Hui Shi

Huì Shī (惠施)

Tevékenységek	Filozófia, politika
Születés	-380 körül
Halál	-305 körül
Állampolgárság	Kína
Iskola / hagyomány	Szofista
Fő érdekek	logika , etika , politika
Híres valamiről	annak 10 paradoxona

Hui Shi ( hagyományos kínai :惠施 ; pinyin : Hui Shi ; EFEO : Houei Che ), vagy Huizi (惠子, Huìzǐ , Houei Tseu ) (kb. 380 - kb. 305 BC ) egy filozófus és férfi állapotban kínai a hadviselő államok időszak (戰國, Zhanguo ).

A szofista , híres viták a Csuang Csou és a paradoxonok a relativitáselmélet az idő és tér, tartják az egyik legfontosabb képviselői a School of Names (名家, Mingjia ). Fontos politikai szerepet tölt be Huì (en) 魏惠王(r. 370 - 319) Wei király miniszterelnökeként is .

„Hui Shi szövegeinek elvesztése az ókori kínai irodalom talán legsajnálatosabb elvesztése, mert minden bizonyság tehetsége és érdeklődésének központja szerint egyedülálló embert, igazi humanistát idéz. » Angus Charles Graham

„Gondolata valószínűleg a természetfilozófia csúcsa a Hadakodó Államok korában. » Li Cunshan 李存山

Régi dokumentumok

Az élet, és néhány kb Hui Shi ismertek vagyunk egy sor ősi írott szövegek, amelyek a becslések között IV th században, és a I st század ie. AD , főleg:

a Zhuāngzǐ (莊子) (i . e . IV . század )
a Lü tavaszi és őszi évkönyvei (吕氏 BC , Lüshi Chunqiu ) ( Kr. e. 235 körül )
a Xúnzǐ (荀子) ( Kr. e. III . század )
a Hán Fēizǐ (韓非) ( Kr. e. 281 - 233 ),
A külső megjegyzéseket könyvének Odes (in) (韓詩外傳, Hán shi Waizhuan ) ( II th század ie. )
a Huainan zǐ (荀子) ( Kr. e. II . század )
A Garden anekdoták (in) (說苑, Shuo Yuan ) ( I st század ie. )
A reakcióvázlatokban Hadviselő (戰國策, Zhan Guo ce ) ( I st század ie. ).

Sajnos nem könnyű átlépni ezeket a különböző forrásokat, mivel minden mű sajátos képet ad Huì Shī-ről.

Politikus

Ha bízunk az értesítés - közel tizenöt évszázad után Hui Shi - a Tong Zhi 通志a nagy történetíró a dal Zheng Qiao (zh) 鄭樵(1104-1162): Hui Shi, írott惠施vagy慧施is Huì Gōng惠called néven , eredetileg Sòng államból 宋Huì becenevet vett volna fel, hogy elkerüljék valódi nevének Jī姬, a Zhou 周dinasztia királyi családnevének viselését .

Huìzǐ elment Kr. E. 343 J.-C.Wei fejedelemségében. Huì de Liáng / Wèi梁 / 魏惠王király minisztere lett (r. 371–319), amikor a fejedelemség lassú hanyatlásnak indult, és elszenvedte az első nagyobb vereségeket, nevezetesen a Maling - i csatát .Kr. E. 341 J.-C.. A királyt követi, amikor a fővárost Anyiból Da Liangba költözteti (és fejedelemségének nevét Wei-ről Liang-ra változtatja)Kr. E. 340 J.-C..

Huì Shī szerepe fontos, mivel ő szervezi Xuzhou (徐州, ma Tengxian滕縣, Shandong) híres találkozójátKr. E. 334 J.-C.Hui wei király és Wei Qi 齊威王 király (r. 379-343) között, amelynek során a feudális urak először Wang 王, "király" címet címezték meg maguknak . De Huì király katonai kudarcai folytatódtak - a Wei hadsereget a Csu Hercegség hadserege ~ 324-ben Xianlingben (Henan Suiyang körzetétől nyugatra) legyőzte, és néhányan (lásd alább) nem haboznak felelősségre vonni miniszterének politikáját. Huì Shī.

Nem ismert, hogy Hui Shi találkozott Mengzi mikor érkezett meg a király udvarában Hui WeiKr. E. 320 J.-C.. Ez utóbbi halálakorKr. E. 319 J.-C., fia, Hsziang 魏襄王(r. 319-296) követi őt, és nyilvánvalóan Huì Shī minisztert veszi át szolgálatában.

Rossz tanácsadó Lüshi Chunqiu-nak , Han Feizi igazának

A Lu Hui tavaszi és őszi évkönyveiben Shī politikai főszereplőnek, Hei Wei (in) királyának miniszterelnökének és nagykövetének számít , amely felemeli a király bácsi cím tiszteletét . De az említések korántsem izzóak.

Hui Shi első idézett egy abszurd jogalkotónak: egy átjárót a könyv 18 (fejezet 105 / 18,5), idézi a törvénykönyv által meghatározott Hui Shi a király, a törvények, amelyek látszólag jó 善az emberek és maga a király. Ugyanaz, de amelyeket egy másik tanácsadó alkalmazhatatlannak ítél . Az anekdotát szinte szóról szóra megismétlik a Huainan zi (12. fejezet (3 / 2b)), de az akkori kulturális kontextus (újkonfucianizmus) módosítja a következtetést: "Így az állam jó kormányzata abban rejlik, hogy rítusok és nem tudományos viták során. » (Ford. Ch. Leblanc).

A következő fejezet不屈(106 / 18,6) kezdődik kérdezi a kérdést a jelentősége a szavakat a tudósok és más finom retorikusok, annak szemléltetésére kapcsolódik három anekdota köré Hui Shi.

Az elsőnek köszönhető, hogy Huì Shī logikus és strukturált beszéddel igazolja a trón elutasítását, amelyet Hei Wei király át akar neki engedni, hogy ne ébressze a gyűlöletet és a kéjt.

A második kezdődik az érv tanítványa Mencius elemzi Kuāngzhāng匡章, aki király előtt Hui, szemére veti Hui Shi a kapcsolódó kiadásokat a nagy pompával ő utazik ( „több száz kocsi és udvaroncok” ). A Huainan zi szakasza (11. fejezet, 27 / 21b. Fejezet) szintén ezt a témát szemlélteti: „Amikor Hui zi áthaladt Mengzhu-n, majd száz tankból álló konvoj követte, Zhuang zi meglátta őt, és eldobta a felesleges halat fogásából. " . Huishi, aki átveszi Kuāngzhāng metaforáját, indokolttá teszi egy ilyen választást, amely szerinte államminiszteri státusához szükséges, és az ő erélyével megnyeri a vitát. De a bekezdés további része leírja a Wei királyság katasztrofális katonai és politikai helyzetét és a királyt, aki "az egész világ nevetséges állományává" vált , és okát Huì Shī államminiszterének "hülye" tanácsának tulajdonítja . a szakterületen. a „kormányozni nélkül irányadó治不治 ” . A szöveg pedig így zárul le: "Kuāngzhāng szemrehányása tehát bőven meg volt indokolva" .

Az utolsó anekdota végül Huì Shī arroganciáját és szükségtelenül bántó szavait mutatja egy olyan ember felé, akivel először találkozott.

Ezzel szemben Han Feizi- ben azt látjuk, hogy Huì Shī erkölcse és retorikája megmenti egy barát életét, a béke mellett érvel.

Miniszter Shuō yuàn virágos beszédével

A Garden anekdoták (in) (說苑, Shuo Yuan ) ( I st század ie. ) Van egy anekdota a miniszter Huizi, akik megtámadták az ő művészete metafora, válaszol, dicsérete:

„Valaki megpróbálta hitelteleníteni Huizi a liang királytól: - Huizi túl gyakran használja a metaforát. Nem tudja, hogyan magyarázza el másként. A király így szólt: - Igazad van. Másnap Huizi, aki a király előtt mutatkozott be, utóbbi azt mondta neki: - Mostantól kezdve, amikor hozzám kell beszélned, kérlek, hogy metaforák nélkül menj a cél felé. A miniszter így válaszolt: - Tegyük fel, hogy olyan ember van, aki nem tudja, mi az a katapult. Ha azt kérdezi tőled, milyen a katapult alakja, és azt mondod neki: A katapult olyan, mint egy katapult, akkor mit vársz tőle, hogy elképzelje? - Biztos, hogy nem tud - bólintott a király. Huizi folytatta: - Ha azt mondtad neki, hogy a katapult úgy néz ki, mint egy íj, amelynek húrja bambuszból készült, és hogy golyókat küldő harci gép, akkor meg fog érteni vagy sem? A király azt mondta: - Meg fogja érteni. - Ha mindenki által ismert dolgot ír le összehasonlításként, amit beszélgetőtársa még nem tud, az megértésére készteti. Most, ha megtiltja, hogy metaforákat használjak, milyen eszközökkel maradok? - Igazad van - mondta a király. "

- 說苑, Shuō yuàn , 11. fejezet善說, 8.

A szofista

Huì Shī és Zhuāng Zhōu

"Hoei-cheu [Huì Shī], Leang [Hui Wei király] minisztere, szofista, a Tchoang-tseu [Zhuangzi] örök ellenfele és egyik kedvenc mellvértje"

- Léon Wieger , jegyzet, amely Huì Shí-t mutatja be a Zhuangzi című kiadásában (1913).

A Huì Shī hozzánk érkező összes portréja közül Zhuāng Zhōu - Huì Shī kortársa - a leggazdagabb és legélénkebb, egy töredezett portré anekdotákat vagy róla szóló történeteket kever el élénk beszélgetésekkel magával Zhuāng Zhōuval. a Zhuangzi három szakaszán :

(belső fejezetek內篇1-7)

1.6. rész: Huì Shī először jelenik meg a Courges du Roi de Wei anekdotájában , mind a Fuxi és a Nuwa mítosz irodalmi pasztéjában , mind pedig a nyelv szofisztikus boncolgatásának kritikájában: Huì Shī óriási tököt kap a királytól ami „darabolásával végeredményben használhatatlanná teszi, mielőtt kidobná - és Zhuāng Zhōu megállapítja, hogy önmagában nincs haszontalan tárgy, de minden attól függ, aki tudja, hogyan kell használni.
1.7. rész: a szárnyasok és a cibet allegóriája a Levi megnevezés szerint, ahol Huì Shī összehasonlítja Zhuāng Zhōu szavait a szárnyasakkal , amelynek ezt a fáját senki sem használja. Zhuāng Zhōu meglepődik, amikor a hasznosságot az érték kritériumaként állítják be, tekintettel annak relativitásának.
2.7. rész: Huì Shī zenész, tele szeretettel felebarátja iránt.
2.9. rész: megnevezése nélkül Zhuāng Zhōu kritizálja Huì Shī bizonyos aforizmáit. Ezeket az aforizmákat csak a 33. fejezet idézi.
5.6. rész: vita Zhuāng Zhōuval a lényeges tulajdonságokról - megfosztják az embert attól, hogy emberi érzéssel éljen? - a csere kezdődik, mint egy párbeszéd a süket marad híres, hogy az egyik első párbeszédek foglalkozik a koncepció Csing 情.

(külső fejezetek外篇8–22)

17.12. rész: Huì Shī miniszterelnök aggódik Zhuāng Zhōu látogatása miatt. Attól fél, hogy ez utóbbi csak azzal az ötlettel fog előállni, hogy kiszorítsa.
17.13. rész: a híres párbeszéd a halak boldogságáról (lásd alább).
18.2. rész: Huì Shī kíváncsi Zhuāng Zhōu viselkedésére a felesége halálakor.

(vegyes vagy különféle fejezetek杂篇23-33)

24.5. rész: Zhuāng Zhōu kérdésére „ Konfuciusz , Mo-ti , Yang Zhu és Kouen-Song Long, magaddal együtt, ami öt iskolát alkot. Az öt közül melyiknek van igazsága? " , Huì Shī így válaszol: " Amikor a konfuciánusok, a taoisták, Yang Tchou és Gōngsūn Lóng tanítványai beszélgetésbe kezdenek velem, és mindegyik beszélgetőtárs szavakkal igyekszik csökkenteni a másikat, és a hangjában érvényesülő tekintélyt akar érvényesíteni , egyiküknek sem sikerül megcáfolni. Mit lehet összehasonlítani egy ilyen boldogsággal? "
24.6. rész: Zhuāng Zhōu sajnálja Huì Shī halálát.
25.4. rész: egy történet, amelyben azt látjuk, hogy Huì Shī miniszternek miként sikerül megingatnia Ying de Wei [Hui király] bizonyosságait.
26.7. rész: új beszélgetés Zhuangzival a haszontalanságról.
27.2. rész: egy másik a Konfuciuszon.
33.7. rész: végül Huì Shī hosszú megidézésével fejeződik be a Zhuangzi (33. fejezet az ég alatt ), különösképpen tíz paradoxonát adva nekünk .

Néhány cseréjük Zhuangzi legemlékezetesebb pillanatai közé tartozik , például ez a halak boldogságáról szóló élénk eszmecsere:

„Zhuang Zi és Hui Zi logikus átment a Hao folyó hídján. Zhuang Zi megfigyelte: „Lásd a kis halakat, mozgékonyak és szabadok; milyen boldogok! Hui Zi azt kifogásolta: "Nem vagy hal - hogyan örülsz a halaknak?" - Nem vagy én, hát honnan tudhatod, mit tudok a halak boldogságáról? - Megengedem neked, hogy nem vagyok te, és következésképpen nem tudhatom, amit tudsz. De mivel nem vagy hal, nem tudod megmondani, hogy a halak boldogok-e. - térjünk vissza az elejére - vágott vissza Zhuang Zi, amikor azt kérdezte tőlem: "honnan veszed, hogy a halak boldogok" kérdésednek már maga a formája azt sugallta, hogy tudtad, hogy én ezt tudom. De most, ha tudni akarod, honnan, akkor tudom - nos, a híd tetejéről tudom. "

- Zhuangzi , 17. fejezet (17.13), fordítás Simon Leys .

A történet egy Huì Shī válogatót tár fel a logikával és a nyelvvel kapcsolatban, és mindenekelőtt nem képes felfogni egy Zhuāng Zhōu mély igazságát a világgal közösen.

A Zhuangzi- ban Huì Shī tehát egy kissé zavart filozófust testesít meg, olyan szofistát, aki elveszíti önmagát a tudásában, a részletekre összpontosít, vagy akár szavakkal játszik, mint az erisztika bajnoka. De összességében úgy tűnik, hogy Huì Shī a legszimpatikusabb, legőszintébb és legjobb ellenfele Zhuāng Zhōunak: ez az érv egy nyugati olvasó számára csak a görög szofisták ( Protagoras , Gorgias ...) szerepét idézheti fel . Platón párbeszédei . Szellemi ingerként működik, amely támogatja az alternatív nézőpontot, és gyakran humorral kritizálja Zhuāng Zhōu perspektíváját - amiről Zhuāng Zhōu jól tud:

„Egy nap, amikor Tchouang-tse [Zhuangzi] egy temetési menetet követett, és elhaladt Houei-tzu [Huizi] sírja mellett, az őt követõ személyhez fordult, és azt mondta:

Egy bizonyos Ying-i férfi, akinek az orra hegyén egy légyszárny nagyságú vakolatcsepp volt, könyörgött Che asztalosnak, hogy fejszével távolítsa el. Az asztalos Che fejszéjével egy orsót készített, amelynek szélét hallotta, és eltávolította az orrcsobbanását, anélkül, hogy megsebesítette volna az arcát nem veszítő férfit. Yuan Song herceg, miután megtudta a tényt, felhívta Che-t az asztalosnak, és így szólt hozzá: - Megismételhetné nekem a készségtrükkjét? "Che ács visszavonta magát azzal, hogy:" a te szolgád a múltban itt trükköt hajtott végre, de sajnos az anyag, amely a te szolgádnak szolgált, már régen meghalt. "

Tchouang-tseu arra a következtetésre jut: „Amióta Houei-tseu meghalt, nincs többé anyagom, amivel beszélhetnék. ""

- Zhuangzi , 24. fejezet (24.6), fordítás Liou Kia-Hway.

Chad Hansen úgy értelmezi ezt a panaszt, hogy "egy filozófiai társadalom, két intellektuális társ elvesztése, két szellemi ember bizonyosan nézeteltérésben, de a filozófiai érvelés örömeiben vesz részt" .

Sok közlemény és előadás azonban továbbmegy, Zhuāng Zhōu és Huì Shī (JF Billeter: "barátja" ; J. Levi: "barátja és ellenfele" , "legjobb barátja" ; C. Fraser; Liou Kia- út: "kortárs és barát" ...), vagy akár Huì Shī mester, Zhuāng Zhōu (A. Cheng: "mester és barát" ). De ez soha nincs kifejezetten a Zhuangziban, és barátságuk sokkal inkább egy régóta fennálló egyezmény, amely többek között a cserék és az előző szöveg ismeretességén és szabadságán alapul, különös tekintettel a megfigyelés empátiájára. Zhuangzi utolsó szavai :

„Erényben gyenge és erős a dolgokban, ő [Huì Shī] homályos utat járt be. A menny és a föld Tao szempontjából Houei Che ismerete olyan, mint a szúnyog vagy az unokatestvér hiábavaló munkája. Mi haszna van a lényeknek? Tudása képviselhette volna az igazság egy aspektusát, ha azt mondta: "Minél jobban tiszteleg a Tao előtt, annál közelebb kerül hozzá." De Houei Che nem volt elégedett ilyen kevéssel. Kielégíthetetlenül szétszóródott a dolgokban, és végül csak egy ügyes retorikus hírnevét szerezte meg, micsoda kár! Houei Che minden ajándékával eredménytelenül szétszórt dolgokat, üldözte őket, és soha többé nem jött vissza. A visszhangokat kiáltással akarja elhallgattatni; az árnyékánál gyorsabban akar futni. Milyen szomorú ! "

- Zhuangzi , 33. fejezet (33.7), fordítás Liou Kia-Hway.

Huì Shī Xúnzǐ által

„Mindezeket az elméleteket nehéz követni, de Huì Shī és Dèng Xī képesek voltak rá. A junzi 君子azonban nem fogja őket nagy becsben tartani, mivel ellentétesek a hagyomány (禮li) és az erkölcs normáival (義yi) -是說之難持者而惠施鄧析能之然而君子不貴者禮義之中也 »

- Xunzi 3, 1.

A konfuciánus Xúnzǐ (~ 310 - ~ 235) Huì Shit négyszer említi könyvében (3.1., 6.6., 8.8. És 21.5. Fejezet). Minden alkalommal ez egy virulens kritika, mert Xúnzǐ - akinek szigorú filozófiája reális, racionális és cselekvésre (különösen az oktatásra) irányul - Huì Shī-ben veszélyes heterodox gondolkodót lát, akinek „tana” nem felel meg a normáknak. a hagyomány és az erkölcs. Egyúttal szemrehányást tesz a valóság tudatlansága, a homályos problémakezelés és a felesleges paradoxonok kifejezése iránti ízlése, és mindenekelőtt a lényeg elhanyagolása: az igazság keresése miatt.

Xúnzǐ valójában kritizál minden gondolkodót, aki túlságosan távol áll a konfuciánus kánon saját elképzelésétől, amelyet Konfucius és a Bölcs Királyok ( Dayu T , Tangyao D és Dashun 大舜) testesítenek meg . Huì Shī tehát a 21. fejezetben összefoglalóan elítélt filozófusok egyike:

„Huì Shī elvakult a (logikai) javaslatoktól és érzéketlen a valóságra (惠子蔽於辭而不知實). "

- Xunzi , 21, 5

Ne feledje, hogy Xúnzǐ, különösképpen az összes szofistát kritizálva, Huì Shī szinte szisztematikusan összefügg a Névi Iskola másik filozófusával : Dèng Xī 鄧析.

A Hán shī wàizhuàn csak két részt tartalmaz Huì Shī-ről (III.32 és IV.22), és ez a két szakasz csak a Xunzi ismétlődése (ill. 3.1 és 21.5).

Tan

A Huizi szerzője

Bár a Zhuangzi azt mondja nekünk, hogy Huì Shī írásai "öt szekeret töltenének meg 其書五車 " , Huì Shī egyik műve sem maradt meg.

Azonban, fejezetben Yiwenzhi藝文藝a Hanshu 漢書(kitöltött 111 AD), Hui SHI kell tekinteni a szerző Huizi , felsorolt azok között a dialektikusok az oszlopban a jogászok . De úgy tűnik, hogy Huizi eltűnt a Tang唐időszakból (618-907).

A XIX . Században Ma Guohan (zh) 馬國翰(1794-1857 ) tudósai különféle töredékeket és megjegyzéseket fogalmaznak meg Hui Shī-ről, amelyek 17 fejezetet alkotnak Yuhan Shanfang Yiji shu玉函山房輯佚書 -ból - egy olyan összeállítást, amelyet ma erősen kritizáltak hibák és nem dokumentált követelések. A „ Huizi de Ma Guohan ” szót a Zhuzi huihan 諸子彙函és a Puxuezhai congshu 朴學齋叢書 összeállításokban használják , utóbbit Hu Huaishen胡懷 comments megjegyzéseivel gazdagítva .

Huì Shī paradoxonjai

Csak tíz Hui Shi paradoxonok van ránk, tartósított köszönhetően fejezet 33. Az天下ég a Zhuangzi - itt vannak Anne Cheng fordítás:

„A legnagyobbnak nincs külseje: Nagynak hívják; a nagyon kicsi nem rendelkezik belsővel, úgy hívják, hogy Kis. » 無外謂之大一至小無內謂之小一
„Ami nem vastag, azt nem lehet felhalmozni, és mégis ezer li / ligát mér . » 無厚不可積也其大千里
„Az ég olyan alacsony, mint a föld.” The 與地卑 „a hegyek egy szinten vannak a mocsarakkal. » 山與澤平
„A nap délben és napnyugtakor is van.” Being 方中方睨 „egy lény él és meghal is. » 物方生方死
„A nagy hasonlóság különbözik a kis hasonlóságtól: ezt kis különbségnek nevezzük; " 大同而與小同異此之謂小同異 ", hogy a tízezer lény egyszerre van minden pontban hasonló és minden ponton különbözõ: ezt nevezzük nagy különbségnek. » 萬物畢同畢異此之謂大同異
„A déli határtalan, miközben van határa. » 南方無窮而有窮
- Ma Yue-ba megyek (a legdélebbre), és tegnap értem oda. » 今日適越而昔來
„A reteszelő jade gyűrűk elválaszthatók. » 連環可解也
- Ismerem az univerzum központját: Jentől északra (messze északra) és Yue-tól délre (messze délre) található. » 我知天下之中央燕之北越越之南是也
„Szerelmed terjesszen ki tízezer lényre, az Ég-Föld egy. » 氾愛萬物天地一體也

Hat paradoxon (1, 2, 3, 6, 8 és 9) paradoxon a tér relativitására, a 4 és 7 az idő relativitására vonatkozik. Az 5 -én relativizálja a hasonlóság és a különbség, és bejelenti, hogy a 10 -én , amely úgy tűnik, hogy csatlakozzon Moziban a fogalmakat egyetemes szeretet és a béke .

A Zhuangzi híres 2. fejezetében a Qí wù lùn 齊物論, A. Cheng fordításában. A dolgokat egyenértékűvé tevő lapításból Zhuāng Zhōu Huì Shī megnevezése nélkül először a (2.7. Rész) 7. paradoxont bírálja: „Aki akar túllépni az előítéleteiken, hogy megkülönböztessék az igazat és a hamisat, olyan lenne, mint aki azt állítja, hogy ma Yue-ba megy, amikor előző nap odaért. Azt kell létezőnek tekinteni, ami nem. " Aztán egy másik részben Zhuāng Zhōu humorosan pasztiche paradoxonokat 1, 3b, 4b és különösen a 10-et: " A világegyetemben nincs semmi nagyobb, mint egy ősz hajszál finom pontja, és a Tai hegy kicsi. Senki sem él idősebbként egy halva született gyermeknél, és Peng Zu (kínai Metuzaléa) fiatalon halt meg. Ég-Föld velem született; a tízezer lény és én egyek vagyunk. " (. Anne Cheng Translation) Az irónia még nyilvánvalóbb a következő bekezdésben -, hogy az indítást egy a 10 th paradoxon Hui Shi és paradox a kakas három láb szokás tulajdonítani Gongsun Long 公孙龙- kritikus radikális nyelvet.

A 10 paradoxon idézése után következik a 21 paradoxon második felsorolása, amelyet a Zhuangzi a dialektikusoknak tulajdonít, "akiknek örömet szereztek a Hui Shi-ben" , többek között: "A tojásnak van tollja" (1. sz.), "Ying birtokolja a egész világ " (n ° 3), „ A kutyából juh lehet " (n ° 4), " A lónak vannak tojásai " (n ° 5), " A körömnek farka van " (n ° 6), " The a hegy a szájából jön ki " (7. szám), " A teknős hosszabb, mint a kígyó " (12. sz.) és a " Fehér kutya fekete " (17. sz.). Ha Liou Kai-hway attribútumokat a jegyzetek az ő kiadásában a Zhuangzi a 8 paradoxonok Hui Shi magát, a legtöbb kritika ők a munkát a többi nagy szofista a School of Names : Gongsun Long 公孙龙.

Xúnzǐ a maga részéről felsorol hat paradoxont, amelyeket Huì Shī-nek és egy másik szofistának, Deng Xi 鄧析-nek tulajdonít , anélkül, hogy megkülönböztetné a két szerzőt: "A hegyek és a mocsarak ugyanazon a szinten vannak" 山淵平, "Az ég és a a föld összehasonlítható " 天地比, " Qi és Qin szomszédok " 齊秦襲, " Fülnél bejött , szájjal jött ki " 入乎耳出乎口, " Az öreg nőknek bajusza van 鉤有須 " és " Tojás " tollak vannak ” 卵有毛. Ha az első kettőt jól említjük Huì Shí-től a Zhuangzi 33. fejezetében , akkor a negyedik (azzal a feltétellel, hogy Raphalként közelebb hozzuk "A hegy szájból jön ki" 山出口) és a hatodik is, de a második listában.

