Giuseppa Eleonora Barbapiccola

Giuseppa Eleonora Barbapiccola Kép az Infoboxban. Giuseppa Barbapiccola portréja, Francesco De Grado nápolyi metsző Életrajz
Születés 1702
Salerno
Halál 1740
Nápoly
Tevékenységek Filozófus , műfordító , költő

Giuseppa Eleonora Barbapiccola , 1702-ben született és 1740 körül hunyt el Nápolyban, filozófus, költő és műfordító, Nápolyban aktív; ez ismert a fordítást olasz a Principles of Philosophy of René Descartes 1722-ben, és ezzel segített bevezetni kartezianizmus Olaszországban.

Életrajzi elemek

Giuseppa Eleonora Barbapiccola családja eredetileg salernói, de pontos születési helye nem ismert: Salerno vagy Nápoly. Nagybátyja, Tommaso Maria Alfani híres domonkos prédikátor Nápolyban, a filozófus Giambattista Vico tudósítója . Barbapiccola szüleiről semmi sem ismert; lehetséges, hogy nagybátyja befolyásolta nevelését; a nápolyi szellemi szalonok látogatásával alakult ki, különösen Giambattista Vico házában: Vico lányával, Luisával és magával Vicóval folytatott levelezése azt mutatja, hogy a nápolyi értelmiségi körök aktív tagja volt.

Ő megjelent Torinóban 1722-ben I. Principi della filosofia di Renato Des-Cartes , fordítást olasz a Principles of Philosophy által René Descartes , egy fontos előszó.

Mirista Acmena néven az Accademia dell'Arcadia tagja volt . Szonettet alkotott barátja, Luisa Vico (1731) tiszteletére, amelyet az 1729-ben Firenzében megjelent Componimenti in lode del padre Michelangelo da Reggio gyűjtemény jelentetett meg.

Gherardo De Angelis szonettet szentelt neki Rime scelte című költői gyűjteményében 1731-ben, ahol Aspasie -val hasonlította őt , aki "újabb pompát adott a nagy René [Descartes] -hoz " .

A filozófia alapelveinek előszava

A Descartes- féle filozófiai elvek olasz nyelvre fordításának hosszú előszavában, a "The translator a 'lettori" címmel Barbapiccola védi a nők szellemi képességeit, a hatékony oktatáshoz való jogukat, valamint a kirablásban való részvétel iránti igényüket. férfiak által. Először azzal védi meg fordítását, hogy a nők szellemi alsóbbrendűségének hagyományos érveivel szemben Homer , Hérodote vagy Claude Fleury lépett fel . Ezután áttekintést nyújt a történelem során elért női eredményekről, többek között Daphne-ra , Diotimára , Christine svéd királynőre és Anne Ironside-ra hivatkozva .

Célja továbbá a derékszögű filozófia terjesztése, amely elismeri a nők szellemi tekintélyét. Emlékeztet arra, hogy a filozófia alapelveit Descartes Cseh Erzsébetnek (1618-1680) szentelte , akivel Descartes hosszú filozófiai levelezést folytatott.

Barbapiccola célozza nők haszonélvezői fordítás, annak érdekében, hogy kompenzálja az oktatási hiányosságok, csökkenteni azok a hagyományos oktatás " katekizmus , varrás, különböző munkákat, dal, tánc, divat ruha, udvarias viselkedés és udvarias beszéd” . Ehelyett a derékszögű filozófia szellemi kutatásának világos és következetes módszerét igyekszik átadni nekik.

Publikációk

Megjegyzések és hivatkozások

  1. Luciana Capo 2018 , p.  99-100.
  2. Paula Findlen 2005 .
  3. (in) Marilyn Bailey Ogilvie , a Nők a Tudományban. Az ókor a XIX. Századig , Cambridge (Massachusetts) / London, The Massachusetts Institute of Technology,1986, 254  p. ( ISBN  0-262-15031-X ) , p.  35
  4. Ethel M. Kersey , Női filozófusok: A biokritikus forráskönyv , Greenwood Press,1989, 230  p. ( ISBN  0-313-25720-5 ) , p.  53
  5. (in) Rinaldina Russell, "Barbapiccola Giuseppa Eleonora" , Az olasz irodalom feminista enciklopédiája , Greenwood Publishing Group, 1997( ISBN  9780313294358 ) , p.  27–28
  6. Manuela Sanna 1999 .
  7. Marilyn Bailey Oglive és Joy Dorothy Harvey , A nők életrajzi szótára a tudományban: Úttörő élet az ókortól a 20. század közepéig , New York, Routledge,2000( ISBN  0-415-92040-X )
  8. Luciana Capo 2018 , p.  100.
  9. "  Componimenti in lode del padre Michelangelo da Reggio di Lombardia, cappuccino  " , a Worldcat- on .
  10. "che aggiunte altro splendore al gran Renato"  : Rime scelte di Gherardo De Angelis. Seconda edizione , Firenze, 1731, p. 104 Online olvasás .
  11. (pt) Raquel Dotta Corrêa és Rosvitha Friesen Blume, „  Prefácio de traduçao ou manifesto feminista?  » , Interdiszciplináris. Rivista de estudios em lingua e literatura , vol.  13,2011. január – június, P.  185-195.

Bibliográfia

Külső linkek