Tatabánya | ||||||
Tatabánya a Kő-hegy dombról | ||||||
|
||||||
Adminisztráció | ||||||
---|---|---|---|---|---|---|
Ország | Magyarország | |||||
Megye ( megye ) |
Komárom-Esztergom (Közép-Dunántúl) |
|||||
Kerület ( járás ) |
Tatabánya | |||||
Rang | Komitális jog városa | |||||
Polgármester ( polgármester ) |
Schmidt Csaba ( Fidesz - KDNP ) | |||||
irányítószám | 2800 | |||||
Telefonszám | (+36) 34 | |||||
Demográfia | ||||||
Népesség | 65 845 lakos. (1 st január 2019-re) | |||||
Sűrűség | 720 lakos / km 2 | |||||
Földrajz | ||||||
Elérhetőség | 47 ° 35 ′ 10 ′ észak, 18 ° 23 ′ 41 ″ kelet | |||||
Magasság | 167 m |
|||||
Terület | 9 143 ha = 91,43 km 2 | |||||
Különféle | ||||||
Kisebbségi közösségek | Cigányok , görögök , lengyelek , németek , szlovákok ( 1 st Jan. 2011) | |||||
Etnikai identitások ( nemzetiségi kötődés ) |
Magyarok 92,8%, cigányok 0,9%, görögök 0,1%, németek 1,9%, szlovákok 0,6% (2001) | |||||
Vallások | Katolikusok 42,2%, görög-katolikusok 0,9%, reformátusok 9,0%, evangélikusok 1,5%, más hitek 0,9%, vallás nélkül 32,6% (2001) | |||||
Kapcsolatok | ||||||
Weboldal | www.tatabanya.hu | |||||
Források | ||||||
Központi Statisztikai Hivatal (KSH) | ||||||
2014. évi önkormányzati választások | ||||||
Tatabanya (kiejtése [ tɒtɒˌbaːɲɒ ]) ( németül : Totiserkolonie ) Magyarország városa és Komárom-Esztergom megye fővárosa .
A Budapesttől mintegy 55 km-re fekvő város a megyétől délre, a Gerecse és a Vértes hegység közötti völgyben húzódik . Tatabánya egy országosan fontos közúti csomópont (az autópálya és a vasútvonal Bécs és Budapest fut mellette).
Az 1990-es rendszerváltás óta a város közgyûlésének több rendelete módosította Tatabánya címerét és zászlaját, és meghatározta azok használatát is.
A jelenlegi város helyén található az eredeti Bánhida falu (jelentése: "a tilalom hídja "), közel a tatai erődítményekhez, amelyet már 1288-ban említenek, valamint Alsógalla és Felsőgalla ("Galla from from lent ”,„ felülről Galla ”), amely nem sokkal később a közelben alakult ki.
Míg az oszmánok elfoglalták Közép-Európa nagy részét , addig a Balatontól északra fekvő terület a Magyar Királyságban maradt (1538–1867) , beleértve a Totiserkolonie-t is . 1918-ig a város az osztrák monarchia (Osztrák Birodalom ) része volt, az 1867-es kiegyezés után , nyilvánvalóan Transleithany- ban, a Magyar Királyságban .
A szénvénákat a XIX . Században fedezték fel , és a bányák fejlesztésére alapított Magyar Általános Kőszénbánya Társulat 1896-ban kezdte meg működését. A bányatelep, amely Alsógalla első része, majd 1902-ben külön önkormányzattá vált Alsógalla bányatelep ( Alsógalla bánya lelőhelye "), 1903-ban Tatabányára (" tatai bánya ") változott. 1947-ben Tatabánya Bánhida , Alsógalla és Felsőgalla községek befogadásával megszerezte a városi rangot .
Tatabánya városa testvérvárosi kapcsolatban áll: