Hadji , Ḩājjī ( arab : حاجي - Hajj-I, a szó szoros értelmében „az én Hajj”, azaz „az én zarándok”) egy tiszteletbeli cím adott egy muzulmán , aki végre, a Hajj , a zarándoklat Mekkába .
A kifejezést általában az idősebbekre is utalják (ebben az esetben a női alakot használják: ḥājjat-ī). Ennek oka, hogy gyakran az idősek tehetik meg a zarándoklatot, köszönhetően a rituálé végrehajtásához szükséges pénznek, amelyet sikerült félretenniük. A cím egy személy neve elé kerül. Mondjuk: Hello Hâjj Yûsuf vagy Hello hajjî.
Bizonyos régiókban ez a szó átment a generációkon át, amíg vezetéknévvé nem vált. Ilyen használat látható például a bosnyák Hadžiosmanović vezetéknévben , amely eredetileg Hajji Oszman fiát jelenti . Az orosz azt általában átíródik „Gadji”.
Az Balkán keresztény országaiban , amelyek beépültek az Oszmán Birodalomba , a címet néha a keresztények is használták annak ellenére, hogy kifejezetten hivatkoztak az iszlámra . Így az oszmán uralom alatt az ortodox keresztények, különösen a görögök, kötelességüknek tekintették Jeruzsálembe menni, meglátogatni a Szent Sírot és megszerezni a zarándok ( hatzi ) címet . A címet azok kapták, akik megkeresztelkedtek a Jordán folyón .
A címet хаджи ( hadzhi ) adja át bolgár cirill betűvel, ха ( и ( hadži ) pedig szerb és macedón cirill betűvel . A görögben - a vezetéknév első részeként - χατζη- ( khatzi- ) van írva . Az Oszmán Birodalom ideje óta - egy szóban vagy kettőben, vagy kötőjellel elválasztva - általában megtalálható a zarándokból leszármazó emberek családjainak nevében: görögül χατζής , többes számú χατζήδες; a délszláv hadzsijában többes számú hadžii (bolgár / macedón) vagy hadžije (szerb).
Az iraki háború alatt az amerikai szolgálat tagjai Hadzsit általános kifejezésként használták az irakiakra és általában az arabokra. Ebben az összefüggésben a szó ezért pejoratív.
A Hadji olyan családnév, amelyet elsősorban: