni az általa kevésbé érdekesnek ítélt zeneszerzőket, és bemutatta saját előítéleteit. Egyedülállóan volt képes átlátó kommentárokhoz ismert művekről, amelyekről különvéleményt vallott; például, hogy a solo része   a  Sibelius " hegedűverseny »szorosan összefonódik a szimfonikus szövet és ezért elhanyagolt az átlagos virtuóz« (bár a munka valójában az egyik legnépszerűbb, gyakran végrehajtott és rögzíteni az összes hegedűversenyét ). Még hírhedtebben és sokkal kevesebb belátással írta, hogy Rahmanyinov „nem rendelkezik Tanejev vagy Medtner egyéniségével . Technikailag nagyon jó volt, de nagyon kevés. Zenéje ... monoton textúra ... Rachmaninoff néhány művének óriási népszerűsége az életében valószínűleg nem fog tartós maradni, és a zenészek még soha nem értékelték ezt nagy szívességgel . Harold C. Schonberg , a New York Times kritikusa , aki nem mentes a saját sznobsága ellen, a Nagy zeneszerzők életében című művében ugyanolyan tompa igazságtalansággal válaszolt : "Ő az egyik legfelháborítóbb sznob és sőt legbutább kijelentés objektív referenciának szánt műben találhatók meg . "  

Blom sok dokumentumot lefordított Otto Erich Deutsch ,  Mozart: A dokumentumfilmes életrajz  (1965-ben megjelent) könyvéhez .

Segítette Gervase Hughes-t Arthur Sullivan zenéje című könyvének megírásában . 1956-ban Mozart kétszázadik évfordulójára kiadta Mozart néhány levelét Emily Anderson fordításában.

Ő meghalt 1959. április 11 és a Golders Zöld Krematóriumban van eltemetve.

Írások

Források

Megjegyzések és hivatkozások

(fr) Ez a cikk részben vagy egészben venni a Wikipedia cikket angolul című „  Eric Blom  ” ( lásd a szerzők listáját ) .
  1. (en) Az angol zene személyisége (1992) , David Eden.
  2. Frank Howes, "Blom, Eric (Walter)" a Grove Dictionary of Zene és zenészek , 5 -én  kiadás, kiegészítő mennyiség 1961.
  3. encyclopedia.com
  4. McBrayer tézis
  5. Deutsch
  6. findagrave.com
  7. Eric Blom a Goodreads-en
  8. openlibrary.org
  9. JSTOR

Külső linkek