Loránd-Eötvös Egyetem
Loránd-Eötvös Egyetem
Kulcsfigurák
Diákok |
32,500 |
---|
Tanárok |
1500 |
---|
Az Egyetem Eötvös Loránd, ( magyarul : Eötvös Loránd Tudományegyetem, Loránd-Eötvös Egyetem, ejtsd: / ˈøtvøʃ ˌloːɾaːnd ˈtudomaːɲɛɟɛtɛm / , ELTE ) a budapesti egyetemek egyike, amelyet 1635- ben Pázmány Péter alapított. Ő az örökösnő a Univerzitas a nagyszombati ( 1635-ben - 1784-ben ), a University of Pest ( Pesti Egyetem ) ( 1784-ben - 1872-ben ), a University of Budapest ( Budapesti Tudományegyetem ) ( 1872-ben - 1921-ben ), a Királyi Magyar Egyetemi Pázmány Péter ( Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem ) ( 1921 - 1950 ). 1950- ben Eötvös Loránd magyar fizikusrólkapta a nevét.
Történelem
A Loránd-Eötvös Egyetem a legrégebbi Magyarországon működő egyetem .
Az eredete
Az első budai egyetemet 1395- ben Sigismond magyar király alapította , de húsz éves működés után eltűnt. Az 1480-as években Mátyás király megpróbálta megismételni a tapasztalatokat a királyi kastély kerületében, de a projekt kudarcot vallott.
A 1541 , Pest és Buda lett két török városokban. A magyar közigazgatás ezután megoszlik a királyság északi részén, amelyet megkíméltek a törökök, valamint Erdélyt . A 1635 , Pázmány Péter érsek esztergomi és teológus alakult az egyetem Nagyszombatban és megbízta a menedzsment a jezsuiták . Abban az időben az egyetemnek csak két kara volt: a bölcsészkar és a hittudományi kar . A Kar törvény jött létre 1667 és Orvostudományi Kar nyílt 1769 . Felbomlása után a jezsuita rend, az egyetem költözött Budára a 1777 szerint azzal a szándékkal, az alapítók. Az egyetem csak 1784- ben találta meg végleges helyét Pesten . A latin az oktatás nyelve 1844- ig , amikor a magyar hivatalos nyelv. A nők 1895- től regisztrálhatnak .
A XIX . Század második felében az egyetemen számos reform valósul meg, akik a bölcsészoktatás megerősítésével valósulnak meg. Az 1867 -es osztrák-magyar kiegyezés után a budapesti egyetem aranykorát élte meg. Ha a karok szervezete sem változik, sok épület épül a királyság fővárosában. Ekkor épült az Egyetemi Könyvtár . A XX . Század fordulóján sok jeles tanár tanít a budapesti egyetemen ; sőt a hallgatói létszámot tekintve a világ 15 legjobb egyeteme közé is képes felkapaszkodni.
A jelenlegi egyetem fejlődése
Ma az egyetem nyolc karral és több mint 30 000 hallgatóval rendelkezik. Szerint a Shanghai rangsor ( 2013 ), Eötvös Loránd Tudományegyetem lenne a legjobb egyetem Magyarországon (301-400 th a teljes rangsor), mielőtt a Szegedi (401-500 th ).
Szervezet
Művelet
Az egyetem vezetését rektor, rektorhelyettes, két oktatásért, tudományos ügyekért és nemzetközi kapcsolatokért felelős rektorhelyettes, valamint pénzügyi gondnok és főtitkár alkotja.
Az egyetemet a szenátus irányítja, amely az egyes karok két képviselőjéből és az egyetem doktori iskolájának képviselőiből áll, a hallgatói képviselők kollégiumából, a kutatási tisztek képviselőinek kollégiumából, a személyzet képviselőinek kollégiumából, valamint vendégtagokból áll.
Különféle tanácsok és bizottságok is működnek, amelyek irányítják az egyetemi ügyeket:
- Egyetemi Doktori Tanács ( Egyetemi Doktori Tanács )
- Egyetemi felhatalmazási bizottság ( Egyetemi Habilitációs Bizottság )
- Bizottság az egyetem oktatási eredményeinek validálásáért ( Egyetemi Kreditátviteli Bizottság )
- Esélyegyenlőségi Bizottság ( Esélyegyenlőségi Bizottság )
- Fellebbviteli tanács ( Hallgatói Jogorvoslati Bizottság )
- Humánpolitikai Bizottság ( Humánpolitikai Bizottság )
- Idegen Nyelvű Képzési Koordinációs Bizottság ( Idegen Nyelvű Képzés Koordináló Bizottság )
- Közös egyeztető tanács ( Intézményi Érdekegyeztető Tanács )
- Kitüntetési Bizottság ( Kitüntetési Bizottság )
- Költségvetési bizottság ( Költségvetési Bizottság )
- Dokumentációs Tanács ( Könyvtári Tanács )
- A személyzeti és szociális munkabizottság bizottsága ( Közalkalmazotti Jóléti és Szociális Bizottság )
- Oktatási Bizottság ( Közoktatási Bizottság )
- Minőségirányítási Bizottság ( Minőségirányítási Bizottság )
- Állatkísérleti Bizottság ( Munkahelyi Állatkísérleti Bizottság )
- Bizottság Szervezet Oktatási és Hallgatói Ügyek ( Oktatásszervezési és Hallgatói Ügyek Bizottsága )
- Képzési és Oktatási Tanács ( Oktatási és Képzési Tanács )
- Oktatási Tanács ( Pedagógusképzési Tanács )
- A főiskolai hálózat koordinálása ( Szakkollégiumi Hálózati Testület )
- Tanárképzési és Tanárképzési Tanács ( Tanárképzési és Tanár-továbbképzési Tanács )
- Képességsegéd-tanács ( Tehetséggondozó Tanács )
- Tudományos Tanács ( Tudományos Tanács )
Karok
Az egyetem nyolc karral rendelkezik:
- Jogi és Igazgatási Kar ( Állam- és Jogtudományi Kar )
- Oktatási és Képzési Kar ( Tanító- és Óvóképző Kar )
- Gyógypedagógiai kar Bárczi Gusztáv ( Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar )
- Bölcsészettudományi Kar ( Bölcsészettudományi Kar )
- Számítástechnikai Kar ( Informatikai Kar )
- Pszichológiai és Pedagógiai Kar ( Pedagógiai és Pszichológiai Kar )
- Társadalomtudományi Kar ( Társadalomtudományi Kar )
- Természettudományi Kar ( Természettudományi Kar )
Egyetemi helyszínek
Budapest egyetemi helyszíneinek nagy része a Deák Ferenc tértől délre , a fő körúton belül, a Duna két oldalán található .
Oktatás és kutatás
Kiképzés
Nemzetközi cserék
Kutatási tevékenység
Nemzetközi kapcsolatok
Diákélet
Egyetemi Könyvtár
Az egyetemi könyvtárat 1561- ben Oláh Miklós esztergomi érsek alapította a nagyszombati jezsuita kollégium könyvtáraként . A könyvtár történelmi állománya négy évszázad alatt összegyűjtött 1,6 millió dokumentumával Magyarország kulturális örökségének alkotóelemének számít . 1949- ig a könyvtárnak lényegében enciklopédikus érdeklődése volt, majd fokozatosan a vallástörténetre, a teológiára és a filozófiára szakosodott részlegeket alkotott, amelyek immár integrálódtak a történelem és a pszichológia szakkönyvtáraiba . A Könyvtár épületének építésze Skalnitzky Antal .
Internátusok és főiskolák
A bentlakásos iskolák ( kollégium ) gyakran az egyetemi rezidenciák vagy a hallóhelyek szerepét töltik be , míg a főiskolák ( szakkollégium ) az egyetemet kiegészítő intézmények. Küldetésük az egyetemi hallgatók befogadása, ugyanakkor további oktatás biztosítása a magas szintű szakmai integráció céljából.
- Dürer Ajtósi sikátor internátus
- Kollégium a Damjanich utcán
- Kerekes úti bentlakásos iskola
- Kőrösi Csoma Sándor internátus
- Nagytétényi úti bentlakásos iskola
- Kollégium a Nándorfejérvár felé vezető úton
- Kollégium a Vezér útvonalon
Közösségi élet
Az egyetem környékén
Intézetek és tudományos intézmények
Az alábbiakban felsoroljuk az egyetemhez kapcsolódó műholdas szervezeteket.
- A Loránd-Eötvös Egyetem Egyetemi Művészeti Kollektívája ( ELTE Művészeti Együttesek )
- Loránd-Eötvös Tudományegyetem Botanikus Kertje ( Füvészkert )
- Gothard Asztrofizikai Obszervatórium ( Gothard Asztrofizikai Obszervatórium )
-
Természeti Park védett Tata és a múzeum geológiai a Szabadtér ( Tatai Természetvédelmi terület ES Szabadtéri Geológiai Múzeum )
- Kutatóközpont Biology of Göd ( Godi Biológiai Kutató )
- Budapesti Egyetemi Atlétikai Klub ( Budapesti Egyetemi Atlétikai Klub , BEAC)
- EScience Regionális Egyetemi Tudásközpont ( eScience Regionális Egyetemi Tudásközpont )
- Hallgatói Információs és Orientációs Központ ( Hallgatói Karrier- és Szolgáltató Központ )
- Hotel Peregrinus ( Peregrinus Vendégház )
Egyetemi társaságok
Az alábbiakban felsoroljuk az egyetemhez kapcsolódó nyereségvállalatokat.
- ELTE Eötvos kiadások ( ELTE Eötvös Kiadó )
- ELTE Sport Kft.
- ELTE Kutatás és fejlesztés szabad szoftverekben ( ELTE-Soft Kutatás-fejlesztő Nonprofit Kft. )
- ELTE Egyetemi szolgáltatások nyújtása ( ELTE Egyetemi Szolgáltatásszervező Kft. )
Partnerségek
Finanszírozás
Az egyetemhez kapcsolódó személyiségek
Nóbel díj
Farkas-díj
Politikai vezetők
-
Áder János ( 1959 -) jogász, az Országgyűlés volt elnöke, a Magyar Köztársaság jelenlegi elnöke
-
Antall József ( 1932-es - 1993-ban ), történész, egykori miniszterelnök a Magyar
-
Eörsi Mátyás ( 1954 ), magyar politikus, országgyűlési képviselő, jelenleg az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért képviselőcsoportjának elnöke
-
Göncz Árpád ( 1922 -), író, műfordító, a Magyar Köztársaság volt elnöke
-
Kossuth Lajos ( 1802 - 1894 ) magyar államférfi, Magyarország uralkodója
-
Mádl Ferenc ( 1931 - 2011 ), jogász, egyetemi tanár, a Magyar Köztársaság volt elnöke, az MTA tagja
-
Morvai Krisztina ( 1963 -), ügyvéd, előadó, európai parlamenti képviselő
-
Orbán Viktor ( 1963 ) ügyvéd, a jelenlegi miniszterelnök a Magyar
-
Sólyom László ( 1942 -), jogász, egyetemi tanár, aki a Magyar Alkotmánybíróság korábbi elnöke a Magyar Köztársaság , tagja a Magyar Tudományos Akadémia
-
Teleki Pál ( 1879-ben - 1941-es ), geográfus, korábbi miniszterelnök a Magyar tagja, a Magyar Tudományos Akadémia
Akadémikusok, kutatók
-
Abella Miklós ( 1922 - 1976 ), földrajzkutató, oktató
-
Johann Nepomuk Alber ( 1753 - 1830 ) teológus
-
Árkai Péter ( 1944 -) geológus, petrográfus, geokémikus, az MTA tagja
-
Bács Tamás ( 1960 -), egyiptológus
-
Barta György ( 1915 - 1992 ) geofizikus, egyetemi tanár, az MTA tagja
-
Bay Lajos Zoltán ( 1900 - 1992 ), fizikus, egyetemi tanár, az MTA tagja , feltaláló
-
Philipp August Becker ( 1862 - 1947 , romanista, a francia irodalom professzora
-
Remek Békefi , vallástörténész
-
Bónis György ( 1914 - 1985 ) jogtörténész, egyetemi tanár
-
Böszörményi-Nagy Iván ( 1920 - 2007 ), pszichiáter, a családterápia egyik megalapítója
-
Csapodi Lajos ( 1729 - 1801 ) jogtörténész, a katolikus egyház elöljárója
-
Dóka Klára ( 1944 -) történész, levéltáros
-
Durkó Antal ( 1890 - 1978 ), múzeumigazgató, középiskolai tanár
-
Fejér György ( 1766 - 1851 ) történetíró
-
Földes Iván ( 1914 - 1983 ), jogtudós
-
Forbát Alfréd ( 1897 - 1972 ) építész és várostervező
-
Hidasi Judit , nyelvészprofesszor, japanológus
-
Horváth Árpád ( 1820 - 1894 ), történész
-
Hunfalvy János ( 1820 - 1888 ) földrajzkutató, az MTA tagja
-
Jedlik Ányos ( 1800 - 1895 ), fizikus, feltaláló, egyetemi tanár
-
Kalecsinszky Sándor ( 1857 - 1911 ) vegyész, geokémikus, az MTA tagja
-
Kántás Károly ( 1912 - 1991 ) geofizikus, az MTA tagja
-
Kardos Tibor ( 1908 - 1973 ) irodalomkritikus, filológus, az MTA tagja
-
Károlyi Árpád ( 1853 - 1940 ) történész, levéltáros, az MTA tagja
-
Karvasy Ágoston ( 1809 - 1896 ), jogász, közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia tagja , az első magyar nyelvű politikai és gazdaságtudományi értekezés szerzője
-
Kaszab Zoltán ( 1915 - 1986 ), entomológus, biopedológus, az MTA tagja
-
Kégl Sándor ( 1862 - 1920 ) orientalista, irodalomkritikus, az iráni tanulmányok első magyar alakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja
-
Kenéz Béla (1874–1946), statisztikus, közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia tagja , volt kereskedelmi miniszter
-
Kenyeres Balázs (1865–1940), orvosi vizsga, szövettan, az MTA tagja
-
Kertai György (1912–1968) geológus, a síkság gáz- és olajkutatásának elméletének megalapozója , az MTA tagja
-
Kertész Kálmán (1867–1922), zoológus, entomológus, az MTA tagja
-
Kéry Imre (1798–1887), Arad megyei főorvos , az MTA tagja
-
Kiss Alexandre ( 1925 - 2007 ) jogász, elismerten a nemzetközi környezetvédelem egyik kezdeményezőjeként, az MTA tagja
-
Klemm Antal (1883–1963), nyelvész, finnugor nyelvszakember , az MTA tagja
-
Klug Nándor (1845–1909) orvos, fiziológus, az MTA tagja
-
Klupathy Jenő (1861–1931), fizikus, az alkalmazott fizika úttörője, az MTA tagja
-
Kniezsa István (1898–1965) nyelvtörténész, szlávtudományi szakember, az MTA tagja
-
Koch Antal (1843–1927) geológus, petrográfus, ásványtan, paleontológus, az MTA tagja
-
Kolbenheyer Tibor (1917–1993) geofizikus, asztrofizikus, az MTA tagja
-
Komáromy András (1861–1931) történész, levéltáros, az MTA tagja
-
Kondor Gusztáv (1825–1897) csillagász, matematikus, az MTA tagja
-
Konek Sándor (1819–1882), statisztikus, jogtudomány, az MTA tagja
-
Kovács István (1913–1996), atomfizikus, az MTA tagja
-
Kovács Sebestény Endre (1814–1878), orvos, sebész, az MTA tagja
-
Köpeczi Béla (1921) művészetkritikus és irodalomkritikus, volt kulturális miniszter, az MTA tagja
-
Környey István (1901–1988) orvos, neurológus, az MTA tagja
-
Kőrös Endre (1927–2002), vegyész, az MTA tagja
-
Krenner József (1839-1920), ásványtudós, egyetemi tanár, az MTA tagja
-
Krompecher István (1905–1983) orvos, anatómus, hisztológus, az MTA tagja
-
Kumorovitz L. Bernát (1900–1992), történész, levéltáros, az MTA tagja
-
Kuncz Ignác (1841–1903), jogtudós, az MTA tagja
-
Kuncz Ödön (1884–1965), jogász, közgazdász, az MTA tagja
-
Kúnos Ignác (1860–1945), nyelvész, úttörő kutató a török népköltemények tanulmányozásában, az MTA tagja
-
Kunz Jenő (1844–1926), jogfilozófus, szociológus, az MTA tagja
-
Kuzsinszky Bálint (1864–1938) régész, ókortörténeti szakember, az MTA tagja
-
Kürschák József (de) (1864–1933) matematikus, az MTA tagja
-
Laczkovich Miklós (1948), matematikus
-
Lakits György Zsigmond (1739–1814) vallásjogász, jogfilozófiai egyetemi tanár, az egyetemi sajtó igazgatója
-
László Gyula (1910–1998) régész, egyetemi tanár
-
John Lukács ( 1924 -), történész
-
Mátrai László (1909–1983), filozófus, esztéta
-
John von Neumann ( 1903 - 1957 ), matematikus, a von Neumann Architecture feltalálója
-
Ortvay Rudolf ( 1885 - 1945 ), fizikus, egyetemi tanár, az MTA tagja
-
Pléh Csaba ( 1945 -), pszichológus, nyelvész, neurológus, az MTA titkárhelyettese
-
Pray György ( 1723 - 1800 ) történetíró
-
Róheim Géza ( 1891 - 1953 ) antropológus, pszichoanalitikus, az etnopszichiátria egyik inspirálója
-
Schwartner Márton ( 1759 - 1823 ) statisztikus, egyetemi tanár
-
Schönwisner István ( 1738 - 1818 ) régész, egyetemi tanár
-
Semmelweis Ignác ( 1818 - 1865 ) orvos
-
Süpek Ottó (1928-1995) irodalomtörténész, történelemfilozófus
-
Szádeczky-Kardoss Elemér (1903–1984) geológus, egyetemi tanár, az MTA tagja
-
Sztrókay Kálmán (1907-1992), ásványtan, egyetemi tanár
-
Toldy Ferenc (1805–1875) irodalomtörténész, egyetemi tanár
-
Törkenczy Miklós (1953), nyelvész, előadó
-
Török László (1941) magyar régész és egyiptológus, Núbia szakembere
-
Turán Pál (1910–1976) matematikus
-
Vámbéry Ármin ( 1832 - 1913 ) orientalista földrajzkutató, felfedező, az MTA tagja
-
Vogl Mária (1912–1996) geokémikus, az MTA tagja
Értelmiségiek, újságírók, írók, művészek
-
Babits Mihály ( 1883 - 1941 ), költő, író, irodalomkritikus
-
Balázs Béla ( 1884 - 1949 ), költő, dramaturg, filmkritikus
-
Bollobás Enikő ( 1954 -) irodalomkritikus, műfordító
-
Esterházy Péter ( 1950 -), író
-
Gyergyai Albert ( 1893 - 1980 ), író, műfordító, egyetemi tanár
-
Horváth Tivadar ( 1920 - 2003 ), színész
-
Juhász Gyula ( 1883 - 1937 ), költő
-
Kodály Zoltán ( 1882 - 1967 ), zeneszerző, zenetudós, etnomusicológiai kutató
-
Kosztolányi Dezső ( 1885 - 1936 ) író, műfordító, újságíró
-
George Mikes ( 1912 - 1987 ), író
-
Négyesy László ( 1861 - 1933 ) irodalomkritikus, esztéta
-
Németh Béla ( 1925 - 2008 ) irodalomkritikus
-
Pilinszky János ( 1921 - 1981 ), költő
-
Riedl Frigyes ( 1856 - 1921 ) irodalomkritikus
Egyéb intézményi adatok
Képtár
Lásd is
Kapcsolódó cikkek
Külső linkek