KuK (írásbeli kuk , k. Und k. , Vagy ritkábban, k. & K. ) A betűszó a kifejezés Kaiserlich und Königlich (ejtsd [kaɪzɐlɪç ʔʊnt køːnɪklɪç] ), császári és királyi a német . Ezeket a minősítéseket az osztrák-magyar kormány használta , 1867 és 1918 között, amikor az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság valódi unióban egyesült ugyanazon politikai egységen belül. A kaiserlich-königlich ( kk ) név viszont azóta csak az osztrák részre, Cisleithany országaira vonatkozik .
Szuverén, Ferenc József I st , a House of Habsburg-Lotharingiai , egyszerre volt osztrák császár ( Kaiser von Österreich ) és magyar király ( König von Ungarn ), miután az utóbbi visszanyert politikai kiváltságok az osztrák-magyar kiegyezés 1867-ből.
Évszázadokon át a Habsburg monarchia ellenőrzése alatt álló területek mindegyike vagy kaiserlich und königlichet, vagy kaiserlich-königlichet használt , a Habsburgok pedig királyként uralkodtak Magyarország , Csehország , Horvátország-Szlavónia és Galícia felett . Az 1804-es évet megelőzően az " Ausztria Háza " császári címet , amely maga is főhercegi címet visel , összekapcsolják a túlnyomórészt német államok Szent Birodalom- konglomerátumának uralkodójával. A cím, hogy a császár, jött azonosítani szerepüket a fejét az új osztrák birodalom által létrehozott Ferenc II / I st az 1804. augusztus 11szemben a koronázó Napóleonnal I. er . A Rajnai Államszövetség megalakulásakor Ferencnek le kellett mondania a Szent Római Császár címről 1806. augusztus 11.
A 1867 , császár , Ferenc József I st Ausztria után vereségek során a porosz-osztrák háború , és a harmadik olasz függetlenségi háború kénytelen volt engedményeket tenni arisztokrácia Magyarországon , hogy mivel a forradalom 1848 maradt passzív ellenállás. Az osztrák-magyar kiegyezés révén Magyarország nagy autonómiát szerez: a császári cím ma már csak a birodalmi étrendben („Cisleithanie”) képviselt királyságokra és országokra vonatkozik, és a magyarok ragaszkodnak az und („és”), és nem a kötőjelen , minden használatban, összhangban a királyság új autonóm státusával Ausztria-Magyarország területén . A hivatalos dokumentumokban a következő rövidítéseket használták:
A kuk vagy k rövidítések . und k. nem utal a közös intézmények Ausztria-Magyarországon, mk ( Magyar Királyi a magyar ), vagy ku ( Königlich Magyar német, vagyis „magyar királyi”) utalnak a ország a Szent István koronájának ( „Transleithanie”) azaz Magyarország és Horvátország, amely ennek alárendeltje volt . Ezért megtaláltuk a kaiserlich und königlich rövidítést azoknak az intézményeknek, amelyeket a monarchia két része megosztott a különböző birodalmi közigazgatásokban:
| német | Magyar | cseh | fényesít | román |
|---|---|---|---|---|
| kaiserlich und königlich (K. u. K.) | császári és királyi (Cs. és Kir.) | císařský a královský (C. a K.) | cesarsko i królewski (C. i K.) | császári și regal (I. și R.) |
|
kaiserlich / königlich (KK) (kaiserlich / königlich) |
császári-királyi (Cs. Kir.) | císařsko-královský (CK) | cesarsko-królewski (CK) | birodalmi - királyi (I.- R.) |
| königlich ungarisch (KU) | magyar királyi (M. Kir.) | královský uherský (Král. Uher.) | królewski węgierski (Król. Węg.) | királyi maghiar (RM) |
C. i Kr. A horvát , IR a olasz , C. a K. a szlovák és a C. Kr. In szlovén .
A kuk kifejezést és az egész politikai-katonai-bürokratikus rendszert, amelyhez kapcsolódott, nemcsak a sok nyelvi közösség (különösen a szlávok) nevetségessé tette, akiknek a Birodalomban az osztrák és a magyar arisztokráciák egyenlőtlen uralmát kellett elszenvedniük. akiknek kultúráját nem ismerték el, de sok német ajkú polgár is. Ez a kontextus ösztönözte a szatirikus történetek elterjedését, amelyek inspirálták Jaroslav Hašek cseh írót ( az 1920-as években megjelent Bátor Soldat Chvéïk ), de az osztrák Robert Musilt is , aki L'Homme sans qualites ( Der Mann ohne Eigenschaften ) című regényében kritizálja a a dekadens katonai hierarchia és a közigazgatás abszurd és elzáródó blokkolásai, amelyek körökben járnak, önigazolnak, és amelyeknek tevékenysége nagyjából az érmek és hivatalos díjak kiosztására korlátozódik, hogy továbbra is benyomást keltsen a kohézióról és a logikáról. Musil regényében találta ki a Kakanien kifejezést . A regény francia fordításában Philippe Jaccottet a "Cacanie" kifejezést használja Ausztria-Magyarország jelölésére .
Az 1970-es években a KuK kifejezést ironikusan használták a két ország ( Ausztria és Magyarország ) leírására vezetőik, Bruno Kreisky és Kádár János nevének kezdőbetűivel .
A Kakanie is képes volt újra felszínre a XXI th századi leírásokban nacionalizmus összeg és a császári-királyi és-nosztalgia ebben a két országban (fél FPÖ. , Fidesz és a Jobbik ).