Végül a Zhuangzi többször felidézi a kínai szofisztika egyik leghíresebb paradoxonját: keménynek és fehérnek hívják堅白論, amelynek célja egy fehér kővel kapcsolatban elválasztani a fehér követ a kemény kőtől. Tulajdonított Gongsun Long 公孙龙, Csuang Csou azonban úgy tűnik, hogy ez a Hui Shi - amint azt a két utalásait Zhuangzi : a 2. fejezetben „Houei-Tseu elrontotta az ő léte a sötétben a kemény és fehér. " És az 5. fejezet " Az Ég testet biztosított számodra, de már hozzászokott egy hiábavaló megbeszéléshez a kemény és fehér témáról. " . Az első hipotézis az lenne, hogy e híres paradoxon révén Zhuāng Zhōu valójában az összes szofistát megcélozza. A Zhuangzihoz fűzött kommentárjában Guan Feng eltérően magyarázza ezt az attribútumot azzal, hogy feltételezi, hogy a harcoló királyságok napjaiban két ellentétes iskola létezett: a Gongsun Long iskolája, amely elválasztotta a fehéret és a keményet, és az utolsó nedves iskola, amely fenntartotta, hogy a fehér és a kemény behatoljon egy adott kőbe. Huì Shī ez utóbbi iskolához tartozna.

Moismra érzékeny dialektikus

Abban az időszakban, amikor "a kínai gondolkodást [továbbra is] a konfuciánus és a nedves tanítások ellentéte uralja" , Huì Shī valóban érzékenynek tűnik Mozi szavaihoz és elképzeléseihez , különösen azokhoz, amelyek a hasznosságra, a pacifizmusra és egyetemes szeretetére vonatkoznak 兼愛, jiān'ài .

Mozi, megkérdőjelezve az uralkodó rituális hagyomány tiszteletét (a konfucianistáké ), a hasznosság kritériumát állítja fő kritériumként. Most - Zhuāng Zhōu és Huì Shī között a hasznosság témakörében folytatott három párbeszédben Huì Shī megvédi ezt a kritériumot, vagy felhasználja Zhuāng Zhōu gondolatának leértékelésére.

Huì Shī, hasonlóan Mozihoz, „úgy tűnik, doktrínájában és politikai cselekedeteiben békés ember volt” (Reding). A hadviselő államok e zaklatott időszakában "elmélkedett az érvelés művészetén annak érdekében, hogy jobban lebeszélje a legharcosabb fejedelmeket a háborúk indulásáról" (Billeter), amint azt Han Feizi beszámolója mutatja , ahol Huì Shī miniszter ellenzi a nyilatkozatot. háborút a Qi és Jing fejedelemségek ellen, előnyben részesítve a békét és a két fejedelemséggel szövetségek létrehozását.

Végül a Zhuangzi szövege „Szerelmük [Zhao Wenhez, Kuang mesterhez és Huizi-hez] különbözött mindenkiétől. Szerették volna megértetni másokkal saját szerelmüket. " És különösen a 10 th paradoxon úgy tűnik, hogy a koncepció moïste兼愛, Jian'ai általában azt eredményezi, az egyetemes szeretet , amely különbözik azonban a mások iránti szeretet konfuciánus, hogy nem abban az értelemben, vagy az érzelem, hanem inkább aggodalomra ad okot a tisztességért. J. Levi így Huì Shī következő arcképét festette: "Houei Tseu retorikus, kétértelmű és ambiciózus ember, de emberi, [...] talán túl emberi is ..." .

Bibliográfia

A szimbólum azt jelzi, hogy a cikket a mű forrásául használták.

Ősi források

kínai szövegek

Minden kínai szövegek, kiadás, azt, a kínai szöveg Project - lásd alább. A kínai wikiforrásban is vannak kiadások (például a Zhuangzi (zh) „ 莊子 ” ), de nem túl praktikusak, mert anélkül, hogy a fejezeteknél finomabb lenne a felosztás.

Francia fordítások

莊子Zhuāngzǐ

[ZHUANGZI (szerk. Wieger 1913)] Tchoang-tzeu ( trad. Léon Wieger ), „南華眞經 Nan-Hoa-Tchenn-King” , Lao-tzeu, Lie-tzeu, Tchoang-tzeu. A taoista rendszer atyái ,1913( olvasható a Wikiforrásban ) , p. 201-509
[Zhuangzi (szerk. Liou 1969/2011)] Tchouang-tseu ( transz. Liou KIA-hway ), teljes munkát , Gallimard , coll. "Folio esszék",2011( 1 st szerk. 1969)

吕氏春秋Lüshi chūnqiū

[LÜSHI CHUNQIU (szerk. Kamenarovic 1998)] Tavasz és ősz: Lü Buwei ( ford. Ivan Kamenarovic), Cerf,1998, 560 p.

荀子Xúnzǐ

[XUNZI (szerk. Kamenarovic 1987)] Xunzi ( ford. Ivan Kamenarovic), Cerf,1987
[XUNZI (szerk. Mathieu 2009)] „Xunzi” , in Confucianist Philosophers ( ford. Mathieu Rémi ), Gallimard, koll. "A pleiad",2009, P. 649-1325

韓非子Hán Fēizǐ

[HANFEIZI (szerk. Lévi 1999)] Han Fei Zi vagy Le tao du prince ( fordította Jean Levi), Párizs, Seuil , koll. "Pontos bölcsesség",1999

淮南子Huáinán zǐ

[HUAINANZI (szerk. Le Blanc-Mathieu 2003)] Huainanzi: Philosophes taoïstes, t. II ( ford. Bai Gang, Anne Cheng , Charles Le Blanc (rendező), Jean Levi , Rémi Mathieu (rendező), Nathalie Pham-Miclot és Chantal Zheng), Gallimard , ösz . "A pleiad",2003, 1280 p.

Tanulmányok

[FORKE 1901] A. Forke , " The Chinese Sophists ", Journal of the North China Branch of the Royal Asiatic Society , Changhai, vol. XXXIV,1901, P. 1-100
[GRANET 1934] M. Granet , La Pensée chinois , Párizs, La renaissance du livre,1934, P. 356-363, 436, 464 és 855. megjegyzés
[KOU 1953] Kou Pao-koh顧保鵠( pref. Paul Masson-Oursel), két kínai szofista: Houei Che és Kong-souen Long. , vol. VIII., Párizs, Imprimerie Nationale, Presses Universitaire de France, koll. "Kínai Haladó Tanulmányok Intézetének Könyvtára",1953, 163 p..
[GUAN 1961] (zh) 関鋒 Guan Feng ,莊子內篇譯解和批判 (A Zhuangzi belső fejezeteinek kritikai magyarázata) , Peking, 中華書局1961
[SOLOMON 1969] (en) „ Hui Shih feltételezései ” , Monumenta Serica , vol. 28,1969, P. 1–40.
[MORITZ 1973] (de) R. Moritz , Hui Shi und Die Entwicklung des philosophischen Denkens im alten China , Berlin,1973.
[REDING 1985] (en) Jean-Paul Reding , A retorika filozófiai alapjai a görög szofisták és a kínai szofisták között , Berne, Lang,1985, 576 p. ( ISBN 978-3-261-04073-2 )
[GRAHAM 1989] (en) AC Graham , a Tao vitatói: Filozófiai érvelés az ókori Kínában , Chicago, Open Court,1989.
[LANGE 1989] (in) Mark Lange , " Hui Shih leírásainak logikai elmélete: Hui Shih tíz rejtélyes érvének filozófiai rekonstrukciója " , Monumenta Serica , n o 38,1989, P. 95–114.
[LI 1990] (zh) 李存山 Li Cunshan ,中國氣論探源與發微(Kutatás a kínai qi filozófiájának eredetéről és finomságáról ) , Peking, Zhongguo shehui kexue chubanshe,1990
[STEVENSON 1991] (in) Frank Stevenson , " Délnek (nincsenek) határai: relatív és abszolút jelentés Hui Shi tíz pontjában " , Tamkang Review , n o 21 (4)1991, P. 325–46
[LUCAS 1993] (en) Thierry Lucas , „ Hui Shih és Kung Sun Lung: megközelítés a kortárs logikából ” , Journal of Chinese Philosophy , n o 20,1993, P. 211–255.
[LI 1996] (zh) 李學勤 Li Xueqin (en) ,呂文鬰Lü Wenyu,四庫大辭典Siku da cidian , vol. 2, Changchun, Jilin daxue chubanshe,1996, P. 1874
[CHENG 1997] A. Cheng , A kínai gondolkodás története , küszöbkiadások,1997( ISBN 978-2-02-012559-8 ) , p. 117-120, 134, 138, 140, 11, 144, 230
[XU 1997] (in) Xu Keqian , " Hui Shi gondolatának egyedülálló vonásai : Összehasonlító tanulmány Hui Shi és más Pre-Qin filozófusok között " , Journal of Chinese Philosophy , n o 24,1997, P. 231–253 ( online olvasás )
[RAPHALS 1998] (en) Lisa Raphals , „On Hui Shi” , Roger T. Ames, Könnyű vándorlás a Zhuangziban: A posztmodern kritika , Suny Press,1998, 239 o. ( ISBN 9780791439210 , online olvasás )
[CHENG 1999] A. Cheng , „ A qing fogalmának kidolgozása a hadviselő államok filozófiai szövegeiben a Hanig ”, Chinese Studies , vol. XVIII, n csont 1-2,1999( online olvasás )
[BILLETER 2002] Jean François Billeter , Tanulságok Tchouang-tseu , Párizs, Allia ,2002, 148 p. ( ISBN 2-84485-080-4 és 978-2-84485-080-5 , OCLC 422.113.914 , értesítést BNF n o FRBNF38801714 , olvasható online )
[WANG 2002] (zh)王葆玹 Wang Bao Xuan,老庄学新探, Sanghaj, 上海文化出版社,2002
[Hansen 2003] (a) Chad Hansen , " viszonylag Boldog Hal " , ázsiai filozófia , n o 13,2003, P. 145-164.
[LEVI 2003] Jean Levi , Fontos megjegyzések a Tchouang-Tseu-hoz , Párizs, Allia ,2003
[BILLETER 2004] Jean François Billeter , Tanulmányok Tchouang-tseu , Párizs, Allia ,2004, 291 p. ( ISBN 2-84485-145-2 és 978-2-84485-145-1 , OCLC 417.719.041 , értesítést BNF n o FRBNF39142320 , olvasható online )
[LEVI 2006] Jean Lévi , Tchouang-Tseu, Tao mestere , Pygmalion , koll. "Az örökkévalóság útjai",2006
[FUNG 2008] (en) Yiu-ming Fung , „5. fejezet - A nevek iskolája” , Bo Mou-ban (szerk.), A világfilozófiák routledge története: A kínai filozófia története , Taylor & Francis,2008, P. 164-188
[LEYS 2008] Simon Leys , A kishalak boldogsága: Levelek az antipódokból , Párizs, Éditions Jean-Claude Lattès ,2008, 213 p. ( ISBN 978-2-7096-2997-3 )
[FRASER 2009.1] (in) Chris Fraser , "Iskola neve: 5. Hui Shi", a Stanfordi Filozófiai Enciklopédia ,2009( online olvasás )
[FRASER 2009.2] (en) Chris Fraser , „Hui Shi élete” , a Stanfordi Filozófiai Enciklopédia ,2009( online olvasás )
[Wang 2011] Frédéric Wang , „ konfucianizmus és napjainkig Kína: az örökölt Zhang Dainian (1909-2004) ”, Histoire & Missions Chrétiennes , n o 18,2011. június, P. 69-87

Megjegyzések és hivatkozások

Megjegyzések

Ez a szerződés a megbízó tanok a hat iskola (論六家要指) a nagy történész Sima Qian ( I st század ie. ) Meg kell besorolását a korábbi századok hat fő gondolkodók iskolák : Yin-Yang (陰陽家) konfucianizmus (儒家) Moïsme (墨家), School of Names (名家) Legism (法家) és a taoizmus (道德家).
A törött közötti szerződés Hui és Wei 25. fejezetének a Zhuangzi ( (zh + en) " [Zhuangzi 25,4] " ; francia fordítás: [Zhuangzi (szerk. Liou 1969/2011)] , p. 291-293) - az egyik azon kevesek közül, ahol Huì Shī miniszterként jelenik meg - talán erre a találkozóra utal.
Sima Qian történész javasolja ( "XLIV. Kötet - tizennegyedik örökös ház - Wei" , Sidzsiben ( olvassa el a Wikiforráson ) ) egy másik nagyon ellentmondásos kronológia: Huì de Wei梁 / 魏惠王 király (r. 371-335), majd Xiāng魏襄王(r. 335-319) és Ai魏哀王(r. 319-296). Zhèng Qiáo átveszi Sima Qian e kronológiáját.
J. Levi fordítja - anélkül, hogy a forrást - egy anekdota az azonos keretben, az árnyalatot, hogy a két főszereplő a király Min (in) a Qi és a szofista Gongsun hosszú公孙龙. (Vö. [LEVI 2003] , 143-144 . O.)
Mind a tíz fejezet említi: 1, 2, 5, 17, 18, 24, 25, 26, 27 és 33. A Zhuangzi felváltva Huizi-nak (26-szor) vagy Huì Shī-nek (9-szer) nevezi el .
A Zhuangzi jelenlegi változata , amely különféle kortárs szerzőkkel vagy később közreműködött, sokat köszönhet főszerkesztőjének, Guo Xiang-nak , a III . Században élő taoista vallásnak - ma 33 fejezetre oszlik 3 csoport:
- 1–7: Az első hét úgynevezett „belső” fejezetet内篇/
內篇, nèipiān tekintik a legrégibbnek és leghitelesebbnek, amelyet maga Zhuāng Zhōu írt, vagy legalábbis állítólag Zhuāng gondolatát képviselte leghűebben Zhōu.
8–22: Tizenöt „külső fejezet”外篇, wàipiān . A szakemberek általában egyetértenek abban, hogy a 8–10. Fejezetben és a 11. fejezet egy olyan iskoláját látják, amely Dao De Jing közelében áll . Liú Xiàogǎn劉笑敢 a 12–16. Fejezetet a Huanglao- áramhoz kapcsolja .
23-33: Tizenegy „különféle fejezet”杂篇/雜篇, zápiān különböző szerzőktől. A 28–31. Fejezet egyértelműen kiemelkedik a többi közül, és erősen hasonlít a Lü Annals ismert szakaszaira . Graham úgy véli, hogy Yang Zhu , az ie. IV . Századi filozófus iskolájából származnak. Kr . U. Liú Xiàogǎn劉笑敢a Huanglao- áramlathoz kapcsolja a 33. fejezetet, amely a hadviselő államok korszakának filozófiai doktrínáit mutatja be .
A hasznosság kritériuma - az a jó, amelyet egy tantétel elhoz az emberek számára - Mozi gondolatának középpontjában áll ; a tizedik paradoxon szintén erős affinitást mutat Mozi gondolatához.
A Zhuangzi ezen fejezete a hadviselő államok különböző filozófiai tanainak összefoglalását mutatja be.
"A halak elfelejtik egymást a folyókban és tavakban, az emberek a Taóban és annak fegyelmében. " ( (Zh + en) " [ZHUANGZI 6.6] " ; francia fordítás: [ZHUANGZI (szerk. Liou 1969/2011)] , 96. o.
"A vízi metafora kétségtelenül - és ezt a csíkos kínai gondolkodók is jól érzékelték - a legalkalmasabb a Dao felidézésére. " [CHENG 1997] , p. 126.
"Ez a rész azt mutatta, hogy barátok voltak, és hogy az idősebb Houei Cheu fontos hatást gyakorolt öccsére. Úgy tűnt, hogy ezt alátámasztja a Tchouang-tse-ben több olyan párbeszéd jelenléte, amelyekben Tchouang-tse és Houei Cheu filozófiai kérdéseket vitatnak meg. Egy nemrégiben megjelent munkájában ( [WANG 2002] , 160–164 . O.) Wang Pao-suen megjegyzi, hogy ezek a párbeszédek mind Houei Cheu hátrányára válnak, és arra a következtetésre jut, hogy Tchouang-halála után írták és talán feltalálták őket. tse, hogy növelje hírnevét Houei Cheu vagy tanítványai kárára. " [BILLETER 2004] , p. 46
Huì Shī elítélését, amelyet Mo Di , Song Xing, Shen Dao , Shen Buhai követett el, azonnal Zhuang Zhou követi:
„Zhuangzi természeténél fogva vak volt és érzéketlen az emberekre (莊子蔽於天而不知人). "

- Xunzi, 21, 5