Lekeitio

Lekeitio , Lekitto (köznyelvi) a baszk vagy Lequeitio a spanyol egy település a Vizcayai a autonóm közösség a Baszkföld a spanyol .

A város hivatalos neve Lekeitio .

Etimológia

Neve úgy tűnik , hogy a folyóra utaló "hely a Lea-n" jelentésű legoitio deformációja . Állítólag ez a legrégebbi mód a homok kimondására , Legar ("kavics") névbiztos ; goiti jelent fontos helyet a IK (magas) és ti (utótag hely) és o (egy meglehetősen gyakori utótag: Bilbao , Sestao , Ugao , Otxandio stb) látszik utalni helyre vagy hely , és nem a város. Ez később következik be, a hely nevévé válik, azaz Lekeitio a Lea-n vagy a homokon lesz .

Földrajz

Található az északnyugati comarca a Durangaldea és a keleti partján, a tartomány, a város Lekeitio nyitott a tenger egy kis öbölben, amelynek a közepén a sziget San Nicolás, a sziget megközelíthető gyalogosan apály . A River Lea átfordul egy torkolat a szájánál, és elválasztja Lekeitio annak szomszédja a elizate a Mendexa . A torkolatot és a strandot is a városiak használják. A vízgyűjtőben voltak és vannak a hajógyárak.

Lekeitio a következő településekkel határos: északon a tenger, délen és nyugaton Ispaster és keleten Mendexa .

Környékek

Lekeitio kerületei: Artadi , San Antolin és Larrotegi Auzotegia .

Kommunikáció

Lekeitio kommunikációja, akárcsak az egész megye kommunikációja, nagyon gyenge. A fő a BI-3405 tartományi út mellett, amely összeköti a várost az azt kommunikáló BI-633 úttal , Artibai völgye mellett a kommunikáció fő magjával, amely az N-364-es országút és az AP-8-as autópálya . egyesítse Bilbaót , a tartomány fővárosát és 54  km- re Lekeitiótól, valamint a szomszédos Guipuzcoa tartomány fővárosát , San Sebastiánt , amely 72  km-re található . A BI-633 kommunikál Ondarroa-val, és onnan, a part mellett, Debához .

Ondarroa felől Lekeitio a BI-638 parti úton érhető el . A Lea völgy Lekeitio városával kommunikál a BI-3447 és a BI-3328 tartományi úton , az egyik a 22  km-re lévő Guernicába érkezik .

A vasút eléréséhez Debába , Traña-Matienába vagy Durango -ba kell menni .

Vízrajz

Az Oiz- hegyről származó Lea folyó Ispaster földjein folyik a folyóba. A folyó kiszélesedik, és mocsarat eredményez, amelyet különféle emberi munkák hódítottak meg. Hangsúlyozni kell a tengeri építmények jelenlétét a part kis hajógyáraiban és az árapály-malmot .

A kis kiterjesztés a település azt jelenti, hogy már csak két strandok, mind az oldalán a Lea, az egyik ezek közül, hogy a Karraspio tartozik a település Mendexa , és hogy a Isuntza , a Lekeitio, de mindkettőnek van mindig használták Lekeitio lakói.

Orográfia

Lekeitio városa az Otoio- hegység (399 m) és a tenger felé gyengéden lejtő Lumentza lejtőin fekszik, hegyvidéki terület, a tengeri övezet szabad. A Lea folyó völgyet nyit a különböző hegyek között. A partot kotrják, kivéve a Lea által alkotott öblöt és Saint Nicolas szigetét.

Gazdaság

Lekeitio városi gazdasága mindig is a tengerhez kapcsolódott, amelynek alapja és motorja a halászat volt. Egy idő alatt a tengeri szállítás is jelentős bevételi forrás volt. A halászat és a tenger környékén számos segédipar és konzerv került elő.

Az elsődleges szektor : a halászat jelentette az önkormányzat gazdasági bázisát. Területének kis kiterjedése megakadályozza az ágazat egyéb tevékenységeit, bár van néhány olyan gazdaságuk, amely önfogyasztó mezőgazdaságot folytat.

A másodlagos szektor : a tengeri tevékenységekhez kapcsolódóan két konzervipart tart fenn, némelyiket pedig hajójavításra.

A szolgáltató szektor : a turizmuson és a szállodaiparon alapul az az ágazat, amely tovább fejlődik, és amelyet új gazdasági motornak neveznek. Ami az állampolgárok számára nyújtott szolgáltatásokat illeti, ugyanabban a városban fedezik az alapvető szükségleteket, de ami a legfontosabb, el kell menni a környék fontosabb városaiba, például Durango vagy Guernica , sőt a fővárosba is, hogy megoldjanak néhány szükségletet.

Történelem

Az emberi jelenlét Lekeitio város területén az őskorig nyúlik vissza, és a Lumentza- barlang helyén talált maradványok dokumentálják . Ezek a maradványok tartalmaznak egy olyan időszakot, amely a felső paleolitikumtól a romanizációig tart, egyes nyomok arra utalnak, hogy a barlang az aurignaci korszakban lakott lehet . Ezt a lerakódást Telesforo Aranzadi és José Miguel de Barandiarán tanulmányozta az 1930-as években is, kevésbé érdekes megállapítások Santa Katalina lerakódásában, ahol egy közösség telepíti a kagylók és rákok gyűjtését .

Van település indexek római kelt vége között az I st és az elején a V th  században.

1325 Maria Díaz de Haro , Vizcayai hölgy (lordság) megalapítja Lekeitio városát, és odaadja levelét azoknak az embereknek, amelyeknek megfelelő joghatósággal és konkrét korlátokkal ruházzák fel. A Vizcayai Hölgy által a várost körülölelő és a Vizcayai Tierra Llanához tartozó lakosok lakói által elismert korlátok sok konfliktushoz vezetett.

1334-ben XI . Alfonso király megerősítette az embereknek írt levelet és a város joghatóságát, és elrendelte a falak felemelését. A joghatóság nyújtott a város Lekeitio lehetővé tette, többek között a választási irányító testület, a Concejo , annak tudósítók regidores (vezetők) és a polgármester.

Lekeitio joghatóságának sajátossága az volt, hogy a város a Santa María templom tulajdonának tulajdonosa volt, miután védnökséget kapott. Ez lehetővé tette számára, hogy az ingatlanjaiból származó jövedelmet adminisztrálja és papokat nevezzen ki. Kidolgozták azokat az önkormányzati rendeleteket, amelyeket Biscay történelmi területén a legrégibbnek tartanak. Ezek a rendeletek szabályozták a Lekeitio lakói közötti együttélés szempontjait. A hajózással és a halászattal kapcsolatos jogokkal és kiváltságokkal is rendelkeztek. Ez előidézte a tengeri közlekedés fejlődését és árnyékában a kalóztámadások megvalósulását a Corso-szabadalom ( Letter of marque ) részvételével.

A horgászat megalakulása óta alapvető tevékenység a városban. A halászati ​​tevékenység megszervezését maréták rendeletei szabályozták, és a San Pedro halászok testvérisége ellenőrizte. Ez annyira fontos volt, hogy jogukban állt olyan polgármestert választani, aki a város többi lakosságának gyakorlására alkalmas.

A tengeri tevékenységek fejlődése ösztönözte az építőipar és a hajógyártás iránti elkötelezett ipar létrehozását, az utolsó maradványok még a XXI .  Század elején értékelhetők .

Az 1381-es évben már volt egy kikötő, amely akkor a Lea folyó területén található. A XV .  Században épült a jelenlegi kikötő, amelyet később átalakítanak, és új dokkokat és mólót építenek, amelyek megakadályozzák az iszapolódást. A XIX .  Század végéig és a XX .  Század elejéig nem oldja meg a problémakötőt.

A község alapvető gazdasága a halászat volt. 1500 és 1900 között Lekeitio volt a tartomány második legfontosabb kikötője, amíg Ondarroa szomszédja el nem költöztette . A halászott fajok közül ki kell emelni a bálnavadászat fontosságát, amelyet a középkorban és a modern korban gyakoroltak . Olyan fontos, hogy ez az erőforrás a város címerében szerepel.

A XX .  Század végén a fogások hiánya és a válságban halászó halászterületekkel kapcsolatos problémák. A halászati ​​válság más ágazatokat is érint, amelyek ehhez a tevékenységhez kapcsolódnak. A halászat helyettesítésével fontos turisztikai tevékenységet fejlesztünk ki, amely kiaknázza azt a varázslatot és csillogást, amelyet a város választott az oda nyaralni érkező emberek által.

A 1 st december 1981A helyettes tanácsos a helyi közigazgatás úgy határoz, hogy változtassa meg a hivatalos neve a város Lequeitio által Lekeitio .

Rivalizálás Ondarroa és Lekeitio között

Az Ondarroa és szomszédja, Lekeitio közötti jelenlegi versengés meghaladja a tipikus helyi versengést, amely általában megszokott. E két város esetében a versengés elvész a történelemben. Alapításuk előtt azoknak a földeknek a lakói, amelyeket később e városok elfoglalnak, már szembesültek egymással. A banderizák háborúi, amelyekben az onáciak és a gambiak összecsaptak, szintén ürügyet szolgáltattak az ondarroai és a lekeitioiak konfrontációjára.

Lekeitio feudális urai az Oñacian, míg Ondarroa és Berriatua a gambiai oldalon voltak. Lekeitio-ban a Yarza és Licona családok (akik később Ondarroában telepedtek le), míg Ondarroában és Berriatuában az „Arancibia” voltak. Vannak olyan tanúvallomások, amelyeket García de salazar Lope Bienandanzas y fortunas című könyvében adott , a két család közötti háborús konfliktusokról, amelyek a saját helyük gazdaságában uralkodtak, és amelyekhez lakóikat rendelték.

Ondarroa és Lekeitio városok megalapításával, valamint a határok meghatározatlansága miatt problémák és folyamatok jelentek meg mindkettő lakói között. A legnagyobb, több mint 100 évig tartó per az Amallóból származó fa kitermelésével függött össze, anélkül, hogy a lekeitioiak adót fizettek volna. A pert a leketióiak számára oldották meg azzal a büntetéssel, amelyet 1338-ban adtak, a két város jó embereiből álló bizottság, amelyet a1379. január 29-énJuan Núñez de Lara, Vizcayai ura, 1386-ban és 1396-ban pedig Kasztília királya fogja megerősíteni . Néhány évvel azelőtt, 1347-ben, már hiányzott Lekeitio-ból a határok egy másik problémája, amely 1374-ben ismét felmerült hasonló eredménnyel.

Mivel a szárazföldön ilyen típusú perek voltak, a tengerben a két halászvárosnak is problémái voltak. A bálnavadászatban, amelyet általában a part közelében gyakoroltak kilátókkal, sokszor megjelent annak a konfliktusa, hogy ki látta először, vagy ki maradt utóbbinál. Írásbeli tanúvallomások vannak a bálnavadászatról 1233 óta, amikor VIII. Alfonso kasztíliai király kiváltságokat adott Mutriku számára . 1581-ben a Lekeitio és Ondarroa, valamint a1644. május 3, kiadunk egy átadási írást, amely megpróbálja szabályozni a bálnavadászatot .

A rendeleteket 1676- ban módosították , de ezek eltűnéséig mindig jelentek meg problémák.

Nemcsak a bálna volt problémás, hanem konfliktus volt azokkal a kordákkal is, amelyeknek 1568-ban megállapodást kellett kötniük. A homárhalászat szintén konfliktusok és konfrontációk forrása volt, amely 14 kísérlet után 1763-ban ért véget. A lekeitioiak sürgetik a homár tilalmát az ondarroai halászok számára a Vizcayai-part egész területén, egészen Zumaiaig . Ezúttal az igazságosság adott okot Ondarrékra.

A XX .  Század elején a konfrontáció megújult és kiterjedt az összes szomszédra. A tényeket az 1926-os regatta-próbák és a La Concha zászlaja kontextusba helyezik, amely Baszkföld legnagyobb díja ebben a sportágban. Az események olyan kelyhet vettek igénybe, amelynek a polgári kormányzót kellett beavatkoznia a rendbe a két városba és annak lakosaiba. A tények Lekeitio lakosainak akadályozásával kezdődnek, akiknek Ondarres új szánkót hozhat , amelyet ennek a városnak vádoltak. Az Onadarreses rosszulléte azt követelte Lekeitio lakóitól, hogy hajói ne kikötjenek és ne áruljanak termékeket az onadarroai rakparton. A La Concha regatta előtt néhány nappal harc folyt Lekeitio-ban e város és Ondarroa lakói és aSzeptember 5, a La Concha regattán az Aurrera de Ondarroa sportklub nyeri a zászlót, és heves epizódok sorozatát oldjuk fel a két város lakói között, megbeszélések, sértések a két települést bejáró közlekedési sofőrök között, a piacon kiáltások a a Lekeitio halárusai ... de a helyzet még rosszabbá válik, amikor baszk verseket közölünk, amelyeket Lekeitio hatóságai sértőnek találnak. José Burgoa és José Brontxe versei, amelyek csúfolják a veszteseket, okot adnak a tartományi hatóság szankciójára. A versengést életben tartják a két településen.

Örökség

Civil örökség

• Polgármester: A XV .  Századi épület tipikus barokk a tanácsülés számára.
• Turpin-torony: a XVI .  Század a gótika átmeneti stílusát a reneszánszé tette .
• Palais Uriarte: A XVII .  Század egy barokk palota, amelyet egy korábbi fordulat környékén építettek. Nemzeti emlékmű.
• Zahar-torony: a város legrégebbi épülete.
• Uribarria palota: a XVIII .  Század.
• Fali tűzfalak: a XV .  Század, hogy megvédje a várost számos elszenvedett tűztől.

Vallási örökség

• Nagyboldogasszony-bazilika  : a XV .  Század dátuma, késő gótikus épület, amely nemzeti műemlékké nyilvánítva. A külső, különösen a nyugati homlokzat, és oltárkép gótikus flamand Kiváló a XVI th  században, úgy a legjobb a Vizcayai , magassága Mariana ( Antiguako Ama baszk) a XII th  században, a saját barokk oltár.

Az önkormányzathoz kapcsolódó személyiségek

• Resurreccion Maria Azkue (1864-1951): filológus, zenetudós és pap. A Baszk Nyelv Akadémia elnöke ) és a Spanyol Királyi Akadémia tagja .
• Pedro Bernardo Villarreal de Berriz (1669 - 1740): mérnök.
• Juan Maria Altuna (1828 - 1868): zenész . Durango-ban született . Ő volt az, aki együttműködik José Maria Iparraguirre -vel a Gernikako Arbola (a baszk himnusz) kompozíciójában .
• Eusebio Maria Azkue (1813 - 1873): tanár és költő .
• Eusebio Erkiaga (1912 - 1993): költő és író .
• Santiago Brouard (1919 - 1984): politikus .
• Rufo Atxurra (1911 - 2002): fotós és levéltáros .
• Isidro Salines Gaminde (1915 - 2001): orvos.

Megjegyzések és hivatkozások

1. (EU) Hivatalos helynevek Baszkföld az Akadémia a baszk nyelv vagy Euskaltzaindia , a jelenlegi tudományos írás és az ennek megfelelő francia vagy spanyol. Egyéb források: Euskal Herriko udalerrien izendegia [PDF] vagy közvetlenül az Euskaltzaindia (EODA) webhelyén .
2. Telesforo Aranzadi Unamuno ( Bergara 1860 - Barcelona , 1945. február 12.) antropológiára , botanikára és zoológiára szakosodott tudós volt .
3. A zenekarok háborúja két család partizánjaival szembeszállt: az Oñákkal és a Gamboinokkal. Az oñacinok támogatták az oñák guipuscoani származását. A Mendoza család vezette , szövetségestül a Beaumontaiak és Kasztília koronája . A Gamboins voltak a partizánok a Guipuscoane vonal Gamboa . Szövetségesek voltak Agramontesis- sel (amely a XII .  Század elején jelenik meg először az erős Sancho VII-vel ) és a Navarra Királysággal .
4. (es) Que las ballenas que lo mareantes de dichas villas y cofradías hubieren primero heridas, no hieran a los marineros de otra villa salvo que se le soltase, andando suelta la pueden herir y a la que tal tampoco puedan herir los de la otra villa y cofradía. Y si dicho primer heridor, cuando ha sido con la ballena, se viese en necesidad de socorro por falta de sus consortes de vecinos de su villa y cofradía para asegurar y matar las dichas ballenas así por estar los dichos vecinos lejos o por otra necesidad que les ofrezca, pidiendo el heridor primero el dicho socorro a los vecinos de la otra villa y cofradía, lo cual ha de ser por necesidad y no por su gusto se lo hayan de poder dar aquellos a quienes pidiere, ellos han de poder herir en tal caso y no de otra forma, y ​​tirar y llevar su aprovechamiento megfelelő hiriesen y conveniesen .

Lásd is

Források

• (es) Ez a cikk részben vagy egészben a Wikipedia spanyol cikkéből származik, a „  Lequeitio  ” címmel ( lásd a szerzők felsorolását ) .

Külső linkek

• (es) (eu) Lekeitio városháza weboldala
• Lekeitio Interneten. Első weboldal a Lekeitio (baszk) oldalon
• Asunción de Nuestra Señora bazilika
• Az Asunción de Santa María bazilika